Back to top

A legelő-helyreállítás áldásos hatása

Az elmúlt évtizedekben országszerte lecsökkent a háztáji állatállomány, ez pedig a legelőkön is érezteti hatását: a területek egy része cserjésedésnek indult, ami számos védett növény- és állatfaj élőhelyének megszűnését is eredményezi. E kedvezőtlen folyamatok megállítását tűzték ki a Nyugat-Mecsek Tájvédelmi Körzetben, az abaligeti nagy legelő helyreállításakor.

Ahogy az ország számos pontján, úgy Baranya megyében is visszaszorult a falusi, extenzív állattartás a 20. század végére. Nem történt ez másképp Abaliget községben sem, ahol az ott élő családok háztáji állatállománya lecsökkent, így a falu határában legelő birkanyáj és marhagulya is eltűnt. Az itteni nagy legelő egy része bár ma is kaszált gyep, a felhagyott gazdálkodás miatt a terület mintegy harmada cserjésedésnek indult. A természet úgynevezett szukcessziós folyamata ez, amikor is

az erdővel határos részeken az erdőszegély szép lassan „kigyalogol” a gyepre, s a réten elszórtan megjelennek a cserjefajok – például a kökény, a galagonya és a szeder –, hogy aztán az évek alatt e fásszárúak egyre nagyobb területet „harapjanak” ki az egykori legelőből.

Főként a galagonyára jellemző, hogy a megerősödött egyedek képesek zárt lombkoronát létrehozni, amely beárnyékolja a talajt, megszűntetve az eredeti gyepvegetációt. A természetes folyamat ezúttal szembe megy a természetvédelem törekvéseivel: védett, sok esetben ritka növény- és állatfajok élőhelye szűnik meg ennek eredményeképpen.

A Nyugat-Mecsek Tájvédelmi Körzet részét képező abaligeti nagy legelő otthont ad például egy fokozottan védett szöcskefajnak, a magyar tarszának. Jellemzően a területen áthúzódó földúton keresi táplálékát a védett búbosbanka, s gyakorta vadászik a rét fölött a vörös vércse is. Tavasszal elszórtan nyílik e helyen, a rövid fű között az agár sisakoskosbor, az erdővel határos részeken megjelenik a bíboros kosbor, s találkozhatunk itt az őszi fűzértekercs virágzó töveivel is. A cserjés területek terjedése és az állattartás hiánya azonban veszélyezteti ezeket a fajokat.

Ezen a tendencián kívánt változtatni a terület tulajdonosa, aki a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatósággal egyeztetve megkezdte a legelő helyreállítását:

közös szándékuk volt, hogy újra megjelenjen Abaliget fölött a fás legelő – a térségre egykoron jellemző tájelem.

Hosszú idő után újra nyílik a tarka pettyeskosbor a legelőn
A régi időkről tanúskodnak az Abaligeti-cseppkőbarlang fölött, a Bodó-hegy oldalában sorakozó matuzsálemi korú bükkfák, amelyek egykoron szabad állásban fejlődtek, s amelyek alatt egykoron a falu állatállománya telelt. E terület mára beerdősült. A legelő becserjésedett részein, a több szakaszban megtervezett és megvalósított munkálatok során a galagonya és a kökény között elszórtan maghagyásra kerültek fiatal tölgyek, vadkörték, juharok, amelyek a remény szerint szintén megérhetik a matuzsálemi kort.

A négy éve történt első beavatkozásnak mára már természetvédelmi vonatkozású hatása is van: szakirodalmi adatok szerint a régi időkben megtalálható volt ezen a területen a védett tarka pettyeskosbor, amely most ismét nyílik a legelőn. A terület tulajdonosa a legelő fenntartását állatokkal tervezi megoldani; a megfelelő létszámú állomány folyamatos legeléssel képes lesz féken tartani a cserjefajokat, így hosszú távon biztosíthatóvá válnak az itt élő védett növény- és állatfajok életfeltételei.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Szoftverrel az éghajlati kockázatok ellen

2020 januárjában még mindig bozóttüzek és porviharok sújtották az ausztrál kontinenst. Vajon a jövőben ez lesz a normális? Intelligens vállalkozások online eszközökhöz fordultak, hogy csökkentsék az éghajlatváltozás hatásainak való kitettségüket.

