Back to top

Idén több árpa termett

Az őszi árpa 218 ezer hektáros termőterületének 90 százalékát már learatták, és bár a hektáronkénti 5,5 tonnás termésátlag kissé elmarad a tavalyitól, a termés a vetésterület növekedése miatt már meghaladja a 2018-ast, eddig 1,08 millió tonna került a raktárakba - közölte a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) az MTI érdeklődésére.

Fotó: MTI - Sóki Tamás
Őszi árpából a legmagasabb termésátlagokat Tolna megyéből jelentették 6,6 tonnával hektáronként, kiemelkedik még Vas megye 6,3 tonnával és Fejér megye 6,1 tonnával.

A minőség országosan változó - tették hozzá.

Az őszi búza aratása is felgyorsult az elmúlt héten, 19 százalékon áll a betakarítás, a 950 ezer hektárt kissé meghaladó termőterületből 176 ezer hektáron végeztek az aratással. Mind a mennyiség, mind a minőség tekintetében nagy a szórás, az eddigi országos termésátlag hektáronként 5,25 tonna.

Az őszi káposztarepce vetésterülete idén 296 ezer hektárt tesz ki, amelynek 51 százalékán aratták le a termést. A termésátlagok nagyon változóak: Csongrád és Békés megyékből hektáronként 2,1 és 2,3 tonnás átlagokról, Tolna, Vas, Baranya és Fejér megyékből hektáronként 3,4 tonna feletti termésátlagokról számolnak be a gazdálkodók. Ez a szórás a különböző helyi időjárási jelenségektől, az agrotechnikai műveletek időzítésétől és a vetés idejétől is függ.

Az eddigi országos termésátlag megközelíti a hektáronkénti 2,9 tonnát.

A NAK kitért arra is, hogy a 84 ezer hektáros tritikálé és 30 ezer hektáros rozs termőterület 7-7 százalékát, a 24 ezer hektáros tavaszi árpa terület 6 százalékát, illetve a 20,5 ezer hektáros zab termőterület 2 százalékát takarították már be.

Forrás: 
MTI-Eco

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A finnek is jó gabonatermést várnak

A száraz időnek köszönhetően a finn gazdák is megkezdhették az aratást. A korábbi csapadékosabb időjárás miatt várhatóan a kora tavaszi vetésű gabonák, illetve a zöldség, gyümölcs és olajos magvak hozama kisebb lesz.

Két hétig készült az összetartozást szimbolizáló aratókoszorú

A magyar gazdatársadalom összefogását, egyszersmind a magyarság összetartozását is szimbolizálja az az aratókoszorú, amelyet a "Magyarok Kenyere – 15 millió búzaszem" program keretében adtak át a Szent István Bazilikában.

A gazdák már készülhetnek az őszi kalászosok vetésére

Az elmúlt évhez képest kissé magasabb, nettó 101 ezer forintos tájékoztató árat tett közzé a tagságtól kapott adatok feldolgozását követően a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács. A szervezet előrejelzése szerint az előállítási költségek növekedése miatt idén enyhén emelkedhet az őszi kalászosok ára.

Az eddigi legnagyobb szabású SMARTFARM-ra készülnek

Szűk egy hónap múlva kezdetét veszi a SMARTFARM - Magyarország legnagyobb precíziós szántóföldi bemutatója, a Bábolnai Gazdanapok programjainak "zászlóshajója". A rendezvényen, amely az eddigieknél hosszabb, így tartalmasabb is lesz, a szakma legjelesebb képviselői vesznek részt ezúttal is - lássuk, mivel készülnek idén!

Megszűnik a hőség és csapadék is öntözi a talajokat

Az utóbbi napok forró, száraz időjárása megviseli a szántóföldeken és a gyümölcsösökben dolgozókat, de a hőségben az állatok és növények is fokozott gondoskodást igényelnek.

A komlótermesztés újraindítását támogatással ösztönzik

Megjelent a komlóültetvény létesítéséhez igénybe vehető mezőgazdasági csekély összegű támogatásról szóló rendelet.

Burgonya: még a jó ár sem motivál

A korábbi évekkel ellentétben – és más hazai burgonyabemutatókkal szemben – Gyulatanyán ezúttal óriási volt az érdeklődés. Legalább háromszázan vettek részt a tanácskozáson és a hozzá kapcsolódó szakmai mustrán.

Jelképes búzaösszeöntés – valós nemzeti összefogás a Magyarok Kenyere

Várhatóan rekordot dönt a 15 millió búzaszem - Magyarok Kenyere programba felajánlott búza mennyisége, így meghaladhatja a múlt évi 605 tonnás eredményt, amely 80 ezer rászoruló gyermek egy évi kenyér és pékáru szükségletét biztosította.

Vodka Csernobilból - megkóstolná?

Egyelőre egyetlen palack létezik belőle: az elkészítésénél használt gabona és víz a Csernobil körüli lezárt zónából származik - ez az első fogyasztói termék, ami a sérült atomerőmű körüli elhagyatott területről kerül ki.

Talajtakaró növények vagy komposzt?

A talaj szervesanyag-tartalmáról régóta tudjuk, hogy a gazdálkodók hasznára válik. Az ezekben a szerves anyagokban található szénvegyületek táplálékként szolgálnak a talajban lakó mikrobáknak, melyek aztán a növények számára is felvehető, értékes tápanyagot termelnek. A mikrobák, talajlakó rovarok és egyéb élőlények életműködéseik során javítják a talaj szerkezetét és vízmegtartását.