Back to top

A legelő-helyreállítás áldásos hatása

Az elmúlt évtizedekben országszerte lecsökkent a háztáji állatállomány, ez pedig a legelőkön is érezteti hatását: a területek egy része cserjésedésnek indult, ami számos védett növény- és állatfaj élőhelyének megszűnését is eredményezi. E kedvezőtlen folyamatok megállítását tűzték ki a Nyugat-Mecsek Tájvédelmi Körzetben, az abaligeti nagy legelő helyreállításakor.

Ahogy az ország számos pontján, úgy Baranya megyében is visszaszorult a falusi, extenzív állattartás a 20. század végére. Nem történt ez másképp Abaliget községben sem, ahol az ott élő családok háztáji állatállománya lecsökkent, így a falu határában legelő birkanyáj és marhagulya is eltűnt. Az itteni nagy legelő egy része bár ma is kaszált gyep, a felhagyott gazdálkodás miatt a terület mintegy harmada cserjésedésnek indult. A természet úgynevezett szukcessziós folyamata ez, amikor is

az erdővel határos részeken az erdőszegély szép lassan „kigyalogol” a gyepre, s a réten elszórtan megjelennek a cserjefajok – például a kökény, a galagonya és a szeder –, hogy aztán az évek alatt e fásszárúak egyre nagyobb területet „harapjanak” ki az egykori legelőből.

Főként a galagonyára jellemző, hogy a megerősödött egyedek képesek zárt lombkoronát létrehozni, amely beárnyékolja a talajt, megszűntetve az eredeti gyepvegetációt. A természetes folyamat ezúttal szembe megy a természetvédelem törekvéseivel: védett, sok esetben ritka növény- és állatfajok élőhelye szűnik meg ennek eredményeképpen.

A Nyugat-Mecsek Tájvédelmi Körzet részét képező abaligeti nagy legelő otthont ad például egy fokozottan védett szöcskefajnak, a magyar tarszának. Jellemzően a területen áthúzódó földúton keresi táplálékát a védett búbosbanka, s gyakorta vadászik a rét fölött a vörös vércse is. Tavasszal elszórtan nyílik e helyen, a rövid fű között az agár sisakoskosbor, az erdővel határos részeken megjelenik a bíboros kosbor, s találkozhatunk itt az őszi fűzértekercs virágzó töveivel is. A cserjés területek terjedése és az állattartás hiánya azonban veszélyezteti ezeket a fajokat.

Ezen a tendencián kívánt változtatni a terület tulajdonosa, aki a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatósággal egyeztetve megkezdte a legelő helyreállítását:

közös szándékuk volt, hogy újra megjelenjen Abaliget fölött a fás legelő – a térségre egykoron jellemző tájelem.

Hosszú idő után újra nyílik a tarka pettyeskosbor a legelőn
A régi időkről tanúskodnak az Abaligeti-cseppkőbarlang fölött, a Bodó-hegy oldalában sorakozó matuzsálemi korú bükkfák, amelyek egykoron szabad állásban fejlődtek, s amelyek alatt egykoron a falu állatállománya telelt. E terület mára beerdősült. A legelő becserjésedett részein, a több szakaszban megtervezett és megvalósított munkálatok során a galagonya és a kökény között elszórtan maghagyásra kerültek fiatal tölgyek, vadkörték, juharok, amelyek a remény szerint szintén megérhetik a matuzsálemi kort.

A négy éve történt első beavatkozásnak mára már természetvédelmi vonatkozású hatása is van: szakirodalmi adatok szerint a régi időkben megtalálható volt ezen a területen a védett tarka pettyeskosbor, amely most ismét nyílik a legelőn. A terület tulajdonosa a legelő fenntartását állatokkal tervezi megoldani; a megfelelő létszámú állomány folyamatos legeléssel képes lesz féken tartani a cserjefajokat, így hosszú távon biztosíthatóvá válnak az itt élő védett növény- és állatfajok életfeltételei.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Már átéltünk hasonló klímaváltozást?

