Back to top

Génszerkesztés: elkerülhetetlen a szemléletváltás?

Fontos elválasztani a CRISPR és a GMO témáját, de mindkét terület kutatására szükség van Európában – vélekedett lapunknak adott interjújában Louise Fresco. A Wageningen University & Research professzora és az intézmény igazgatóságának elnöke szerint éppen a kockázatok mérséklésének igénye teszi indokolttá a kutatásokat, és még a réspiacok kiszolgálása sem indokolja a teljes szigor fenntartását.

Louise Fresco: a jelenlegi szabályozás teljesen elavult, nem tud mit kezdeni a modern technológiákkal
Ön szerint mi az oka annak, hogy a közvélemény jelentős része annyira negatívan ítéli meg Európában a genetikai módosítást? Mitől vált ennyire démonizálttá ez a téma?

Ez nagyon jó kérdés. Azt hiszem, alapvetően rossz hangsúlyokkal kezdtük el tárgyalni a témát. Az iparszerű mezőgazdaság, a gépesítés és a vegyszerezés témakörébe illeszkedett, nem pedig a technológia világos előnyeiről volt szó, amelyeket a fogyasztók élvezhetnének. Nem arról volt szó, hogy javíthatja az élelmiszerbiztonságot, az élelmiszerek minőségét, és hogy számos más pozitív eredménye lehet. Például az egészségügyi vonatkozású GM-technológiákkal szemben nincs ilyen kemény ellenállás, azok – világos előnyeik miatt – sokkal elfogadottabbak a közvélemény számára, mint a GM mezőgazdasági vagy élelmiszer-feldolgozási vonatkozásai.

Arról nem is beszélve, hogy új technológiák bevezetésekor mindig is voltak félelmek, és mindig volt ellenállás.

Amikor az első vonatok megjelentek Hollandiában, az emberek amiatt aggódtak, hogy a legelők mellett elhaladó mozdonyok miatt elapad a tehenek teje. Ezek a viták általában nem is az adott technológiáról, az adott tudományos vívmányról szólnak, hanem a korról és a társadalomról, amiben felmerülnek.

Mit tudunk tenni azokkal a kockázatokkal, amelyeket a technológia ellenzői ezen a ponton felhoznak?

Azt gondolom, hogy Európának elég megbízható biztonsági előírásai vannak, és nem csupán ezen a téren, hanem általában. Igaz, nincs zéró rizikó, nincs olyan technológia, amelynek elviekben sincs semmi kockázata. Azt gondolom, éppen azért kell a legkiválóbb kutatóközpontokban a legkiválóbb tudósoknak kutatniuk a témát, hogy a kockázatokat a minimálisra szorítsuk.

MMG - „Át kell dolgozni a GMO-szabályozást”

Létezik egy olyan interpretáció is, amely a fogyasztóknak akar megfelelni. Eszerint, ha Európa közvéleménye GMO-ellenes, akkor egy genetikailag módosított élelmiszereket előállító világban az tudja megszerezni, illetve megtartani ezeket a piacokat, aki deklaráltan GMO-mentesen termel. Előny lehet a mentesség a kereskedelemben?

Mindig is lesznek niché marketek, olyan piaci lehetőségek, amelyeken a trendtől eltérő termékekkel, a fősodortól eltérő megoldásokkal lehet eredményt elérni. Ez igaz az élelmiszerkereskedelemre is, ezért biztos vagyok benne, hogy mindig lesznek ilyen réspiacokra specializálódott termelők. Ez azonban még

nem jelenti azt, hogy a genetikai módosítást teljes egészében ki kellene zárni Európából, hiszen ez a megnevezés számos eltérő technológiát és megoldást takar.

Például a CRISPRcas tudományos értelemben nem is tartozik ebbe a témakörbe, hiszen a génszerkesztett növényeket nehéz lenne megkülönböztetni a hagyományos nemesítésűektől. A jog ugyanakkor ezt a beavatkozást is nemkívánatos genetikai módosításként értékeli itt Európában.

Ön szerint meg lehet változtatni ezt a jogi szabályozást? Újra lehet írni a GMO-kérdést az EU-ban?

Optimista vagyok, szerintem hosszabb távon mindenképpen változik a jelenlegi GM-szabályozás. Erre már csak azért is szükség volna, mert meglehetősen elavult direktíváról van szó, amely nem tudja kezelni azokat a technológiákat, amelyekkel ma rendelkezünk. Például a CRISPRcas is ilyen, amelyet a jog genetikai módosításnak tart, jóllehet tudományos értelemben nem az.

