Back to top

A legelő-helyreállítás áldásos hatása

Az elmúlt évtizedekben országszerte lecsökkent a háztáji állatállomány, ez pedig a legelőkön is érezteti hatását: a területek egy része cserjésedésnek indult, ami számos védett növény- és állatfaj élőhelyének megszűnését is eredményezi. E kedvezőtlen folyamatok megállítását tűzték ki a Nyugat-Mecsek Tájvédelmi Körzetben, az abaligeti nagy legelő helyreállításakor.

Ahogy az ország számos pontján, úgy Baranya megyében is visszaszorult a falusi, extenzív állattartás a 20. század végére. Nem történt ez másképp Abaliget községben sem, ahol az ott élő családok háztáji állatállománya lecsökkent, így a falu határában legelő birkanyáj és marhagulya is eltűnt. Az itteni nagy legelő egy része bár ma is kaszált gyep, a felhagyott gazdálkodás miatt a terület mintegy harmada cserjésedésnek indult. A természet úgynevezett szukcessziós folyamata ez, amikor is

az erdővel határos részeken az erdőszegély szép lassan „kigyalogol” a gyepre, s a réten elszórtan megjelennek a cserjefajok – például a kökény, a galagonya és a szeder –, hogy aztán az évek alatt e fásszárúak egyre nagyobb területet „harapjanak” ki az egykori legelőből.

Főként a galagonyára jellemző, hogy a megerősödött egyedek képesek zárt lombkoronát létrehozni, amely beárnyékolja a talajt, megszűntetve az eredeti gyepvegetációt. A természetes folyamat ezúttal szembe megy a természetvédelem törekvéseivel: védett, sok esetben ritka növény- és állatfajok élőhelye szűnik meg ennek eredményeképpen.

A Nyugat-Mecsek Tájvédelmi Körzet részét képező abaligeti nagy legelő otthont ad például egy fokozottan védett szöcskefajnak, a magyar tarszának. Jellemzően a területen áthúzódó földúton keresi táplálékát a védett búbosbanka, s gyakorta vadászik a rét fölött a vörös vércse is. Tavasszal elszórtan nyílik e helyen, a rövid fű között az agár sisakoskosbor, az erdővel határos részeken megjelenik a bíboros kosbor, s találkozhatunk itt az őszi fűzértekercs virágzó töveivel is. A cserjés területek terjedése és az állattartás hiánya azonban veszélyezteti ezeket a fajokat.

Ezen a tendencián kívánt változtatni a terület tulajdonosa, aki a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatósággal egyeztetve megkezdte a legelő helyreállítását:

közös szándékuk volt, hogy újra megjelenjen Abaliget fölött a fás legelő – a térségre egykoron jellemző tájelem.

Hosszú idő után újra nyílik a tarka pettyeskosbor a legelőn
A régi időkről tanúskodnak az Abaligeti-cseppkőbarlang fölött, a Bodó-hegy oldalában sorakozó matuzsálemi korú bükkfák, amelyek egykoron szabad állásban fejlődtek, s amelyek alatt egykoron a falu állatállománya telelt. E terület mára beerdősült. A legelő becserjésedett részein, a több szakaszban megtervezett és megvalósított munkálatok során a galagonya és a kökény között elszórtan maghagyásra kerültek fiatal tölgyek, vadkörték, juharok, amelyek a remény szerint szintén megérhetik a matuzsálemi kort.

A négy éve történt első beavatkozásnak mára már természetvédelmi vonatkozású hatása is van: szakirodalmi adatok szerint a régi időkben megtalálható volt ezen a területen a védett tarka pettyeskosbor, amely most ismét nyílik a legelőn. A terület tulajdonosa a legelő fenntartását állatokkal tervezi megoldani; a megfelelő létszámú állomány folyamatos legeléssel képes lesz féken tartani a cserjefajokat, így hosszú távon biztosíthatóvá válnak az itt élő védett növény- és állatfajok életfeltételei.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Túzokmentés - és ami utána következik

Néhány héttel ezelőtt kikeltek az idei esztendő első túzokcsibéi a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság Túzokvédelmi Állomáson, egészen pontosan azokban az új, modern keltetőgépekben, melyekre az igazgatóság a „Túzok határon átnyúló védelme Közép-Európában” elnevezésű LIFE+ projekt révén tehetett szert.

