Back to top

A legelő-helyreállítás áldásos hatása

Az elmúlt évtizedekben országszerte lecsökkent a háztáji állatállomány, ez pedig a legelőkön is érezteti hatását: a területek egy része cserjésedésnek indult, ami számos védett növény- és állatfaj élőhelyének megszűnését is eredményezi. E kedvezőtlen folyamatok megállítását tűzték ki a Nyugat-Mecsek Tájvédelmi Körzetben, az abaligeti nagy legelő helyreállításakor.

Ahogy az ország számos pontján, úgy Baranya megyében is visszaszorult a falusi, extenzív állattartás a 20. század végére. Nem történt ez másképp Abaliget községben sem, ahol az ott élő családok háztáji állatállománya lecsökkent, így a falu határában legelő birkanyáj és marhagulya is eltűnt. Az itteni nagy legelő egy része bár ma is kaszált gyep, a felhagyott gazdálkodás miatt a terület mintegy harmada cserjésedésnek indult. A természet úgynevezett szukcessziós folyamata ez, amikor is

az erdővel határos részeken az erdőszegély szép lassan „kigyalogol” a gyepre, s a réten elszórtan megjelennek a cserjefajok – például a kökény, a galagonya és a szeder –, hogy aztán az évek alatt e fásszárúak egyre nagyobb területet „harapjanak” ki az egykori legelőből.

Főként a galagonyára jellemző, hogy a megerősödött egyedek képesek zárt lombkoronát létrehozni, amely beárnyékolja a talajt, megszűntetve az eredeti gyepvegetációt. A természetes folyamat ezúttal szembe megy a természetvédelem törekvéseivel: védett, sok esetben ritka növény- és állatfajok élőhelye szűnik meg ennek eredményeképpen.

A Nyugat-Mecsek Tájvédelmi Körzet részét képező abaligeti nagy legelő otthont ad például egy fokozottan védett szöcskefajnak, a magyar tarszának. Jellemzően a területen áthúzódó földúton keresi táplálékát a védett búbosbanka, s gyakorta vadászik a rét fölött a vörös vércse is. Tavasszal elszórtan nyílik e helyen, a rövid fű között az agár sisakoskosbor, az erdővel határos részeken megjelenik a bíboros kosbor, s találkozhatunk itt az őszi fűzértekercs virágzó töveivel is. A cserjés területek terjedése és az állattartás hiánya azonban veszélyezteti ezeket a fajokat.

Ezen a tendencián kívánt változtatni a terület tulajdonosa, aki a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatósággal egyeztetve megkezdte a legelő helyreállítását:

közös szándékuk volt, hogy újra megjelenjen Abaliget fölött a fás legelő – a térségre egykoron jellemző tájelem.

Hosszú idő után újra nyílik a tarka pettyeskosbor a legelőn
A régi időkről tanúskodnak az Abaligeti-cseppkőbarlang fölött, a Bodó-hegy oldalában sorakozó matuzsálemi korú bükkfák, amelyek egykoron szabad állásban fejlődtek, s amelyek alatt egykoron a falu állatállománya telelt. E terület mára beerdősült. A legelő becserjésedett részein, a több szakaszban megtervezett és megvalósított munkálatok során a galagonya és a kökény között elszórtan maghagyásra kerültek fiatal tölgyek, vadkörték, juharok, amelyek a remény szerint szintén megérhetik a matuzsálemi kort.

A négy éve történt első beavatkozásnak mára már természetvédelmi vonatkozású hatása is van: szakirodalmi adatok szerint a régi időkben megtalálható volt ezen a területen a védett tarka pettyeskosbor, amely most ismét nyílik a legelőn. A terület tulajdonosa a legelő fenntartását állatokkal tervezi megoldani; a megfelelő létszámú állomány folyamatos legeléssel képes lesz féken tartani a cserjefajokat, így hosszú távon biztosíthatóvá válnak az itt élő védett növény- és állatfajok életfeltételei.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Az erdő volt a középpontban Nyíregyházán

Számos programmal készült a XXIII. Erdők Hetére a NYÍRERDŐ Zrt. Nyíregyházi Erdészete és a Pál Miklós Erdészeti Erdei Iskola.

