Back to top

A legelő-helyreállítás áldásos hatása

Az elmúlt évtizedekben országszerte lecsökkent a háztáji állatállomány, ez pedig a legelőkön is érezteti hatását: a területek egy része cserjésedésnek indult, ami számos védett növény- és állatfaj élőhelyének megszűnését is eredményezi. E kedvezőtlen folyamatok megállítását tűzték ki a Nyugat-Mecsek Tájvédelmi Körzetben, az abaligeti nagy legelő helyreállításakor.

Ahogy az ország számos pontján, úgy Baranya megyében is visszaszorult a falusi, extenzív állattartás a 20. század végére. Nem történt ez másképp Abaliget községben sem, ahol az ott élő családok háztáji állatállománya lecsökkent, így a falu határában legelő birkanyáj és marhagulya is eltűnt. Az itteni nagy legelő egy része bár ma is kaszált gyep, a felhagyott gazdálkodás miatt a terület mintegy harmada cserjésedésnek indult. A természet úgynevezett szukcessziós folyamata ez, amikor is

az erdővel határos részeken az erdőszegély szép lassan „kigyalogol” a gyepre, s a réten elszórtan megjelennek a cserjefajok – például a kökény, a galagonya és a szeder –, hogy aztán az évek alatt e fásszárúak egyre nagyobb területet „harapjanak” ki az egykori legelőből.

Főként a galagonyára jellemző, hogy a megerősödött egyedek képesek zárt lombkoronát létrehozni, amely beárnyékolja a talajt, megszűntetve az eredeti gyepvegetációt. A természetes folyamat ezúttal szembe megy a természetvédelem törekvéseivel: védett, sok esetben ritka növény- és állatfajok élőhelye szűnik meg ennek eredményeképpen.

A Nyugat-Mecsek Tájvédelmi Körzet részét képező abaligeti nagy legelő otthont ad például egy fokozottan védett szöcskefajnak, a magyar tarszának. Jellemzően a területen áthúzódó földúton keresi táplálékát a védett búbosbanka, s gyakorta vadászik a rét fölött a vörös vércse is. Tavasszal elszórtan nyílik e helyen, a rövid fű között az agár sisakoskosbor, az erdővel határos részeken megjelenik a bíboros kosbor, s találkozhatunk itt az őszi fűzértekercs virágzó töveivel is. A cserjés területek terjedése és az állattartás hiánya azonban veszélyezteti ezeket a fajokat.

Ezen a tendencián kívánt változtatni a terület tulajdonosa, aki a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatósággal egyeztetve megkezdte a legelő helyreállítását:

közös szándékuk volt, hogy újra megjelenjen Abaliget fölött a fás legelő – a térségre egykoron jellemző tájelem.

Hosszú idő után újra nyílik a tarka pettyeskosbor a legelőn
A régi időkről tanúskodnak az Abaligeti-cseppkőbarlang fölött, a Bodó-hegy oldalában sorakozó matuzsálemi korú bükkfák, amelyek egykoron szabad állásban fejlődtek, s amelyek alatt egykoron a falu állatállománya telelt. E terület mára beerdősült. A legelő becserjésedett részein, a több szakaszban megtervezett és megvalósított munkálatok során a galagonya és a kökény között elszórtan maghagyásra kerültek fiatal tölgyek, vadkörték, juharok, amelyek a remény szerint szintén megérhetik a matuzsálemi kort.

A négy éve történt első beavatkozásnak mára már természetvédelmi vonatkozású hatása is van: szakirodalmi adatok szerint a régi időkben megtalálható volt ezen a területen a védett tarka pettyeskosbor, amely most ismét nyílik a legelőn. A terület tulajdonosa a legelő fenntartását állatokkal tervezi megoldani; a megfelelő létszámú állomány folyamatos legeléssel képes lesz féken tartani a cserjefajokat, így hosszú távon biztosíthatóvá válnak az itt élő védett növény- és állatfajok életfeltételei.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Szabó István: Repülni jó!

Szabó István erdész családba született, és már kisgyermekként tudta, hogy ő is ezt a pályát szeretné választani. A szegedi Kiss Ferenc Erdészeti Szakközépiskola elvégzése után a KEFAG Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt. Dél-Kiskunsági Erdészeténél állt munkába Kiskunhalason, ahol kerületvezető erdészként dolgozott egészen a nyugdíjazásáig.

