Back to top

A legelő-helyreállítás áldásos hatása

Az elmúlt évtizedekben országszerte lecsökkent a háztáji állatállomány, ez pedig a legelőkön is érezteti hatását: a területek egy része cserjésedésnek indult, ami számos védett növény- és állatfaj élőhelyének megszűnését is eredményezi. E kedvezőtlen folyamatok megállítását tűzték ki a Nyugat-Mecsek Tájvédelmi Körzetben, az abaligeti nagy legelő helyreállításakor.

Ahogy az ország számos pontján, úgy Baranya megyében is visszaszorult a falusi, extenzív állattartás a 20. század végére. Nem történt ez másképp Abaliget községben sem, ahol az ott élő családok háztáji állatállománya lecsökkent, így a falu határában legelő birkanyáj és marhagulya is eltűnt. Az itteni nagy legelő egy része bár ma is kaszált gyep, a felhagyott gazdálkodás miatt a terület mintegy harmada cserjésedésnek indult. A természet úgynevezett szukcessziós folyamata ez, amikor is

az erdővel határos részeken az erdőszegély szép lassan „kigyalogol” a gyepre, s a réten elszórtan megjelennek a cserjefajok – például a kökény, a galagonya és a szeder –, hogy aztán az évek alatt e fásszárúak egyre nagyobb területet „harapjanak” ki az egykori legelőből.

Főként a galagonyára jellemző, hogy a megerősödött egyedek képesek zárt lombkoronát létrehozni, amely beárnyékolja a talajt, megszűntetve az eredeti gyepvegetációt. A természetes folyamat ezúttal szembe megy a természetvédelem törekvéseivel: védett, sok esetben ritka növény- és állatfajok élőhelye szűnik meg ennek eredményeképpen.

A Nyugat-Mecsek Tájvédelmi Körzet részét képező abaligeti nagy legelő otthont ad például egy fokozottan védett szöcskefajnak, a magyar tarszának. Jellemzően a területen áthúzódó földúton keresi táplálékát a védett búbosbanka, s gyakorta vadászik a rét fölött a vörös vércse is. Tavasszal elszórtan nyílik e helyen, a rövid fű között az agár sisakoskosbor, az erdővel határos részeken megjelenik a bíboros kosbor, s találkozhatunk itt az őszi fűzértekercs virágzó töveivel is. A cserjés területek terjedése és az állattartás hiánya azonban veszélyezteti ezeket a fajokat.

Ezen a tendencián kívánt változtatni a terület tulajdonosa, aki a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatósággal egyeztetve megkezdte a legelő helyreállítását:

közös szándékuk volt, hogy újra megjelenjen Abaliget fölött a fás legelő – a térségre egykoron jellemző tájelem.

Hosszú idő után újra nyílik a tarka pettyeskosbor a legelőn
A régi időkről tanúskodnak az Abaligeti-cseppkőbarlang fölött, a Bodó-hegy oldalában sorakozó matuzsálemi korú bükkfák, amelyek egykoron szabad állásban fejlődtek, s amelyek alatt egykoron a falu állatállománya telelt. E terület mára beerdősült. A legelő becserjésedett részein, a több szakaszban megtervezett és megvalósított munkálatok során a galagonya és a kökény között elszórtan maghagyásra kerültek fiatal tölgyek, vadkörték, juharok, amelyek a remény szerint szintén megérhetik a matuzsálemi kort.

A négy éve történt első beavatkozásnak mára már természetvédelmi vonatkozású hatása is van: szakirodalmi adatok szerint a régi időkben megtalálható volt ezen a területen a védett tarka pettyeskosbor, amely most ismét nyílik a legelőn. A terület tulajdonosa a legelő fenntartását állatokkal tervezi megoldani; a megfelelő létszámú állomány folyamatos legeléssel képes lesz féken tartani a cserjefajokat, így hosszú távon biztosíthatóvá válnak az itt élő védett növény- és állatfajok életfeltételei.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Magyar pásztorkutyák világtalálkozója Komáromban

A komáromi nemzetközi kutyakiállításon megalakult a Magyar Pásztorkutyák Világszövetsége, amely az öt magyar pásztorkutyafajta népszerűsítését tűzte ki célul.

