0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 28.

Génszerkesztés: elkerülhetetlen a szemléletváltás?

Fontos elválasztani a CRISPR és a GMO témáját, de mindkét terület kutatására szükség van Európában – vélekedett lapunknak adott interjújában Louise Fresco. A Wageningen University & Research professzora és az intézmény igazgatóságának elnöke szerint éppen a kockázatok mérséklésének igénye teszi indokolttá a kutatásokat, és még a réspiacok kiszolgálása sem indokolja a teljes szigor fenntartását.

Ön szerint mi az oka annak, hogy a közvélemény jelentős része annyira negatívan ítéli meg Európában a genetikai módosítást? Mitől vált ennyire démonizálttá ez a téma?

Ez nagyon jó kérdés. Azt hiszem, alapvetően rossz hangsúlyokkal kezdtük el tárgyalni a témát. Az iparszerű mezőgazdaság, a gépesítés és a vegyszerezés témakörébe illeszkedett, nem pedig a technológia világos előnyeiről volt szó, amelyeket a fogyasztók élvezhetnének. Nem arról volt szó, hogy javíthatja az élelmiszerbiztonságot, az élelmiszerek minőségét, és hogy számos más pozitív eredménye lehet. Például az egészségügyi vonatkozású GM-technológiákkal szemben nincs ilyen kemény ellenállás, azok – világos előnyeik miatt – sokkal elfogadottabbak a közvélemény számára, mint a GM mezőgazdasági vagy élelmiszer-feldolgozási vonatkozásai.

Arról nem is beszélve, hogy új technológiák bevezetésekor mindig is voltak félelmek, és mindig volt ellenállás.

Amikor az első vonatok megjelentek Hollandiában, az emberek amiatt aggódtak, hogy a legelők mellett elhaladó mozdonyok miatt elapad a tehenek teje. Ezek a viták általában nem is az adott technológiáról, az adott tudományos vívmányról szólnak, hanem a korról és a társadalomról, amiben felmerülnek.

Mit tudunk tenni azokkal a kockázatokkal, amelyeket a technológia ellenzői ezen a ponton felhoznak?

Azt gondolom, hogy Európának elég megbízható biztonsági előírásai vannak, és nem csupán ezen a téren, hanem általában. Igaz, nincs zéró rizikó, nincs olyan technológia, amelynek elviekben sincs semmi kockázata. Azt gondolom, éppen azért kell a legkiválóbb kutatóközpontokban a legkiválóbb tudósoknak kutatniuk a témát, hogy a kockázatokat a minimálisra szorítsuk.

youtube://v/8wOXdM-6VoI

Létezik egy olyan interpretáció is, amely a fogyasztóknak akar megfelelni. Eszerint, ha Európa közvéleménye GMO-ellenes, akkor egy genetikailag módosított élelmiszereket előállító világban az tudja megszerezni, illetve megtartani ezeket a piacokat, aki deklaráltan GMO-mentesen termel. Előny lehet a mentesség a kereskedelemben?

Mindig is lesznek niché marketek, olyan piaci lehetőségek, amelyeken a trendtől eltérő termékekkel, a fősodortól eltérő megoldásokkal lehet eredményt elérni. Ez igaz az élelmiszerkereskedelemre is, ezért biztos vagyok benne, hogy mindig lesznek ilyen réspiacokra specializálódott termelők. Ez azonban még

nem jelenti azt, hogy a genetikai módosítást teljes egészében ki kellene zárni Európából, hiszen ez a megnevezés számos eltérő technológiát és megoldást takar.

Például a CRISPRcas tudományos értelemben nem is tartozik ebbe a témakörbe, hiszen a génszerkesztett növényeket nehéz lenne megkülönböztetni a hagyományos nemesítésűektől. A jog ugyanakkor ezt a beavatkozást is nemkívánatos genetikai módosításként értékeli itt Európában.

Ön szerint meg lehet változtatni ezt a jogi szabályozást? Újra lehet írni a GMO-kérdést az EU-ban?

Optimista vagyok, szerintem hosszabb távon mindenképpen változik a jelenlegi GM-szabályozás. Erre már csak azért is szükség volna, mert meglehetősen elavult direktíváról van szó, amely nem tudja kezelni azokat a technológiákat, amelyekkel ma rendelkezünk. Például a CRISPRcas is ilyen, amelyet a jog genetikai módosításnak tart, jóllehet tudományos értelemben nem az.

Rövid távon már nem vagyok ennyire biztos a változásban. Meg kell várni, hogy kikből áll az új európai vezetés, hogy kikből áll az Európai Bizottság, és milyen támogatást tudnak maguk mögé állítani.

A zöld előretörés miatt talán nehezebb lesz a témát felülvizsgálni, de hosszabb távon nem tudjuk elkerülni az európai szabályozás újraalkotását.

Forrás: Magyar Mezőgazdaság