Nagy hangsúlyt fordítanak Debrecenben is a fásításra

Szinay Attila közigazgatási államtitkár, Papp László, Debrecen polgármestere és Juhász Lajos, a Nyírerdő Nyírségi Erdészeti vezérigazgató-helyettese ültetett el jelképesen három fát Debrecenben.

Megmaradt hírmondónak - még lehet rá vadászni

A barátréce, kerceréce, fütyülőréce, böjti réce, csörgő réce védetté nyilvánítása után a tőkés réce maradt meg, mint egyedüli vadászható récefajunk. Az élőhelyi változások, a vizes területek felszámolása, -szennyezése következtében hazánkban előforduló récefajaink állománya, valamint vonulásdinamikája megcsappant, így kényszerűvé vált ezen fajok védetté nyilvánítása.

Egészségesebb a városi méz?

Az idei szezon nem volt könnyű a méhek számára. A hosszú aszályos időszak jelentősen csökkentette a nektárt adó növények virágzási idejét, ami rendkívül fontos a méhek számára. Ezért az idén Európa nagy részén nem számíthatnak rekord méz mennyiségre. De mi a helyzet a minőséggel?

2500 kutató egybehangzóan állítja: az intenzív mezőgazdálkodás káros a természetet

A KAP teljes és azonnali reformját szorgalmazzák európai tudományos műhelyek, melyek kutatói nyílt levélben szólítják fel az Európai Unió vezetőit a természeti értékek pusztításának megállítására. A riasztó mértékű csökkenés mára a teljes agrár-életközösséget fenyegeti: tetten érhető a madár- és emlősfajok állományaiban, a kétéltű- és hüllőfajok, valamint az ízeltlábúak különböző csoportjaiban.

Kísérletek és egyeztetések folynak a nitrátrendelet módosítása érdekében

Az Agrárminisztérium és a NAK is fontosnak tartja, hogy a gazdálkodók számára legoptimálisabb, de a környezetet is kímélő gazdálkodás valósulhasson meg. Ezért a nitrátrendelet módosítása érdekében különböző kísérletek és egyeztetések zajlanak.

A Dunától keletre fekvő borvidékeken is megjelent a szőlő aranyszínű sárgaság betegsége

A szőlő aranyszínű sárgaság (Flavescence dorée, FD) betegségét azonosította a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal referencia-laboratóriuma 2019-ben a Hajós-Bajai borvidéken. Az illetékes kormányhivatalok szakemberei megkezdték a felszámoláshoz szükséges intézkedéseket, emellett azonban a szőlő- és bortermelők tudatos, aktív részvétele is nélkülözhetetlen hazánk borvidékeinek megóvásához.

Most beleszólhat Budapest zöldfelületeinek tervezésébe, ne hagyja ki!

Budapesten él? Akkor szánjon pár percet erre a zöldfelületi kérdőívre, ne utólag zsörtölődjön, hogy mit hogyan kellett volna csinálni. Majdnem 750 helyszínről van szó, a legtöbbjük nem is „igazi” park, hanem valamilyen lakótelepi zöldfelület. Érdemes megnézni, hátha pont az ön lakóhelyén is van egy.

Indul az Agrárminisztérium Országfásítási Programja

Elindult az Országfásítási Program hétfőn, a most kezdődő ültetési szezonban az állami erdőgazdaságok saját területeiken több mint 550 hektár új erdőt telepítenek, ehhez kétmillió facsemetét és csaknem 100 tonna makkot használnak fel - közölte az Agrárminisztérium az MTI-vel.

Ételt ne dobj ki – sült és főtt húsok

Világszerte minden hatodik ember nem jut elegendő mennyiségű vagy megfelelő minőségű ételhez. Az alultápláltság minden harmadik gyermeket érint a fejlődő világban. Szakemberek szerint az éhezők számának csökkentéséhez először az élelmiszer-veszteséget, illetve a „gazdag országokban” a pazarlást kell mérsékelni. A pazarlást vagy takarékosságot pedig otthon kell megtanulni és a konyhában elkezdeni.