A koronavírus fertőzésben elhunyt dolgozó emlékére neveztek el virágot

Egy új muskátlifajta az egyik angol jótékonysági szervezet munkatársáról kapta a nevét.

Dámborjak és szikaszarvas született a Budakeszi Vadasparkban

A tavaszi bébibumm után a nyár elejével tovább gyarapodott a Budakeszi Vadaspark állatállománya: a napokban két dám- és egy szikaszarvas borjú született.

Madárodúk, költőládák a Parkerdőben

A természet védelme a hazai erdőgazdálkodók, így a Pilisi Parkerdő Zrt. mindennapi munkájának meghatározó része. Hosszú távon csak akkor fenntartható az erdőkezelés, ha a rendszeres munkafolyamatokban egyszerre érvényesülnek a természetvédelmi, a gazdasági, illetve a turisztikai szempontok. A Parkerdő több erdészetében egyebek közt madárvédelmi programokat működtetünk. A Gödöllői Erdészetben Kiss Bence erdőmérnök vezetésével segítik az énekes madarak fészkelését.

Partifecske és gyurgyalag költőhelyek önkormányzati segítséggel

Sajnos napjainkban már ritkán keletkezik friss partfal, emiatt a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatósága évek óta együttműködik a települési önkormányzatokkal, helyi civil szervezetekkel, hogy a partifecskéket áprilisra friss költőfalak várják.

Mekkora valójában a csomagolások környezetterhelése?

Az elmúlt időszakban a koronavírus miatt az élelmiszer-biztonság jelentős mértékben felértékelődött, míg korábban a csomagolás elsősorban a környezetterhelés kapcsán került elő. Vajon miként alakul a továbbiakban az élelmiszerek csomagolása, illetve melyek a mai trendek. Erről kérdeztük Nagy Miklóst, a Csomagolási és Anyagmozgatási Országos Szövetség főtitkárát.

Ismét teljes kínálattal várják a pihenni és feltöltődni vágyókat a nemzeti parkok

Újra várják a látogatókat a nemzeti park igazgatóságok ökoturisztikai létesítményei, színes programjai az ország teljes területén. Ismét fogadnak vendégeket a szabadtéri kiállítóhelyek, bemutatóterek, állatparkok, állattartó telepek bemutatóterei és vendéglátóhelyeik, kinyitnak a látogatóközpontok, a barlangok és folytatódnak a szakvezetéses túrák.

Szigorúbb oltalom alatt az egyik utolsó erdős sztyepp

Magyarországon elsőként a Hortobágyi Nemzeti Parkban jött létre az a három részből álló övezeti besorolás, amely hosszú távra meghatározza a védett területek természetvédelmi kezelésének és hasznosításának kereteit.

Visszakapja a természet a Kiskunság egyik legszebb tavát

A Petőfiszálláson és Pálmonostorán található Péteri-tavat 1976-ban nyilvánították védett természeti területté. A 230 hektáros szikes tó legfőbb értéke, hogy több mint kétszáz madárfajnak nyújt otthont és költőhelyet, növényvilága is sokszínű.

Csak elméletben megy a szelektív hulladékgyűjtés itthon

Az elmúlt 4 évben növekedett a környezettudatos hozzáállás a magyar lakosság körében, ennek ellenére az italos kartondobozok kétharmada még mindig a kommunális szemétgyűjtőkbe kerül - derül ki az Italos Karton Egyesülés online felméréséből.