Back to top

A legelő-helyreállítás áldásos hatása

Az elmúlt évtizedekben országszerte lecsökkent a háztáji állatállomány, ez pedig a legelőkön is érezteti hatását: a területek egy része cserjésedésnek indult, ami számos védett növény- és állatfaj élőhelyének megszűnését is eredményezi. E kedvezőtlen folyamatok megállítását tűzték ki a Nyugat-Mecsek Tájvédelmi Körzetben, az abaligeti nagy legelő helyreállításakor.

Ahogy az ország számos pontján, úgy Baranya megyében is visszaszorult a falusi, extenzív állattartás a 20. század végére. Nem történt ez másképp Abaliget községben sem, ahol az ott élő családok háztáji állatállománya lecsökkent, így a falu határában legelő birkanyáj és marhagulya is eltűnt. Az itteni nagy legelő egy része bár ma is kaszált gyep, a felhagyott gazdálkodás miatt a terület mintegy harmada cserjésedésnek indult. A természet úgynevezett szukcessziós folyamata ez, amikor is

az erdővel határos részeken az erdőszegély szép lassan „kigyalogol” a gyepre, s a réten elszórtan megjelennek a cserjefajok – például a kökény, a galagonya és a szeder –, hogy aztán az évek alatt e fásszárúak egyre nagyobb területet „harapjanak” ki az egykori legelőből.

Főként a galagonyára jellemző, hogy a megerősödött egyedek képesek zárt lombkoronát létrehozni, amely beárnyékolja a talajt, megszűntetve az eredeti gyepvegetációt. A természetes folyamat ezúttal szembe megy a természetvédelem törekvéseivel: védett, sok esetben ritka növény- és állatfajok élőhelye szűnik meg ennek eredményeképpen.

A Nyugat-Mecsek Tájvédelmi Körzet részét képező abaligeti nagy legelő otthont ad például egy fokozottan védett szöcskefajnak, a magyar tarszának. Jellemzően a területen áthúzódó földúton keresi táplálékát a védett búbosbanka, s gyakorta vadászik a rét fölött a vörös vércse is. Tavasszal elszórtan nyílik e helyen, a rövid fű között az agár sisakoskosbor, az erdővel határos részeken megjelenik a bíboros kosbor, s találkozhatunk itt az őszi fűzértekercs virágzó töveivel is. A cserjés területek terjedése és az állattartás hiánya azonban veszélyezteti ezeket a fajokat.

Ezen a tendencián kívánt változtatni a terület tulajdonosa, aki a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatósággal egyeztetve megkezdte a legelő helyreállítását:

közös szándékuk volt, hogy újra megjelenjen Abaliget fölött a fás legelő – a térségre egykoron jellemző tájelem.

Hosszú idő után újra nyílik a tarka pettyeskosbor a legelőn
A régi időkről tanúskodnak az Abaligeti-cseppkőbarlang fölött, a Bodó-hegy oldalában sorakozó matuzsálemi korú bükkfák, amelyek egykoron szabad állásban fejlődtek, s amelyek alatt egykoron a falu állatállománya telelt. E terület mára beerdősült. A legelő becserjésedett részein, a több szakaszban megtervezett és megvalósított munkálatok során a galagonya és a kökény között elszórtan maghagyásra kerültek fiatal tölgyek, vadkörték, juharok, amelyek a remény szerint szintén megérhetik a matuzsálemi kort.

A négy éve történt első beavatkozásnak mára már természetvédelmi vonatkozású hatása is van: szakirodalmi adatok szerint a régi időkben megtalálható volt ezen a területen a védett tarka pettyeskosbor, amely most ismét nyílik a legelőn. A terület tulajdonosa a legelő fenntartását állatokkal tervezi megoldani; a megfelelő létszámú állomány folyamatos legeléssel képes lesz féken tartani a cserjefajokat, így hosszú távon biztosíthatóvá válnak az itt élő védett növény- és állatfajok életfeltételei.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

2100 – a jegesmedvéknek vége

Egy új kutatás szerint a még sebezhető természetvédelmi besorolású jegesmedve a klímaváltozás miatt 2100-ra teljesen kihalhat. A zsugorodó tengeri jég következtében az állatoknak kevesebb lehetőségük van fókára vadászni, az emiatt lesoványodott jegesmedvéknek így kisebb esélyük van túlélni az északi-sarkvidéki telet – írja a Nature Climate Change című folyóiratban publikált kutatási eredmény.

Kánikulában még kártékonyabbak a sáskák

Szardínián több ezer hektár legelőt és vetést rágtak tarra a sáskarajok, a koronavírus-járvány­tól amúgy is szenvedő gazdálkodókat teljesen tönkretéve.

NAIK: 12,4 milliárd forint volt a dísznövénytermesztők tavalyi árbevétele

Magyarországon a dísznövénytermesztésre használt összes terület 1518 hektár volt tavaly, az ágazat nettó árbevétele 12,4 milliárd forintot tett ki - derül ki a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) egyik legfrissebb elemzéséből.

25 ezer hektár állami földet adnak haszonbérbe a nemzeti park igazgatóságok

2020. augusztus 1-jétől összesen több, mint 25 ezer hektár állami tulajdonú földre vonatkozó haszonbérleti pályázatot írnak ki a nemzeti park igazgatóságok – jelentette be Nagy István agrárminiszter.

Rovarhotel, darázsgarázs: menő és hasznos

Vegyszeres kezelések helyett környezetünknek, és egészségünknek is jót tesz, ha a hasznos élőlények nyújtotta segítséget elfogadjuk vegyszerezés helyett. A rovarhotel biztonságos búvóhelyet nyújt a rovaroknak, melyek cserébe a kertünkben növényeinkért dolgoznak. A régóta ismert madáretetők és odúk mellett egyre több kertben gondoskodnak ilyen formában a kertekben a hasznos hatlábúakról is.

Miért fontos a kaszálás bejelentő?

A témával kapcsolatos legalapvetőbb tudnivalókról Burda Brigittával, a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság (FHNPI) természetvédelmi szakreferensével beszélgettünk.

Segít a muskátli

Nyári kedvencünk, a tűző napot kedvelő muskátli népes nemzetség tagja. A Pelargonium nemzetségnek 280 ismert faja van, köztük olyan aromás növények, mint a gyógynövényként használt afrikai muskátli.

A rózsák nyári gondozása

Bár számtalan fajtacsoportjuk és növekedési típusuk van a mini rózsáktól a több méteresre növő futórózsákig, néhány alapvető nyári gondozási munkájuk megegyezik... Arra is van módszer, hogy az elnyílt virágok után gyorsabban, újra virágzásra serkentsük a növényt.

Idén is lehet szavazni az év madarára

Az MME természetesen idén is meghirdette az év madara szavazást. Ebben az évben mindhárom énekesmadár faja az agrár élőhelyekhez kötődik. A mezőgazdaság miatt mindinkább szembetűnő az élőhelyvesztésük, egyebek mellett erre is fel szeretnék hívni a figyelmet az idei madárjelöltekkel.

Belvíz - átokból lehetőség?

A kora nyári időszak nagy mennyiségű csapadékot hozott, így mintegy tízezer hektárnyi földterület került belvíz alá hazánkban. E helyzetre a gazdák jelenleg sokkal inkább átokként, mintsem áldásként tekintenek, azonban nem kizárt, hogy a jövőben összehangolható lesz az érdekük a termelésben és a vízmegtartásban.