Back to top

A legelő-helyreállítás áldásos hatása

Az elmúlt évtizedekben országszerte lecsökkent a háztáji állatállomány, ez pedig a legelőkön is érezteti hatását: a területek egy része cserjésedésnek indult, ami számos védett növény- és állatfaj élőhelyének megszűnését is eredményezi. E kedvezőtlen folyamatok megállítását tűzték ki a Nyugat-Mecsek Tájvédelmi Körzetben, az abaligeti nagy legelő helyreállításakor.

Ahogy az ország számos pontján, úgy Baranya megyében is visszaszorult a falusi, extenzív állattartás a 20. század végére. Nem történt ez másképp Abaliget községben sem, ahol az ott élő családok háztáji állatállománya lecsökkent, így a falu határában legelő birkanyáj és marhagulya is eltűnt. Az itteni nagy legelő egy része bár ma is kaszált gyep, a felhagyott gazdálkodás miatt a terület mintegy harmada cserjésedésnek indult. A természet úgynevezett szukcessziós folyamata ez, amikor is

az erdővel határos részeken az erdőszegély szép lassan „kigyalogol” a gyepre, s a réten elszórtan megjelennek a cserjefajok – például a kökény, a galagonya és a szeder –, hogy aztán az évek alatt e fásszárúak egyre nagyobb területet „harapjanak” ki az egykori legelőből.

Főként a galagonyára jellemző, hogy a megerősödött egyedek képesek zárt lombkoronát létrehozni, amely beárnyékolja a talajt, megszűntetve az eredeti gyepvegetációt. A természetes folyamat ezúttal szembe megy a természetvédelem törekvéseivel: védett, sok esetben ritka növény- és állatfajok élőhelye szűnik meg ennek eredményeképpen.

A Nyugat-Mecsek Tájvédelmi Körzet részét képező abaligeti nagy legelő otthont ad például egy fokozottan védett szöcskefajnak, a magyar tarszának. Jellemzően a területen áthúzódó földúton keresi táplálékát a védett búbosbanka, s gyakorta vadászik a rét fölött a vörös vércse is. Tavasszal elszórtan nyílik e helyen, a rövid fű között az agár sisakoskosbor, az erdővel határos részeken megjelenik a bíboros kosbor, s találkozhatunk itt az őszi fűzértekercs virágzó töveivel is. A cserjés területek terjedése és az állattartás hiánya azonban veszélyezteti ezeket a fajokat.

Ezen a tendencián kívánt változtatni a terület tulajdonosa, aki a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatósággal egyeztetve megkezdte a legelő helyreállítását:

közös szándékuk volt, hogy újra megjelenjen Abaliget fölött a fás legelő – a térségre egykoron jellemző tájelem.

Hosszú idő után újra nyílik a tarka pettyeskosbor a legelőn
A régi időkről tanúskodnak az Abaligeti-cseppkőbarlang fölött, a Bodó-hegy oldalában sorakozó matuzsálemi korú bükkfák, amelyek egykoron szabad állásban fejlődtek, s amelyek alatt egykoron a falu állatállománya telelt. E terület mára beerdősült. A legelő becserjésedett részein, a több szakaszban megtervezett és megvalósított munkálatok során a galagonya és a kökény között elszórtan maghagyásra kerültek fiatal tölgyek, vadkörték, juharok, amelyek a remény szerint szintén megérhetik a matuzsálemi kort.

A négy éve történt első beavatkozásnak mára már természetvédelmi vonatkozású hatása is van: szakirodalmi adatok szerint a régi időkben megtalálható volt ezen a területen a védett tarka pettyeskosbor, amely most ismét nyílik a legelőn. A terület tulajdonosa a legelő fenntartását állatokkal tervezi megoldani; a megfelelő létszámú állomány folyamatos legeléssel képes lesz féken tartani a cserjefajokat, így hosszú távon biztosíthatóvá válnak az itt élő védett növény- és állatfajok életfeltételei.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Fagyos hangulat - a kanadai méhészet dióhéjban

Ismételt elismerés érte a kanadai méhészetet, 2015-ben az EAS-konferencia (Eastern Apicultural Society – az amerikai kontinens keleti felét lefedő méhész szervezet) után idén, szeptemberben, a még rangosabb Apimondia-nak volt a helyszíne Montreal, Quebec (francia nyelvű) provincia fővárosa. Ismerjük meg a házigazda ország, Kanada méhészetét!

