Back to top

Génszerkesztés: elkerülhetetlen a szemléletváltás?

Fontos elválasztani a CRISPR és a GMO témáját, de mindkét terület kutatására szükség van Európában – vélekedett lapunknak adott interjújában Louise Fresco. A Wageningen University & Research professzora és az intézmény igazgatóságának elnöke szerint éppen a kockázatok mérséklésének igénye teszi indokolttá a kutatásokat, és még a réspiacok kiszolgálása sem indokolja a teljes szigor fenntartását.

Louise Fresco: a jelenlegi szabályozás teljesen elavult, nem tud mit kezdeni a modern technológiákkal
Ön szerint mi az oka annak, hogy a közvélemény jelentős része annyira negatívan ítéli meg Európában a genetikai módosítást? Mitől vált ennyire démonizálttá ez a téma?

Ez nagyon jó kérdés. Azt hiszem, alapvetően rossz hangsúlyokkal kezdtük el tárgyalni a témát. Az iparszerű mezőgazdaság, a gépesítés és a vegyszerezés témakörébe illeszkedett, nem pedig a technológia világos előnyeiről volt szó, amelyeket a fogyasztók élvezhetnének. Nem arról volt szó, hogy javíthatja az élelmiszerbiztonságot, az élelmiszerek minőségét, és hogy számos más pozitív eredménye lehet. Például az egészségügyi vonatkozású GM-technológiákkal szemben nincs ilyen kemény ellenállás, azok – világos előnyeik miatt – sokkal elfogadottabbak a közvélemény számára, mint a GM mezőgazdasági vagy élelmiszer-feldolgozási vonatkozásai.

Arról nem is beszélve, hogy új technológiák bevezetésekor mindig is voltak félelmek, és mindig volt ellenállás.

Amikor az első vonatok megjelentek Hollandiában, az emberek amiatt aggódtak, hogy a legelők mellett elhaladó mozdonyok miatt elapad a tehenek teje. Ezek a viták általában nem is az adott technológiáról, az adott tudományos vívmányról szólnak, hanem a korról és a társadalomról, amiben felmerülnek.

Mit tudunk tenni azokkal a kockázatokkal, amelyeket a technológia ellenzői ezen a ponton felhoznak?

Azt gondolom, hogy Európának elég megbízható biztonsági előírásai vannak, és nem csupán ezen a téren, hanem általában. Igaz, nincs zéró rizikó, nincs olyan technológia, amelynek elviekben sincs semmi kockázata. Azt gondolom, éppen azért kell a legkiválóbb kutatóközpontokban a legkiválóbb tudósoknak kutatniuk a témát, hogy a kockázatokat a minimálisra szorítsuk.

MMG - „Át kell dolgozni a GMO-szabályozást”

Létezik egy olyan interpretáció is, amely a fogyasztóknak akar megfelelni. Eszerint, ha Európa közvéleménye GMO-ellenes, akkor egy genetikailag módosított élelmiszereket előállító világban az tudja megszerezni, illetve megtartani ezeket a piacokat, aki deklaráltan GMO-mentesen termel. Előny lehet a mentesség a kereskedelemben?

Mindig is lesznek niché marketek, olyan piaci lehetőségek, amelyeken a trendtől eltérő termékekkel, a fősodortól eltérő megoldásokkal lehet eredményt elérni. Ez igaz az élelmiszerkereskedelemre is, ezért biztos vagyok benne, hogy mindig lesznek ilyen réspiacokra specializálódott termelők. Ez azonban még

nem jelenti azt, hogy a genetikai módosítást teljes egészében ki kellene zárni Európából, hiszen ez a megnevezés számos eltérő technológiát és megoldást takar.

Például a CRISPRcas tudományos értelemben nem is tartozik ebbe a témakörbe, hiszen a génszerkesztett növényeket nehéz lenne megkülönböztetni a hagyományos nemesítésűektől. A jog ugyanakkor ezt a beavatkozást is nemkívánatos genetikai módosításként értékeli itt Európában.

Ön szerint meg lehet változtatni ezt a jogi szabályozást? Újra lehet írni a GMO-kérdést az EU-ban?

Optimista vagyok, szerintem hosszabb távon mindenképpen változik a jelenlegi GM-szabályozás. Erre már csak azért is szükség volna, mert meglehetősen elavult direktíváról van szó, amely nem tudja kezelni azokat a technológiákat, amelyekkel ma rendelkezünk. Például a CRISPRcas is ilyen, amelyet a jog genetikai módosításnak tart, jóllehet tudományos értelemben nem az.