Szélerózió-kutatás autonóm eszközökkel

Észak-Amerika nyugati részének hatalmas legelőterületein nem újdonság az erős szél. Az elmúlt évtizedek során azonban jelentősen súlyosbodtak az eróziós folyamatok, melyek összességében jelentősen rontják az itt jellemző legeltetéses marhatartás feltételeit. A szélerózió jobb megértésére robotizált eszközzel indultak kísérletek.

Székesfehérvár és Orfű a legvirágosabb települések 2019-ben

Kihirdették a Virágos Magyarország környezetszépítő verseny győzteseit. Az idén először, hat régió első helyezettjei közül választották ki az országos nagydíjra érdemes településeket. Székesfehérvár és Orfű volt a befutó.

Az idő igazolta az 50 éve megfogalmazott célok helyességét

Ötven éves a Pilisi Parkerdő. Fél évszázad egy erdő életében is jelentős időszak, egy erdőgazdaság szempontjából pedig teljes korszak. A kerek évforduló megünneplésére a Budakeszi Erdészetben gyűltek össze a meghívottak, és emlékfát is ültettek.

Új termék a Florasca-tól

Az idén pályázat útján új, innovatív technológiát alkalmazó termékkel bővült a Florasca hobbiföldkeverék-paletta, ami hozzájárul a tőzegfölhasználás csökkentéséhez. A Florasca az egyetlen bio minősítésű földkeverék, aminek főbb alapanyagai a tőzeg és a szürkemarha trágya védett területről, a Fertő-Hansági Nemzeti Parkból származik. Az új terméket az OMÉK-on mutatták be.

Sakál a láthatáron - Ne essünk pánikba, védekezzünk!

Ismerik azt az érzést, amikor elgondolkodva, fáradtan sétálnak hazafelé, és szó szerint belebotlanak abba, ami addig is foglalkoztatta Önöket, de most teljes valójában ott hever az orruk előtt? Így jártam én a sakállal…

Az élelmiszer harmadát kidobjuk

Más-más okokból, de a fejlett és a fejlődő országokban is óriási mértéket ölt az élelmiszer-pazarlás, amely felesleges környezetterhelést is jelent egyben. Mindez azért is nagy probléma, mert az élelmiszertermelés üvegházgáz-kibocsátása jelentős.

Elkészült hazánk ökoszisztéma-alaptérképe

A biológiai sokféleség soha nem látott mértékű csökkenése hívta életre azt az agrártárca koordinálásában zajló projektet, amely révén a többi közt elkészült a Magyarország ökoszisztéma-alaptérképe is – hangsúlyozták az Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásár (OMÉK) egyik szakmai konferenciáján. A térkép számos helyzetben lesz használható - nemcsak szakembereknek.

Óriási tartalékaink vannak a biomassza felhasználásában

Az Európai Unió 2012-ben megalkotott és 2018-ban újragondolt ’bioeconomy’ stratégiájának megfelelően Magyarország is törekszik a hazai biomassza-alapú gazdaság megteremtésére, összhangban a klímapolitikai és fenntarthatósági irányelvekkel. A törekvésben résztvevők mutatkoztak be az OMÉK-on.

Mit rejtenek a Pilis sziklái?

Egykoron szerzetes barlangokat rejtettek a Pilis hófehér sziklái, napjainkban pedig helyben megélni akaró termelőket, kézműveseket, lovastanyákat, borászokat, turistákat váró portákat és főként összefogást a térség fejlesztése érdekében. Ez utóbbi testesült meg a most megalakult Pilisi Sziklák Natúrparkban.