Back to top

Génszerkesztés: elkerülhetetlen a szemléletváltás?

Fontos elválasztani a CRISPR és a GMO témáját, de mindkét terület kutatására szükség van Európában – vélekedett lapunknak adott interjújában Louise Fresco. A Wageningen University & Research professzora és az intézmény igazgatóságának elnöke szerint éppen a kockázatok mérséklésének igénye teszi indokolttá a kutatásokat, és még a réspiacok kiszolgálása sem indokolja a teljes szigor fenntartását.

Louise Fresco: a jelenlegi szabályozás teljesen elavult, nem tud mit kezdeni a modern technológiákkal
Ön szerint mi az oka annak, hogy a közvélemény jelentős része annyira negatívan ítéli meg Európában a genetikai módosítást? Mitől vált ennyire démonizálttá ez a téma?

Ez nagyon jó kérdés. Azt hiszem, alapvetően rossz hangsúlyokkal kezdtük el tárgyalni a témát. Az iparszerű mezőgazdaság, a gépesítés és a vegyszerezés témakörébe illeszkedett, nem pedig a technológia világos előnyeiről volt szó, amelyeket a fogyasztók élvezhetnének. Nem arról volt szó, hogy javíthatja az élelmiszerbiztonságot, az élelmiszerek minőségét, és hogy számos más pozitív eredménye lehet. Például az egészségügyi vonatkozású GM-technológiákkal szemben nincs ilyen kemény ellenállás, azok – világos előnyeik miatt – sokkal elfogadottabbak a közvélemény számára, mint a GM mezőgazdasági vagy élelmiszer-feldolgozási vonatkozásai.

Arról nem is beszélve, hogy új technológiák bevezetésekor mindig is voltak félelmek, és mindig volt ellenállás.

Amikor az első vonatok megjelentek Hollandiában, az emberek amiatt aggódtak, hogy a legelők mellett elhaladó mozdonyok miatt elapad a tehenek teje. Ezek a viták általában nem is az adott technológiáról, az adott tudományos vívmányról szólnak, hanem a korról és a társadalomról, amiben felmerülnek.

Mit tudunk tenni azokkal a kockázatokkal, amelyeket a technológia ellenzői ezen a ponton felhoznak?

Azt gondolom, hogy Európának elég megbízható biztonsági előírásai vannak, és nem csupán ezen a téren, hanem általában. Igaz, nincs zéró rizikó, nincs olyan technológia, amelynek elviekben sincs semmi kockázata. Azt gondolom, éppen azért kell a legkiválóbb kutatóközpontokban a legkiválóbb tudósoknak kutatniuk a témát, hogy a kockázatokat a minimálisra szorítsuk.

MMG - „Át kell dolgozni a GMO-szabályozást”

Létezik egy olyan interpretáció is, amely a fogyasztóknak akar megfelelni. Eszerint, ha Európa közvéleménye GMO-ellenes, akkor egy genetikailag módosított élelmiszereket előállító világban az tudja megszerezni, illetve megtartani ezeket a piacokat, aki deklaráltan GMO-mentesen termel. Előny lehet a mentesség a kereskedelemben?

Mindig is lesznek niché marketek, olyan piaci lehetőségek, amelyeken a trendtől eltérő termékekkel, a fősodortól eltérő megoldásokkal lehet eredményt elérni. Ez igaz az élelmiszerkereskedelemre is, ezért biztos vagyok benne, hogy mindig lesznek ilyen réspiacokra specializálódott termelők. Ez azonban még

nem jelenti azt, hogy a genetikai módosítást teljes egészében ki kellene zárni Európából, hiszen ez a megnevezés számos eltérő technológiát és megoldást takar.

Például a CRISPRcas tudományos értelemben nem is tartozik ebbe a témakörbe, hiszen a génszerkesztett növényeket nehéz lenne megkülönböztetni a hagyományos nemesítésűektől. A jog ugyanakkor ezt a beavatkozást is nemkívánatos genetikai módosításként értékeli itt Európában.

Ön szerint meg lehet változtatni ezt a jogi szabályozást? Újra lehet írni a GMO-kérdést az EU-ban?