Az „igazvadász” tízparancsolata

A vadászatot a jogszabályok mellett erkölcsi és etikai követelmények is rendszabályozzák, amelyek természetes velejárói a vadászati kultúrának, mely a magyar örökség elidegeníthetetlen része. Az említett követelményeket etikai kódexben foglaltatták, és minden vadászember számára betartandók, akár írott vagy íratlan formájukban.

Bringák, britek, Balaton

A „balatoni csoda” – nincs mit ezen csodálkozni – egy angol családot is rabul ejtett. Azonban a Booth família több, mint egyszerű turisták Balatonfőkajáron. A kerékpározás szerelmeseiként a helyi közösség életéből is kiveszik a részüket. Ezúttal elhunyt családtagjuk emlékére egy ingyenesen használható kerepárszerelő-állomást adtak át a településen.

Megkezdődött az egyeztetés a Balaton partvonalának új szabályozásáról

A Balaton partvonalát meghatározó eddigi jogszabályt új váltja fel, amelynek terveit a napokban kapta meg, és november 8-ig véleményezheti a 44 Balaton-parti település, valamint a Balatoni Szövetség (BSz) - közölte Balassa Balázs, a balatoni önkormányzatokat tömörítő BSz elnöke az MTI-vel kedden.

Tatár juhar, rezgő nyár vagy kecskefűz?

Az Országos Erdészeti Egyesület és az Év Fája Kuratórium 2013 óta minden évben megszavaztatja az Év fáját. Ettől az évtől azonban csak a www.azevfaja.hu tematikus oldalon lehet voksolni a három jelöltre. A 2019. november 22-ig legtöbb szavazatot kapó faj lesz 2020-ban az Év fája.

Húszmilliónál több szál krizantém kelhet el

Az elmúlt hetekre jellemző nagyon meleg időjárás miatt sok a krizantém a piacokon, várhatóan idén is előszeretettel választják az élővirágot a vásárlók. Októberben és november elején az éves krizantémmennyiség 60 százalékát adják el a kereskedők – derül ki a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara körképéből.

Hortobágyi vezérek Mongóliában

Mongóliában 1969-ben látták a Przewalski-vadlovak utolsó példányait – a faj kipusztult a természetből. Mindez azzal magyarázható, hogy egy kis sérülékeny populációról volt eleve szó, s az 1940-es évektől a nomádok között széles körben elterjedt modern vadászfegyverekkel vadásztak rájuk, emellett igen kemény telek voltak ebben az időben.

Már csak a mája miatt is vigyázzunk rá

A nyári ludat sokan a házi lúdfajták ősének tekintik. Neve onnan eredeztethető, hogy nyáron, a költési időben is megfigyelhető hazánkban, mivel a nyári lúd az egyetlen lúdfaj, amely itt is költ. A hazai állománya a több évtizedes védelemnek, illetve a vadászati tilalomnak köszönhetően számottevően megnövekedett, emiatt újra vadászhatóvá vált az előírt jogszabályok keretében.

Ellepték a darvak a Hortobágyot

Rekord mennyiségű daru érkezett a Hortobágyra, ám nemcsak a madarak, hanem a madarászok, természetkedvelők, turisták is elözönlötték a pusztát, a daruvonulás okán. A Magyarországon átvonuló darvak 95 százaléka a Hortobágyon megpihenve repül tovább. Az eddig megfigyelt legnagyobb, egyszerre ott tartózkodó darutömeg 160 ezer madárból állt. Ez a rekord az idén megdőlhet.

Melléktermékekből sikeres (oldal)ágazat - a biomassza hazai lehetőségei

Az Európai Unió 2012-ben megalkotott és 2018-ban újragondolt bioeconomy stratégiájának megfelelően Magyarország is törekszik a hazai biomassza alapú gazdaság megteremtésére, összhangban a klímapolitikai és fenntarthatósági irányelvekkel.