Egy színesebb zöldség-gyümölcs ágazat a fenntartható jövő kulcsa

Sokszínűbb gondolkodásmódra, friss ötletekre van szükség, hogy a globális problémákkal kezdeni tudjunk valamit, vagyis nemcsak nőkből van többre szükség, de általában véve színesebb és összetettebb közösség kell a döntéshozatali szintre. Másodszor rendezték meg a nemzetközi zöldség- és gyümölcskereskedelmi üzletben érdekelt nők világtalálkozóját, ebből az alkalomból nyilatkozott így a téma egyik elkötelezettje.

Veszélyben a keskenyszájú orrszarvú: túl sok antibiotikumot használunk

Új veszély fenyegeti a kenyai Ruma Nemzeti Parkban élő keskenyszájú orrszarvúkat: az antibiotikum-rezisztencia, amelynek oka a kutatók szerint az antibiotikum féktelen használata mind az emberek, mind a haszonállat-állomány körében a kelet-afrikai országban.

Újrahasznosított virágdíszek

A fogyasztók egyre környezettudatosabbak, ezért olyan szolgáltatások jelentek meg, amelyek meghosszabbítják az egyetlen eseményre szánt csokrok életét. Becslések szerint az USA-ban a jellemzően Valentin-napra termesztett kb. 100 millió szál rózsa mintegy 9000 tonna szén-dioxid-kibocsátást eredményez.

Erdőmesék

Ismerik Berecz Andrást, hallották már mesélni? Tudják, az a mosolygó bajuszú ember, pajzán villámokkal a szemében, aki keresztül-kasul bejárta az országot, határon innen és túl, hogy bölcs falusi öregektől összeszedje a legjobb történeteket. Mély és mulattató meséiket eltanulva az ő hangjukon, ám a saját esze járásával is megcsavarintva adja tovább.

Parkok, tavak, szigetek

A Főkert Nonprofit Zrt. szakmai napján a Szent István Egyetem Budai Campusának dísztermében növényvédelmi, faápolási, zöldfelület-kezelési előadások hangzottak el, valamint megismerkedhettünk a Főkert legújabb projektjeivel és eredményeivel. Ezúttal a főváros zöldfelületi fejlesztéseit taglaló előadások összefoglalóját adjuk közre.

Élelmiszermentés: nemcsak a rászorulókat segíti

Ha a Magyarországon egy év alatt keletkező 1,8 millió tonnányi élelmiszer-felesleget kamionokra pakolnánk, a sor Budapesttől egészen Párizsig érne – olvasható a 15 esztendeje alapított Magyar Élelmiszerbank Egyesület honlapján. A jubileum apropóján Sczígel Andreával, az Élelmiszerbank külső kapcsolatok igazgatójával beszélgettünk.

A Kék könyv volt 2019 legjobb ornitológiai könyve

A kék vércsékről írt magyar könyv nyerte el egy neves brit szakmai szervezet első díját; a British Trust for Ornithology (BTO) és az általa kiadott havilap, a Britsh Birds több évtizede választja meg az év legjobb madártani témájú könyvét – közölte a Magyar Madártani Egyesület.

Mérföldkő a „mézrendeletben” és a méhészek összefogásában?

Az EU Agrár szakminisztereinek Tanácsa az Európai Zöld Egyezménnyel és a Közös Agrárpolitikával kapcsolatban ült össze jan. 27-én. Többek között a sertéspestis kezelése és a méz direktíva újra definiálása is fontos napirendi pont volt. Ez utóbbira Portugália és Szlovénia nyilatkozata miatt került sor, melyet más nemzeti méhész egyesületekkel együtt az OMME is aktívan támogatott.

Dexter marhával bioélelmiszert

A dexter marha népszerűségét a bioélelmiszerek iránti igény, a nagyüzemi gazdálkodással kapcsolatos egészségügyi aggodalmak és az élelmiszerárak emelkedése táplálja. A fajta tenyésztőinek körében gyakran elhangzik a jó tanács: ha van egy kis földed, a dexterrel termelt hús sokkal olcsóbb, mint a szupermarketben vásárolt.