Back to top

A legelő-helyreállítás áldásos hatása

Az elmúlt évtizedekben országszerte lecsökkent a háztáji állatállomány, ez pedig a legelőkön is érezteti hatását: a területek egy része cserjésedésnek indult, ami számos védett növény- és állatfaj élőhelyének megszűnését is eredményezi. E kedvezőtlen folyamatok megállítását tűzték ki a Nyugat-Mecsek Tájvédelmi Körzetben, az abaligeti nagy legelő helyreállításakor.

Ahogy az ország számos pontján, úgy Baranya megyében is visszaszorult a falusi, extenzív állattartás a 20. század végére. Nem történt ez másképp Abaliget községben sem, ahol az ott élő családok háztáji állatállománya lecsökkent, így a falu határában legelő birkanyáj és marhagulya is eltűnt. Az itteni nagy legelő egy része bár ma is kaszált gyep, a felhagyott gazdálkodás miatt a terület mintegy harmada cserjésedésnek indult. A természet úgynevezett szukcessziós folyamata ez, amikor is

az erdővel határos részeken az erdőszegély szép lassan „kigyalogol” a gyepre, s a réten elszórtan megjelennek a cserjefajok – például a kökény, a galagonya és a szeder –, hogy aztán az évek alatt e fásszárúak egyre nagyobb területet „harapjanak” ki az egykori legelőből.

Főként a galagonyára jellemző, hogy a megerősödött egyedek képesek zárt lombkoronát létrehozni, amely beárnyékolja a talajt, megszűntetve az eredeti gyepvegetációt. A természetes folyamat ezúttal szembe megy a természetvédelem törekvéseivel: védett, sok esetben ritka növény- és állatfajok élőhelye szűnik meg ennek eredményeképpen.

A Nyugat-Mecsek Tájvédelmi Körzet részét képező abaligeti nagy legelő otthont ad például egy fokozottan védett szöcskefajnak, a magyar tarszának. Jellemzően a területen áthúzódó földúton keresi táplálékát a védett búbosbanka, s gyakorta vadászik a rét fölött a vörös vércse is. Tavasszal elszórtan nyílik e helyen, a rövid fű között az agár sisakoskosbor, az erdővel határos részeken megjelenik a bíboros kosbor, s találkozhatunk itt az őszi fűzértekercs virágzó töveivel is. A cserjés területek terjedése és az állattartás hiánya azonban veszélyezteti ezeket a fajokat.

Ezen a tendencián kívánt változtatni a terület tulajdonosa, aki a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatósággal egyeztetve megkezdte a legelő helyreállítását:

közös szándékuk volt, hogy újra megjelenjen Abaliget fölött a fás legelő – a térségre egykoron jellemző tájelem.

Hosszú idő után újra nyílik a tarka pettyeskosbor a legelőn
A régi időkről tanúskodnak az Abaligeti-cseppkőbarlang fölött, a Bodó-hegy oldalában sorakozó matuzsálemi korú bükkfák, amelyek egykoron szabad állásban fejlődtek, s amelyek alatt egykoron a falu állatállománya telelt. E terület mára beerdősült. A legelő becserjésedett részein, a több szakaszban megtervezett és megvalósított munkálatok során a galagonya és a kökény között elszórtan maghagyásra kerültek fiatal tölgyek, vadkörték, juharok, amelyek a remény szerint szintén megérhetik a matuzsálemi kort.

A négy éve történt első beavatkozásnak mára már természetvédelmi vonatkozású hatása is van: szakirodalmi adatok szerint a régi időkben megtalálható volt ezen a területen a védett tarka pettyeskosbor, amely most ismét nyílik a legelőn. A terület tulajdonosa a legelő fenntartását állatokkal tervezi megoldani; a megfelelő létszámú állomány folyamatos legeléssel képes lesz féken tartani a cserjefajokat, így hosszú távon biztosíthatóvá válnak az itt élő védett növény- és állatfajok életfeltételei.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Varázslatos csillagos esték Magyarországon

A csillagképek, meteorok, hullócsillagok varázslatos világába kalauzolnak el a Magyar Nemzeti Parkok. Olyan különleges helyszínek és programok ezek, ahol zavaró fények nélkül lehet kémlelni az égboltot, emellett az élővilág is háborítatlan. A rendezvények színvonalas megvalósításához hazánk nemzetközileg is elismert három csillagoségbolt-parkja is hozzájárul.

