Back to top

A legelő-helyreállítás áldásos hatása

Az elmúlt évtizedekben országszerte lecsökkent a háztáji állatállomány, ez pedig a legelőkön is érezteti hatását: a területek egy része cserjésedésnek indult, ami számos védett növény- és állatfaj élőhelyének megszűnését is eredményezi. E kedvezőtlen folyamatok megállítását tűzték ki a Nyugat-Mecsek Tájvédelmi Körzetben, az abaligeti nagy legelő helyreállításakor.

Ahogy az ország számos pontján, úgy Baranya megyében is visszaszorult a falusi, extenzív állattartás a 20. század végére. Nem történt ez másképp Abaliget községben sem, ahol az ott élő családok háztáji állatállománya lecsökkent, így a falu határában legelő birkanyáj és marhagulya is eltűnt. Az itteni nagy legelő egy része bár ma is kaszált gyep, a felhagyott gazdálkodás miatt a terület mintegy harmada cserjésedésnek indult. A természet úgynevezett szukcessziós folyamata ez, amikor is

az erdővel határos részeken az erdőszegély szép lassan „kigyalogol” a gyepre, s a réten elszórtan megjelennek a cserjefajok – például a kökény, a galagonya és a szeder –, hogy aztán az évek alatt e fásszárúak egyre nagyobb területet „harapjanak” ki az egykori legelőből.

Főként a galagonyára jellemző, hogy a megerősödött egyedek képesek zárt lombkoronát létrehozni, amely beárnyékolja a talajt, megszűntetve az eredeti gyepvegetációt. A természetes folyamat ezúttal szembe megy a természetvédelem törekvéseivel: védett, sok esetben ritka növény- és állatfajok élőhelye szűnik meg ennek eredményeképpen.

A Nyugat-Mecsek Tájvédelmi Körzet részét képező abaligeti nagy legelő otthont ad például egy fokozottan védett szöcskefajnak, a magyar tarszának. Jellemzően a területen áthúzódó földúton keresi táplálékát a védett búbosbanka, s gyakorta vadászik a rét fölött a vörös vércse is. Tavasszal elszórtan nyílik e helyen, a rövid fű között az agár sisakoskosbor, az erdővel határos részeken megjelenik a bíboros kosbor, s találkozhatunk itt az őszi fűzértekercs virágzó töveivel is. A cserjés területek terjedése és az állattartás hiánya azonban veszélyezteti ezeket a fajokat.

Ezen a tendencián kívánt változtatni a terület tulajdonosa, aki a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatósággal egyeztetve megkezdte a legelő helyreállítását:

közös szándékuk volt, hogy újra megjelenjen Abaliget fölött a fás legelő – a térségre egykoron jellemző tájelem.

Hosszú idő után újra nyílik a tarka pettyeskosbor a legelőn
A régi időkről tanúskodnak az Abaligeti-cseppkőbarlang fölött, a Bodó-hegy oldalában sorakozó matuzsálemi korú bükkfák, amelyek egykoron szabad állásban fejlődtek, s amelyek alatt egykoron a falu állatállománya telelt. E terület mára beerdősült. A legelő becserjésedett részein, a több szakaszban megtervezett és megvalósított munkálatok során a galagonya és a kökény között elszórtan maghagyásra kerültek fiatal tölgyek, vadkörték, juharok, amelyek a remény szerint szintén megérhetik a matuzsálemi kort.

A négy éve történt első beavatkozásnak mára már természetvédelmi vonatkozású hatása is van: szakirodalmi adatok szerint a régi időkben megtalálható volt ezen a területen a védett tarka pettyeskosbor, amely most ismét nyílik a legelőn. A terület tulajdonosa a legelő fenntartását állatokkal tervezi megoldani; a megfelelő létszámú állomány folyamatos legeléssel képes lesz féken tartani a cserjefajokat, így hosszú távon biztosíthatóvá válnak az itt élő védett növény- és állatfajok életfeltételei.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A levegőszennyezés számtalan ember halálát okozza

Nyolc halálozásból egy a légszennyezéshez köthető az Európai Unió (EU) környezetvédelmi hivatalának (EFA) friss jelentése szerint.