A klímaváltozás korunk meghatározó ügye, korunk egyik legnagyobb környezeti kihívását jelenti. A Szent István Egyetem Természetvédelmi és Tájökológiai Tanszékének környezettörténeti munkacsoportja múltbéli klímaváltozások mezőgazdasági kultúrtájra gyakorolt hatásait tanulmányozza.

Csak tisztes távolságból csodáljuk őket!

Mivel még nem tudnak az anyjukkal tartani, inkább megpróbálnak elrejtőzni az erdőben az újszülött szarvasborjak és őzgidák. Ha mégis szemünk elé kerülnek, ne menjünk hozzájuk közel, és véletlenül se érintsük meg őket!

Az EU erdészeti ágazatának szerepe a fenntartható erdőgazdálkodásban és a biodiverzitás megőrzésében

Az erdőgazdálkodók véleményén kell alapulnia az EU új erdőstratégiájának – áll az erdészeti szakmai szervezetek 2020. május 15-én kiadott közös közleményében. Az EU erdőinek fenntartható fejlődése és ellenállóképessége érdekében, ideértve a biológiai sokféleség megőrzését, az erdőgazdálkodási ágazatok által felvetett alábbi kérdéseket figyelembe kell venni a megalkotás alatt álló EU Biodiverzitási Stratégiában.

Haszontalan bozótosból lett édenkert a marháknak

A nemrég megalakult Őrjeg és szőlőhegyei Natúrpark részeként, biogazdálkodás és extenzív állattartás színterévé és csaknem félszáz angusz marha és borjaik édenkertjévé vált az a terület, amely korábban csak hasztalanul, elcserjésedve árválkodott.

Viselkedjünk felelősen a természetben!

Országos jelenséggé vált, hogy a jó idő beköszöntével egyre többen pihennek a szabadban, miután a koronavírus-járvány miatt a közösségi terek látogatása korlátozott vagy nem lehetséges. A kirándulóknak azonban tudniuk kell: ha nem viselkednek a természetben felelősen, veszélyeztetik annak élővilágát, a vadállományt, az okszerű és tervszerű vadgazdálkodást!

Ismét megjelent a fekete gólya a Valkói Erdészet területén

A Pilisi Parkerdő Zrt. élőhelyfejlesztési programjának és a természetközeli erdőgazdálkodásnak köszönhetően a Parkerdőben több helyütt is megtelepedtek a fekete gólyák. Május elején egy vadkamera rögzítette ezt a fokozottan védett madarat a Valkói Erdészet területén, ahol régebben költött, most pedig újra megjelent.

Beszédes növények - Bougainvillea, élő koszorúk és képek pozsgásokból

A fehérvárcsurgói kertészeti vásár egyik színes, látványos pontja évek óta Markó Mihály árusítóhelye. Virágzó Bougainvilleáik látványos tömege messziről odavonzza a tekintetet és persze az érdeklődő vásárlókat. A szelestei üzemben 1995-ben jártunk először, hogy a hazánkban akkor még igen ritka murvafürtök virágoztatásának titkát megtudjuk.

Farkasok különböző színekben

Földünk északi féltekén a népek mitológiájában az állatok közül a farkasnak jutott a legnagyobb szerep. Gondoljunk csak bele, például az ősmagyarok mennyire tisztelhették ezt az állatot, ha még nevét sem volt szabad kimondani, csak utalhattak rá: egy farkas állat. A szürkefarkas hazai állatkertjeinkben is az egyik legnagyobb népszerűségnek örvendő faj.

Kevés lesz az akácméz 2020-ban

Nem múlhat el sajnos tavasz fagyok nélkül. Idén is, több éjszakán át, hosszantartó fagy volt tapasztalható április első napjaiban, ami a fagyérzékeny akácfák első virágrügyeit tönkretette.

Országszerte egyre több piac nyit ki

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) felmérése szerint – a korábbi bezárásokat követően – jelenleg már a hagyományos piacok több mint 75 és a helyi termelői piacok 65 százaléka nyitva tart. A kamara hetek óta folyamatosan kérte és a jövőben is kéri a piacokat üzemeltető önkormányzatokat, vállalkozásokat, hogy ne zárják be piacaikat, illetve aki megtette, az nyissa ki újra.