Back to top

Génszerkesztés: elkerülhetetlen a szemléletváltás?

Fontos elválasztani a CRISPR és a GMO témáját, de mindkét terület kutatására szükség van Európában – vélekedett lapunknak adott interjújában Louise Fresco. A Wageningen University & Research professzora és az intézmény igazgatóságának elnöke szerint éppen a kockázatok mérséklésének igénye teszi indokolttá a kutatásokat, és még a réspiacok kiszolgálása sem indokolja a teljes szigor fenntartását.

Louise Fresco: a jelenlegi szabályozás teljesen elavult, nem tud mit kezdeni a modern technológiákkal
Ön szerint mi az oka annak, hogy a közvélemény jelentős része annyira negatívan ítéli meg Európában a genetikai módosítást? Mitől vált ennyire démonizálttá ez a téma?

Ez nagyon jó kérdés. Azt hiszem, alapvetően rossz hangsúlyokkal kezdtük el tárgyalni a témát. Az iparszerű mezőgazdaság, a gépesítés és a vegyszerezés témakörébe illeszkedett, nem pedig a technológia világos előnyeiről volt szó, amelyeket a fogyasztók élvezhetnének. Nem arról volt szó, hogy javíthatja az élelmiszerbiztonságot, az élelmiszerek minőségét, és hogy számos más pozitív eredménye lehet. Például az egészségügyi vonatkozású GM-technológiákkal szemben nincs ilyen kemény ellenállás, azok – világos előnyeik miatt – sokkal elfogadottabbak a közvélemény számára, mint a GM mezőgazdasági vagy élelmiszer-feldolgozási vonatkozásai.

Arról nem is beszélve, hogy új technológiák bevezetésekor mindig is voltak félelmek, és mindig volt ellenállás.

Amikor az első vonatok megjelentek Hollandiában, az emberek amiatt aggódtak, hogy a legelők mellett elhaladó mozdonyok miatt elapad a tehenek teje. Ezek a viták általában nem is az adott technológiáról, az adott tudományos vívmányról szólnak, hanem a korról és a társadalomról, amiben felmerülnek.

Mit tudunk tenni azokkal a kockázatokkal, amelyeket a technológia ellenzői ezen a ponton felhoznak?

Azt gondolom, hogy Európának elég megbízható biztonsági előírásai vannak, és nem csupán ezen a téren, hanem általában. Igaz, nincs zéró rizikó, nincs olyan technológia, amelynek elviekben sincs semmi kockázata. Azt gondolom, éppen azért kell a legkiválóbb kutatóközpontokban a legkiválóbb tudósoknak kutatniuk a témát, hogy a kockázatokat a minimálisra szorítsuk.

MMG - „Át kell dolgozni a GMO-szabályozást”

Létezik egy olyan interpretáció is, amely a fogyasztóknak akar megfelelni. Eszerint, ha Európa közvéleménye GMO-ellenes, akkor egy genetikailag módosított élelmiszereket előállító világban az tudja megszerezni, illetve megtartani ezeket a piacokat, aki deklaráltan GMO-mentesen termel. Előny lehet a mentesség a kereskedelemben?

Mindig is lesznek niché marketek, olyan piaci lehetőségek, amelyeken a trendtől eltérő termékekkel, a fősodortól eltérő megoldásokkal lehet eredményt elérni. Ez igaz az élelmiszerkereskedelemre is, ezért biztos vagyok benne, hogy mindig lesznek ilyen réspiacokra specializálódott termelők. Ez azonban még

nem jelenti azt, hogy a genetikai módosítást teljes egészében ki kellene zárni Európából, hiszen ez a megnevezés számos eltérő technológiát és megoldást takar.

Például a CRISPRcas tudományos értelemben nem is tartozik ebbe a témakörbe, hiszen a génszerkesztett növényeket nehéz lenne megkülönböztetni a hagyományos nemesítésűektől. A jog ugyanakkor ezt a beavatkozást is nemkívánatos genetikai módosításként értékeli itt Európában.

Ön szerint meg lehet változtatni ezt a jogi szabályozást? Újra lehet írni a GMO-kérdést az EU-ban?

Optimista vagyok, szerintem hosszabb távon mindenképpen változik a jelenlegi GM-szabályozás. Erre már csak azért is szükség volna, mert meglehetősen elavult direktíváról van szó, amely nem tudja kezelni azokat a technológiákat, amelyekkel ma rendelkezünk. Például a CRISPRcas is ilyen, amelyet a jog genetikai módosításnak tart, jóllehet tudományos értelemben nem az.