Szükség van rá

Az erdő jóval több, mint a fák összessége. Élettér, ahol állatok és növények élnek egymással kölcsönhatásban, egyben hosszú időn átívelő kortörténet, ahogy a csemetékből koros állomány fejlődik. Az erdei ökoszisztéma fenntartásához az erdő- és vadgazdálkodás összehangolt munkájára van szükség, amelynek fontos eleme a területen élő vad állománysűrűségének felmérése és a vadlétszám szabályozása.

Az egyiptomi piramisoknál is idősebbek az alföldi földpiramisok

Az Alföld végtelennek ható síkján meg-megjelenő tévesen kunhalomként ismert földpiramisokat kb. Kr.e. 3300-3500 évvel ezelőtt építették. Ezek a hatalmas földkupacok gonddal odahordott termőföldből „épültek” és a „halott házát” jelképezik, egykoron temetkezési célt szolgáltak. S bár funkciójuk megegyezik, többsége fél évezreddel az egyiptomi piramisok előtt épült.

Újabb szúnyogirtás 394 településen

Ezen a héten összesen 394 településen, közel 133 ezer hektáron földről és levegőről is megkezdődik a szúnyogirtás, minekután az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szerint az ország több területén továbbra is tömegesen vannak jelen a szúnyogok.

2100 – a jegesmedvéknek vége

Egy új kutatás szerint a még sebezhető természetvédelmi besorolású jegesmedve a klímaváltozás miatt 2100-ra teljesen kihalhat. A zsugorodó tengeri jég következtében az állatoknak kevesebb lehetőségük van fókára vadászni, az emiatt lesoványodott jegesmedvéknek így kisebb esélyük van túlélni az északi-sarkvidéki telet – írja a Nature Climate Change című folyóiratban publikált kutatási eredmény.

Kánikulában még kártékonyabbak a sáskák

Szardínián több ezer hektár legelőt és vetést rágtak tarra a sáskarajok, a koronavírus-járvány­tól amúgy is szenvedő gazdálkodókat teljesen tönkretéve.

NAIK: 12,4 milliárd forint volt a dísznövénytermesztők tavalyi árbevétele

Magyarországon a dísznövénytermesztésre használt összes terület 1518 hektár volt tavaly, az ágazat nettó árbevétele 12,4 milliárd forintot tett ki - derül ki a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) egyik legfrissebb elemzéséből.

25 ezer hektár állami földet adnak haszonbérbe a nemzeti park igazgatóságok

2020. augusztus 1-jétől összesen több, mint 25 ezer hektár állami tulajdonú földre vonatkozó haszonbérleti pályázatot írnak ki a nemzeti park igazgatóságok – jelentette be Nagy István agrárminiszter.

Rovarhotel, darázsgarázs: menő és hasznos

Vegyszeres kezelések helyett környezetünknek, és egészségünknek is jót tesz, ha a hasznos élőlények nyújtotta segítséget elfogadjuk vegyszerezés helyett. A rovarhotel biztonságos búvóhelyet nyújt a rovaroknak, melyek cserébe a kertünkben növényeinkért dolgoznak. A régóta ismert madáretetők és odúk mellett egyre több kertben gondoskodnak ilyen formában a kertekben a hasznos hatlábúakról is.

Miért fontos a kaszálás bejelentő?

A témával kapcsolatos legalapvetőbb tudnivalókról Burda Brigittával, a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság (FHNPI) természetvédelmi szakreferensével beszélgettünk.