Optimista vagyok, szerintem hosszabb távon mindenképpen változik a jelenlegi GM-szabályozás. Erre már csak azért is szükség volna, mert meglehetősen elavult direktíváról van szó, amely nem tudja kezelni azokat a technológiákat, amelyekkel ma rendelkezünk. Például a CRISPRcas is ilyen, amelyet a jog genetikai módosításnak tart, jóllehet tudományos értelemben nem az.

Rövid távon már nem vagyok ennyire biztos a változásban. Meg kell várni, hogy kikből áll az új európai vezetés, hogy kikből áll az Európai Bizottság, és milyen támogatást tudnak maguk mögé állítani.

A zöld előretörés miatt talán nehezebb lesz a témát felülvizsgálni, de hosszabb távon nem tudjuk elkerülni az európai szabályozás újraalkotását.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2019/28 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kis dzsungel a szobában

Télen a nagy áruházak polcai megtelnek érdekesebbnél érdekesebb egzotikus gyümölcsökkel. A fura formájú, különleges színű gyümölcsöket minden gyerek szeretné megkóstolni, így ha a Mikulás puttonyába a megszokott dión és mogyorón kívül trópusi gyümölcsök is kerülnek, akkor jó tudni, hogy hogyan lehet belőlük saját „trópusi gyümölcsöskertet“ nevelni otthon.

Sodrómolyok ellensége: a fürkészek

A gyümölcsösökben előforduló sodrómolyok nagy fajszáma miatt számos ellenségük is van a természetben, illetve a művelt területeken. Ilyenek a petefémfürkészek és a valódi fürkészek.

A hardver a faiskola

A faiskolai vállalkozások a gyümölcstermesztők legfontosabb növénybeszállítói, gazdasági teljesítményük és szakmai fejlődésük dönti el a versenyképességüket, tehát ez a két versenypiaci ágazat egymásra utalt, közvetlenül és folyamatosan hatnak egymásra.

Fények a sötétben

Különleges hatásokat köszönhetünk a sötétet megtörő világosságnak. Varázslatos hangulatot csempészhetünk általa a kertbe, és segíti a biztonságos közlekedést is. A fényekkel megnyújthatjuk azt az időt, amit a szabadban tölthetünk. A hólepte, téli kertben pedig igazán különleges élmény az esti fény.

Ősi viador Indiából – Az asil tyúk

Az Indiából származó asil tyúk a viadorfajták legősibb csoportjához tartozik. Ezt a csoportot az indiai társadalom felső rétegének nagy megbecsülése övezte, s a szomszédos országokban szintén ismeretes volt. Számos különböző változat létezéséről tudunk.

Kalocsai paradicsomhibridek

A kalocsai kutatóintézetben régmúltra visszanyúló hagyománya van a fűszerpaprika-nemesítésnek és -kutatásnak. Amióta pedig a NAIK Zöldségtermesztési Önálló Kutatási Osztálya Kalocsai Kutató Állomásaként működik, kibővült az intézet tevékenysége.

Könnyen nevelhető a berkenye

A fekete berkenye cserje nem túl igényes a talaj iránt, abszolút fagytűrő, ráadásul a betegségekre sem igazán érzékeny, ezért gyengébb termőhelyeken, könnyű talajokon is jól termeszthető. Észak-Amerikából származik, Európában a 19. századtól termesztik.

Előtérben a környezeti hatások – 31. Nyúltenyésztési Tudományos Nap

Idén 31. alkalommal került megrendezésre a Nyúl­tenyésztési Tudományos Nap a Kaposvári Egyetemen. A konferencián 11 előadást hallgathatott meg a közel 100 fős szakmai közönség. A rendezvény színvonalát emelte két külföldi kutató is mintegy félórás előadásával. Mindketten Olaszországból a Padovai Egyetemről érkeztek.

Melyik rezisztencia mire jó?

A zöldségtermesztőket évről évre kihívások elé állítják a változó, szélsőséges környezeti hatások, amelyek sokkolják a növényeket. A fajták között azonban nagy a különbség a stressztűrésben is, ezért célszerű erre is figyelni a fajtaválasztásnál.

Virágos díjazottak

Ebben az évben 26. alkalommal versenyeztek a magyar települések a Virágos Magyarország környezetszépítő versenyben. A győztes város Székesfehérvár, a győztes falu pedig Orfű lett, így jövőre az Entente Florale Europe nemzetközi mezőnyében ők képviselik majd hazánkat.