Rövid távon már nem vagyok ennyire biztos a változásban. Meg kell várni, hogy kikből áll az új európai vezetés, hogy kikből áll az Európai Bizottság, és milyen támogatást tudnak maguk mögé állítani.

A zöld előretörés miatt talán nehezebb lesz a témát felülvizsgálni, de hosszabb távon nem tudjuk elkerülni az európai szabályozás újraalkotását.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2019/28 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Sertéspestis elleni illegális oltóanyag a piacon

Kínában megjelentek az afrikai sertéspestis elleni illegális oltóanyagok, ami ellen a hatóságok fokozott fellépéssel válaszoltak – számolt be a China Daily alapján az agrarheute mezőgazdasági hírportál.

A teaivás jótékony hatással van az agyra

A Szingapúri Nemzeti Egyetem új kutatása szerint a rendszeres teafogyasztók agyi régiói szervezettebb felépítést mutatnak azokéhoz képest, akik nem fogyasztják rendszeresen ezt az italt. Az agyi régiók közötti zökkenőmentesebb kapcsolat összefüggésben áll az egészséges kognitív funkciókkal, amelyek az öregedési folyamatok lassításáért felelnek – olvasható a The Independent hírei között.

842 ezer forintot dobnak a kukába

Évente mintegy 2,8 tonna élelmiszert, azaz 842 ezer forintnak megfelelő táplálékot dob ki egy átlagos amerikai egy friss felmérés szerint. A megdöbbentő adatok nem csak a fejlett világra jellemzőek: más-más okokból, de az egész világon jelentős a pazarlás.

A kevesebb mesterséges szelekcióval tenyésztett kutyafajták viselkedése közelebb áll a farkasokéhoz

Azok a kutyafajták, melyek tenyésztésében régóta szerepet játszik a mesterséges szelekció, kevésbé bírnak a farkasokéhoz hasonló viselkedési formákkal, mint a többi fajta - jöttek rá a Milánói és Pisai Egyetem tudósai. Ehhez három fajtával végeztek kísérleteket, melynek eredményei a A Royal Society Open Science című lapban jelent meg.

Szarvasvarjú – nem mindenkinek!

Hazánkra az elmúlt évtizedben jellemző, hogy rendkívül sok olyan díszmadár érkezett, melyet korábban még soha nem tartottak magángyűjteményekben. Ilyen faj például a kaffer szarvasvarjú, mely nagy termete és magas takarmányozási költségei miatt csak kevesek számára elérhető.

Csemegekukoricában is gyorsan megtérül a csepegtetőöntözés

A FruitVeB a dunaföldvári Somos Kft.-nél tartotta öntözéstechnikai bemutatóját. Az egyik házigazda, Lajkó Péter megerősítette, hogy a víz- és tápanyag-takarékos csepegtetőöntözéssel gyenge talajon is kiváló csemegekukorica-hozamok érhetők el.

Döbbenet: a miniszter élelmiszer-felhalmozásra szólított fel!

Nagy-Britannia iskoláinak napokon belül tervet kell kidolgozniuk az élelmiszerkészletezésre és annak biztosítására, hogy a diákok megfelelő ellátásban részesüljenek egy no-deal Brexit esetén is. A brit egyetemek már egy hete WC-papírt halmoznak fel.

Nemzetközi élelmiszeripari szakmai találkozó Budapesten

Élelmiszeripari együttműködéseket elősegítő nemzetközi szakmai találkozót rendeznek Budapesten, a csütörtökön kezdődött kétnapos eseményen 14 országból 105 szakember vesz részt - tájékoztatta a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) az MTI-t.

Édes répa, keserű karotin?

Nem könnyű megfelelő sárgarépát választani. Főként, ha a megrendelőnek egészen mások az elvárásai,mint amit mi elképzelünk. Legyen édes, hiszen akkor jó az íze, de legyen alacsony a nitrát tartalma, miközben a színe is nagyon fontos értékmérő. Ugyanakkor arról nem feledkezhetünk meg, hogy mind az alfa-, mind a bétakarotin keserű ízzel rendelkezik.

Egyelőre maradnak a hideg hajnalok

Csak kevés helyen öntözte számottevő csapadék a talajt a hét elején átvonult, és jelentős lehűlést hozó hidegfronthoz kötődően. A hét legvégéig is száraz, jellemzően napos idő segíti a kapás növények betakarítását, és a repce vetését. Ugyanakkor hideg hajnalokkal, többfelé talajmenti fagyokkal is számolni kell. Változékony, csapadékosabb, de enyhébb idő a jövő hét elejétől várható.