Back to top

A legelő-helyreállítás áldásos hatása

Az elmúlt évtizedekben országszerte lecsökkent a háztáji állatállomány, ez pedig a legelőkön is érezteti hatását: a területek egy része cserjésedésnek indult, ami számos védett növény- és állatfaj élőhelyének megszűnését is eredményezi. E kedvezőtlen folyamatok megállítását tűzték ki a Nyugat-Mecsek Tájvédelmi Körzetben, az abaligeti nagy legelő helyreállításakor.

Ahogy az ország számos pontján, úgy Baranya megyében is visszaszorult a falusi, extenzív állattartás a 20. század végére. Nem történt ez másképp Abaliget községben sem, ahol az ott élő családok háztáji állatállománya lecsökkent, így a falu határában legelő birkanyáj és marhagulya is eltűnt. Az itteni nagy legelő egy része bár ma is kaszált gyep, a felhagyott gazdálkodás miatt a terület mintegy harmada cserjésedésnek indult. A természet úgynevezett szukcessziós folyamata ez, amikor is

az erdővel határos részeken az erdőszegély szép lassan „kigyalogol” a gyepre, s a réten elszórtan megjelennek a cserjefajok – például a kökény, a galagonya és a szeder –, hogy aztán az évek alatt e fásszárúak egyre nagyobb területet „harapjanak” ki az egykori legelőből.

Főként a galagonyára jellemző, hogy a megerősödött egyedek képesek zárt lombkoronát létrehozni, amely beárnyékolja a talajt, megszűntetve az eredeti gyepvegetációt. A természetes folyamat ezúttal szembe megy a természetvédelem törekvéseivel: védett, sok esetben ritka növény- és állatfajok élőhelye szűnik meg ennek eredményeképpen.

A Nyugat-Mecsek Tájvédelmi Körzet részét képező abaligeti nagy legelő otthont ad például egy fokozottan védett szöcskefajnak, a magyar tarszának. Jellemzően a területen áthúzódó földúton keresi táplálékát a védett búbosbanka, s gyakorta vadászik a rét fölött a vörös vércse is. Tavasszal elszórtan nyílik e helyen, a rövid fű között az agár sisakoskosbor, az erdővel határos részeken megjelenik a bíboros kosbor, s találkozhatunk itt az őszi fűzértekercs virágzó töveivel is. A cserjés területek terjedése és az állattartás hiánya azonban veszélyezteti ezeket a fajokat.

Ezen a tendencián kívánt változtatni a terület tulajdonosa, aki a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatósággal egyeztetve megkezdte a legelő helyreállítását:

közös szándékuk volt, hogy újra megjelenjen Abaliget fölött a fás legelő – a térségre egykoron jellemző tájelem.

Hosszú idő után újra nyílik a tarka pettyeskosbor a legelőn
A régi időkről tanúskodnak az Abaligeti-cseppkőbarlang fölött, a Bodó-hegy oldalában sorakozó matuzsálemi korú bükkfák, amelyek egykoron szabad állásban fejlődtek, s amelyek alatt egykoron a falu állatállománya telelt. E terület mára beerdősült. A legelő becserjésedett részein, a több szakaszban megtervezett és megvalósított munkálatok során a galagonya és a kökény között elszórtan maghagyásra kerültek fiatal tölgyek, vadkörték, juharok, amelyek a remény szerint szintén megérhetik a matuzsálemi kort.

A négy éve történt első beavatkozásnak mára már természetvédelmi vonatkozású hatása is van: szakirodalmi adatok szerint a régi időkben megtalálható volt ezen a területen a védett tarka pettyeskosbor, amely most ismét nyílik a legelőn. A terület tulajdonosa a legelő fenntartását állatokkal tervezi megoldani; a megfelelő létszámú állomány folyamatos legeléssel képes lesz féken tartani a cserjefajokat, így hosszú távon biztosíthatóvá válnak az itt élő védett növény- és állatfajok életfeltételei.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Biztonságossá teszik a gólyafészkeket, mielőtt visszatérnek a lakók

Az Agrárminisztérium támogatásával és az NKM Áramhálózat Kft. közreműködésével 60-nál is több helyszínen teszi biztonságosabbá a fehér gólyák fészkeit a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság. A munkák még februárban kezdődtek és egész márciusban folynak, jelenleg is.