Rövid távon már nem vagyok ennyire biztos a változásban. Meg kell várni, hogy kikből áll az új európai vezetés, hogy kikből áll az Európai Bizottság, és milyen támogatást tudnak maguk mögé állítani.

A zöld előretörés miatt talán nehezebb lesz a témát felülvizsgálni, de hosszabb távon nem tudjuk elkerülni az európai szabályozás újraalkotását.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2019/28 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kertek természetesen

A természetes kertek alkotói olyan megoldásokat igyekeznek tudatosan alkalmazni, amelyek a természetben is megtalálhatóak. A Kertbarát Magazin korábbi számában már kitértünk a Green City-szellemiségű kertek csapadékvíz-megőrző megoldásaira, illetve honos fajokon alapuló sokszínű növénytársulásaira; ezen a gondolatsoron tovább haladva most vizsgáljuk meg a természetesség jegyében a kert más elemeit is.

Magyar születésű kajszik

Bár nem őshonos nálunk, szerencsénk van a kajszival, hiszen sok rendkívül finom, zamatos fajtát sikerült találni vagy keresztezéses nemesítéssel létrehozni. Két helyen, Cegléden és Budapesten születtek az új fajták.

Kutatók liberálisabb szabályozást sürgetnek a géntechnikában

Összesen 117 európai, köztük német kutatói szervezet fordult az újonnan megválasztott Európai Parlamenthez és Európai Bizottsághoz, és nyílt levélben kérték, hogy egyszerűsítsék a kultúrnövények nemesítésére használt módszereket annak érdekében, hogy Európában egy fenntartható mezőgazdaság alakulhasson ki.

Növényvédelmi előrejelzés – Szárazságkedvelők előnyben

Most a száraz és meleg időt kedvelő károsítók szaporodtak fel a kertekben: a lisztharmat, a molyok, a vértetű, és persze a túlságosan is jól ismert poloskák. A nedvességkedvelő gombás fertőzéseknek alapvetően nem kedvezett az időjárás, nagy lehet azonban a különbség az egyes kertek mikroklímája között, nem árt tehát a felderítés.

Kavicsok és kutyák

Van, aki tiszta lappal indul a kert kialakításakor, mindent letarol, majd fölépíti saját, új világát. Berta Noémi azonban a nagyszülők munkáját tiszteletben tartva látott az átalakításhoz fővárosi kertjében. A kiválasztott néhány hírmondó növényóriás árnyékában a mai kor igényeihez igazodó kertet alakított ki, amely ráadásul négy kutya otthona is.

A banán segít a súlyvesztésben?

A banánnak számos jótékony hatása közismert, de vajon ez az édes gyümölcs hozzásegíthet bennünket a súlyvesztéshez?

Szeretjük is, meg nem is a direkttermőket

Direkttermők alatt a szőlőfajták azon csoportját értjük, amelyek az amerikai Vitis labrusca leszármazottai, európai „vinifera-vért” nem is hordoznak. Nevüket onnan kapták, hogy részleges ellenállóságuk miatt alanyra oltást nem igényelnek, vagyis közvetlenül, direkt módon is képesek teremni. A termő fajták egy sokat vitatott csoportja ez, bizonyára sokan összekötik a nevüket a rókaízzel és a gyenge minőséggel.

Vendée-i juhok a FarmerExpón

A FarmerExpo Nemzetközi Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakkiállítás és Vásár idén is tartogatott meglepetéseket az kiskérődzők iránt érdeklődő látogatók számára is. Immár hagyomány, hogy a juhtenyésztők nagy hangsúlyt fektetnek erre a kiállításra, melyet az eseményen a díjkiosztón is érzékelhettünk.

A spanyolviaszt találták fel a német pártok a húsadóval, de még azt is rosszul

Érdekes véleménycikket írt a német agrarheute.com portál munkatársa a tervezett húsadóval kapcsolatban. Azt fejti ki, hogy Németországban civil kezdeményezésre már működik egy hasonló, ám valóban jól kitalált rendszer. Miért nem inkább amögé áll be a törvényhozás? – teszi fel a kérdést.

Méhbarát tojások: a szabadtartású tyúk esete a poszméhekkel

Egy nagyszabású projekt indult a beporzók védelmére: a cél, hogy a gazdák adjanak át a területükből egy kis részt a méheknek. Az eredmény önmagáért beszél, hiszen a méhek száma 55 százalékkal nőtt a korábbi évhez képest.