Kiemelten fontos földtani értékeink megőrzése

Kiemelt jelentősége van az élettelen természeti értékek megóvásának, hiszen országszerte 4100 barlang, 2600 forrás és mintegy 800 víznyelő sorsáról gondoskodnak a nemzeti park igazgatóságok – jelentette ki az Agrárminisztérium környezetügyért felelős államtitkára a Bükk hegységben található földtani alapszelvények és feltárások rehabilitációját célzó KEHOP projekt záróendezvényén.

Méhlegelőt létesített székházának tetején a Takarékbank

Mintegy negyven-hatvanezer egyedből álló méhcsaládot költöztetett a Takarékbank a budapesti Infoparkban álló székházának tetejére. A hitelintézet a „Tehetsz méh többet!” nagyszabású kampány keretében ad egy méhlegelővel is ellátott szálláshelyet a vándorméhcsaládnak. A kaptár fogadásánál bemutatták a kampány nagykövetét, Rúzsa Magdi énekesnőt is.

A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság őshonos gyepi élőhelyeket védelmez Pest-megyében

A pályázat során a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság pest-megyei működési területén található, mára erősen megfogyatkozott Pannon homoki gyepek és Euro-szibériai erdőssztyepp tölgyesek állapotának javítását és kiterjedésének növelését tűzte ki célul. Az Európai Unió és a Magyar Állam által nyújtott támogatás összege 235 millió forint (100 %-os támogatottság).

Ha keserű ízűek a termések, jobb óvatosnak lenni

Fontos, hogy megóvjuk gondosan termesztett növényeink termését a betegségektől és a kellemetlen íztől, amit a kukurbitacin és a toxinok okoznak. Ha ezek a vegyületek nagy mennyiségben szaporodnak fel a növényekben, akkor a termést elfogyasztva kellemetlen tüneteket okozhatnak.

Innovatív vállalatok, akik megváltoztatják a vertikális gazdálkodás arcát

Dr. Michael Dent, az IDTechEx technológiai elemzője nemrég publikált cikkében rámutat, hogy a vertikális gazdálkodás érdekli a befektetőket és a vállalkozókat egyaránt, mivel az forradalmasíthatja a globális élelmiszer-rendszert. A vertikális mezőgazdasági piac 2030-ra meghaladja az egymilliárd dollárt. Írásában bemutatja a leginnovatívabb amerikai és európai cégeket is.

Több mint 500 emlősfaj halhat ki az évszázad végére

Egy tudóscsoport előrejelzése szerint legalább 550 emlősfaj kihalhat ebben az évszázadban, ugyanakkor több száz fajt meg lehetne menteni a természetvédelmi erőfeszítések fokozásával.

Angliában érdemes óvni a méheket

Dél-kelet Angliában akár ötezer fontos támogatás kaphatnak azok a gazdák, akik segítenek kiépíteni a méhek és más beporzó fajok vadfolyosóit a South Down National Parkban.

Természetkárosító kaktuszcsempészeket fogtak el

Védett, ritka törpekaktuszokat csempésztek be az országba kaktuszgyűjtők, akik később tövenként 200-300 euróért árulták a növényt. A rendőrség előbb öt embert gyanúsított meg természetkárosítással, később pedig négyet Mexikóból hazatérőben fogtak el a repülőtéren, amint 1200 tő kaktuszt hoztak be az országba.

Esőadó a telek tulajdonosoknak?

Az adó akár tizedére is csökkenhet, ha a tulajdonos esővizet gyűjt, például hordóban, derül ki abból a rendelettervezetből, amit lengyel vízügyi hatóságok kezdeményeznek. Az elhúzódó aszályos idősszakok hatásait szeretnék enyhíteni ezzel a megoldással.