A világ megáll, a környezet lélegzethez jut, de mi lesz utána?

Ökológiai szempontból sokféleképpen megváltoztathatja a szokásokat a koronavírus-járvány, lesznek nagyon pozitív hozadékai, de lehet, hogy a forráshiányok miatt visszalépések következnek be az energiatermelésben.

A koronavírus hatása a tulipánokra

A holland kertészetetek is igen nehéz helyzetbe kerültek a koronavírus-járvány miatt, a piacon lévő virágok 42 százaléka elpusztul, mert nem találnak rá vevőt. A holland mezőgazdasági szervezetek azonnali védelmi intézkedéseket követelnek a kormánytól.

Együttműködés a fenntartható banántermesztésért

A WWF Franciaország és a Compagnie Fruitière további hároméves együttműködést kötött a fenntartható banántermesztés érdekében. A kidolgozott ütemterv alapján 2025-re az ökológiai gazdálkodásból származó tanúsított banán aránya 7-ről 20 százalékra nőhet.

A méhészek munkáját segíti a Nébih új elektronikus felülete

2020 márciusától elérhető a Nébih új, növényvédő szeres kezelések bejelentésére szolgáló elektronikus felülete. Az adatok egy részét a hivatal interaktív térkép formájában is feldolgozza. A cél, hogy – a gazdálkodók bejelentései alapján – a méhészek e térképen keresztül hasznos információkat kaphassanak a növényvédelmi kezelésekről.

Rendellenes rágcsálók(?)

Az erszényesek tartása hazánkban az állattartók portáin az utóbbi 20 évben nem ritka. Vannak, akik immár kengurut tartanak emukkal, mivel a két faj viszonylag jól társítható, így egy csöppnyi Ausztráliává változtatják kertjüket. Hozzánk az ezredforduló környékén érkeztek erszényes szállítmányok főként Dél-Amerikából és Új-Zélandról. Immár több fajt is sikeresen tenyésztenek magyar gazdáink.

A jövő sövényei

A klímaváltozással és az új károsítók megjelenésével újra kell értékelni a ma divatos sövénynövényeket. Lehetőség szerint hazánkban is kipróbált új fajokat kell keresni és megkezdeni a tömegszaporításukat.

Rejtőzködő énekesünk - A karvalyposzáta

A legnagyobb hazai poszátafaj, hossza 15 centiméter. A hím feje, tarkója és háta szürke, torka és egész alsóteste – a hasi rész kivételével – fehéres alapon szürkésbarna harántmintázattal tarkállt. Innét kapta a karvalyposzáta nevet.

Könyvajánló: közös élmény gyerekeknek, felnőtteknek

Nem találtam olyan kiadványt, amely a gyerekeknek és felnőtteknek is segít abban, hogy még tartalmasabban, szórakoztatóbban töltsék idejüket az erdőben, a természetben. Erdőmérnökként, több éves erdei iskola vezetői tapasztalattal, és három gyermek édesanyjaként ezért úgy döntöttem, hogy írok én egyet.

Tavaszi teendők almaültetvényben

Az alma ritkítása, kora tavaszi védelme és tápanyagellátása volt a témája a csengeri gyümölcstermesztési tanácskozásnak, amit a Nyír-Chem Kft., a Yara Hungária Kft. és a UPL Hungary rendezett. A növénytáplálás összetett feladat, sok mindenre kell figyelni ahhoz, hogy jól tervezzük meg, derült ki az előadásokból.