Rövid távon már nem vagyok ennyire biztos a változásban. Meg kell várni, hogy kikből áll az új európai vezetés, hogy kikből áll az Európai Bizottság, és milyen támogatást tudnak maguk mögé állítani.

A zöld előretörés miatt talán nehezebb lesz a témát felülvizsgálni, de hosszabb távon nem tudjuk elkerülni az európai szabályozás újraalkotását.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2019/28 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A sokoldalú tyúktoll: lehet festővászon, hőszigetelő vagy lámpaernyő

Több milliónyi tonna tyúktoll keletkezik világszerte, de mit lehet vele kezdeni?

A megporzás segítői

A Georgiai Egyetem a hozzá tartozó állami botanikus kerttel, a zöldipari szövetséggel, valamint a mezőgazdasági minisztériummal együttműködve elindította az állam első programját, amely a beporzó szervezetek támogatásában fontos szerepet játszó őshonos növényekre irányul.

Szépek és hasznosak a vadrózsák

Őshonos növény lévén mindenki jól ismeri a vadrózsát, aminek a termését, a csipkebogyót sokféleképpen hasznosíthatjuk. Több más vadrózsafajt is termesztésbe vontak és nemesítenek Európában.

Alig hitte el, mit művel az emu a jószágaival

Az Ausztráliában tomboló tüzek az állattartó telepeket sem kímélték: a gazdák jó részének állatállománya és létesítményei látták kárát a lángoknak. Köztük volt Bryan Hayden is, aki a károk összegzése közben szokatlan jelenségnek volt szemtanúja.

Miért iszunk tejet?

Hogyan tett szert az emberiség a tej feldolgozásának képességére és miért? Eredetileg az emberi faj nem volt képes az állati tej megemésztésére, nem úgy, mint napjainkban, amikor is a tejtermelés az egyik vezető ágazata a modern kori mezőgazdaságnak. Vajon miért alakult úgy az emberi evolúció, hogy képesek lettünk tejet inni?

Böfimaszkkal védhetjük majd a környezetet?

Valahányszor egy tehén böfög, szennyezi a környezetet. A tehenek böfögésével ugyanis metán kerül az atmoszférába, amely az ENSZ adatai szerint az üvegházhatású gázok kibocsátásának nagyjából 15 százalékáért felelős.

Átszervezés - de a reformokra várni kell

Alaposan felkavarta a romániai politikai életet a Nemzeti Liberális Párt által alakított kormánnyal szemben benyújtott bizalmatlansági indítvány február 5-ei elfogadása. Az alig néhány hónappal ezelőtt alakult kormány bukásához hozzájárult, hogy pár nappal korábban 25 sürgősségi kormányrendeletet fogadott el, ezzel érzékeltetve, hogy a parlament „feje fölött” kívánná vezetni az országot.

A növénytermesztésben várhatóan idén is a jég okozza majd a legtöbb mezőgazdasági kárt

Az egyre gyakrabban előforduló, és egyre szélsőségesebbé váló időjárási jelenségek a tavalyi évben is komoly hatással voltak a mezőgazdasági tevékenységre, idén pedig már az év elején nagy károkat okozott a Ciara viharciklon a mezőgazdasági épületekben, vagyontárgyakban. Az egyik legnagyobb mezőgazdasági biztosító adatai szerint a legjellemzőbb kár 2019-ben a jégeső volt.

Két lépésben emeli munkavállalói bérét a Tesco

Két lépésben emeli az idén is munkavállalói bérét a Tesco-Global Áruházak Zrt., a vállalat 3,8 milliárd forintot fordít a kiskereskedelmi dolgozók bérfejlesztésére a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetével (KASZ) és a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezetével (KDFSZ) kötött megállapodás értelmében.

Új pályázati lehetőség az állatok egészségéért és jólétéért

2020. március 31-ig nyújthatóak be előpályázatok az ICRAD program támogatásával megvalósuló kutatási projektekre. A transznacionális együttműködési és kutatási projektekhez finanszírozást nyújtó program főként az állatokat érintő járványügyi veszélyekre fókuszál, s ennek jegyében kiemelten támogatja a diagnosztikai eljárások és az új vakcinák fejlesztésére irányuló kezdeményezéseket.