Unilever - 100 ezer tonnával kevesebb műanyag

Az Unilever 2025-ig több mint százezer tonnával csökkenti a felhasznált műanyag csomagolóanyagok volumenét, és a felére csökkenti a felhasznált "szűz" (azaz nem újrahasznosított, közvetlenül kőolajból készülő) műanyagok mennyiségét - közölte a világ egyik legnagyobb, fogyasztási cikkeket gyártó vállalata az MTI-vel kedden.

Mennyire veszélyes a szúnyogirtás a méhekre?

Hogyan zajlik Magyarországon a szúnyogirtás? Milyen környezetkárosító hatását ismerjük a védekezésnek? Mi lesz a méhekkel? – kérdezték olvasóink szerkesztőségünktől, mi pedig továbbítottuk a kérdéseket az országos szúnyogirtást koordináló Katasztrófavédelmi Főigazgatóságnak. A választ az alábbiakban változatlan formában adjuk közre.

Krizantémok ideje

Amikor a nyári virágok elhervadtak, és az őszbe forduló kert a még meleget adó napfényben elmerül, elérkezik a krizantémok ideje. Gömb formájukkal, változatos színben nyíló virágaikkal, sajátos illatukkal az évszak jellegzetes, karakteres növényei, a hangulatos dekorációk kihagyhatatlan alkotóelemei.

Illatok és dallamok

A Kossuth-díjas énekművész Sümegi Eszterhez már tavaly is terveztük a látogatást, ám mire a művésznő szabadsága után összejött volna a megfelelő időpont, a nagy hőség és a szárazság olyan látványos nyomokat hagyott kertjének kedvenc növényein, hogy inkább elhalasztottuk. Idén – számítva az időjárás szeszélyére – jó időben, a nyár elején jelentkeztünk be hozzá.

Magyar pásztorkutyák világtalálkozója Komáromban

A komáromi nemzetközi kutyakiállításon megalakult a Magyar Pásztorkutyák Világszövetsége, amely az öt magyar pásztorkutyafajta népszerűsítését tűzte ki célul.

Szélerózió-kutatás autonóm eszközökkel

Észak-Amerika nyugati részének hatalmas legelőterületein nem újdonság az erős szél. Az elmúlt évtizedek során azonban jelentősen súlyosbodtak az eróziós folyamatok, melyek összességében jelentősen rontják az itt jellemző legeltetéses marhatartás feltételeit. A szélerózió jobb megértésére robotizált eszközzel indultak kísérletek.

Székesfehérvár és Orfű a legvirágosabb települések 2019-ben

Kihirdették a Virágos Magyarország környezetszépítő verseny győzteseit. Az idén először, hat régió első helyezettjei közül választották ki az országos nagydíjra érdemes településeket. Székesfehérvár és Orfű volt a befutó.

Az idő igazolta az 50 éve megfogalmazott célok helyességét

Ötven éves a Pilisi Parkerdő. Fél évszázad egy erdő életében is jelentős időszak, egy erdőgazdaság szempontjából pedig teljes korszak. A kerek évforduló megünneplésére a Budakeszi Erdészetben gyűltek össze a meghívottak, és emlékfát is ültettek.

Új termék a Florasca-tól

Az idén pályázat útján új, innovatív technológiát alkalmazó termékkel bővült a Florasca hobbiföldkeverék-paletta, ami hozzájárul a tőzegfölhasználás csökkentéséhez. A Florasca az egyetlen bio minősítésű földkeverék, aminek főbb alapanyagai a tőzeg és a szürkemarha trágya védett területről, a Fertő-Hansági Nemzeti Parkból származik. Az új terméket az OMÉK-on mutatták be.