Back to top

A legelő-helyreállítás áldásos hatása

Az elmúlt évtizedekben országszerte lecsökkent a háztáji állatállomány, ez pedig a legelőkön is érezteti hatását: a területek egy része cserjésedésnek indult, ami számos védett növény- és állatfaj élőhelyének megszűnését is eredményezi. E kedvezőtlen folyamatok megállítását tűzték ki a Nyugat-Mecsek Tájvédelmi Körzetben, az abaligeti nagy legelő helyreállításakor.

Ahogy az ország számos pontján, úgy Baranya megyében is visszaszorult a falusi, extenzív állattartás a 20. század végére. Nem történt ez másképp Abaliget községben sem, ahol az ott élő családok háztáji állatállománya lecsökkent, így a falu határában legelő birkanyáj és marhagulya is eltűnt. Az itteni nagy legelő egy része bár ma is kaszált gyep, a felhagyott gazdálkodás miatt a terület mintegy harmada cserjésedésnek indult. A természet úgynevezett szukcessziós folyamata ez, amikor is

az erdővel határos részeken az erdőszegély szép lassan „kigyalogol” a gyepre, s a réten elszórtan megjelennek a cserjefajok – például a kökény, a galagonya és a szeder –, hogy aztán az évek alatt e fásszárúak egyre nagyobb területet „harapjanak” ki az egykori legelőből.

Főként a galagonyára jellemző, hogy a megerősödött egyedek képesek zárt lombkoronát létrehozni, amely beárnyékolja a talajt, megszűntetve az eredeti gyepvegetációt. A természetes folyamat ezúttal szembe megy a természetvédelem törekvéseivel: védett, sok esetben ritka növény- és állatfajok élőhelye szűnik meg ennek eredményeképpen.

A Nyugat-Mecsek Tájvédelmi Körzet részét képező abaligeti nagy legelő otthont ad például egy fokozottan védett szöcskefajnak, a magyar tarszának. Jellemzően a területen áthúzódó földúton keresi táplálékát a védett búbosbanka, s gyakorta vadászik a rét fölött a vörös vércse is. Tavasszal elszórtan nyílik e helyen, a rövid fű között az agár sisakoskosbor, az erdővel határos részeken megjelenik a bíboros kosbor, s találkozhatunk itt az őszi fűzértekercs virágzó töveivel is. A cserjés területek terjedése és az állattartás hiánya azonban veszélyezteti ezeket a fajokat.

Ezen a tendencián kívánt változtatni a terület tulajdonosa, aki a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatósággal egyeztetve megkezdte a legelő helyreállítását:

közös szándékuk volt, hogy újra megjelenjen Abaliget fölött a fás legelő – a térségre egykoron jellemző tájelem.

Hosszú idő után újra nyílik a tarka pettyeskosbor a legelőn
A régi időkről tanúskodnak az Abaligeti-cseppkőbarlang fölött, a Bodó-hegy oldalában sorakozó matuzsálemi korú bükkfák, amelyek egykoron szabad állásban fejlődtek, s amelyek alatt egykoron a falu állatállománya telelt. E terület mára beerdősült. A legelő becserjésedett részein, a több szakaszban megtervezett és megvalósított munkálatok során a galagonya és a kökény között elszórtan maghagyásra kerültek fiatal tölgyek, vadkörték, juharok, amelyek a remény szerint szintén megérhetik a matuzsálemi kort.

A négy éve történt első beavatkozásnak mára már természetvédelmi vonatkozású hatása is van: szakirodalmi adatok szerint a régi időkben megtalálható volt ezen a területen a védett tarka pettyeskosbor, amely most ismét nyílik a legelőn. A terület tulajdonosa a legelő fenntartását állatokkal tervezi megoldani; a megfelelő létszámú állomány folyamatos legeléssel képes lesz féken tartani a cserjefajokat, így hosszú távon biztosíthatóvá válnak az itt élő védett növény- és állatfajok életfeltételei.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A jövő sövényei

A klímaváltozással és az új károsítók megjelenésével újra kell értékelni a ma divatos sövénynövényeket. Lehetőség szerint hazánkban is kipróbált új fajokat kell keresni és megkezdeni a tömegszaporításukat.

Rejtőzködő énekesünk - A karvalyposzáta

A legnagyobb hazai poszátafaj, hossza 15 centiméter. A hím feje, tarkója és háta szürke, torka és egész alsóteste – a hasi rész kivételével – fehéres alapon szürkésbarna harántmintázattal tarkállt. Innét kapta a karvalyposzáta nevet.

Könyvajánló: közös élmény gyerekeknek, felnőtteknek

Nem találtam olyan kiadványt, amely a gyerekeknek és felnőtteknek is segít abban, hogy még tartalmasabban, szórakoztatóbban töltsék idejüket az erdőben, a természetben. Erdőmérnökként, több éves erdei iskola vezetői tapasztalattal, és három gyermek édesanyjaként ezért úgy döntöttem, hogy írok én egyet.

Tavaszi teendők almaültetvényben

Az alma ritkítása, kora tavaszi védelme és tápanyagellátása volt a témája a csengeri gyümölcstermesztési tanácskozásnak, amit a Nyír-Chem Kft., a Yara Hungária Kft. és a UPL Hungary rendezett. A növénytáplálás összetett feladat, sok mindenre kell figyelni ahhoz, hogy jól tervezzük meg, derült ki az előadásokból.

A barlangok helyett szabadtéri helyszínekre várják a nemzeti parkok a látogatókat

Az Agrárminisztérium által idén márciusban 7. éve meghirdetett „Barlangoljunk!” kampány célja hazánk különleges barlangjainak bemutatása, népszerűsítése. A hónap során az érintett nemzeti park igazgatóságok különleges barlangi programokkal és jelentős kedvezményekkel várták a látogatókat.

Szokatlan orgonák

Az orgona mindenkinek egyértelműen a végálló nagy bugában nyíló, szívlevelű cserjét jelenti, pedig igencsak változatosak közeli rokonai.

A teknősbékák halálos veszedelme

Ötletes kísérlettel bizonyították be amerikai kutatók, hogy mi téveszti meg a világtengerekben élő teknősbékákat.

Tegyünk együtt a beporzókért

A beporzók napján rendezett beporzóvédelmi konferenciával indult a LÉPNÉL? Tegyünk együtt a beporzókért kampány, amelyben a tervek szerint lesz gyermekek környezetvédelmi érzékenyítse, vetélkedő középiskolásoknak és önkéntességi nap is. A kampány célja, egyebek mellett ráirányítani a figyelmet arra, hogy a beporzó rovarok nélkül haszonnövényeink 75 százalékának csökkenne a terméshozama.

Komposztáltunk, és ezt díjazták

2020. március 3-án, a londoni Royal Garden Hotelben tartott „The Greener Festival Awards” díjátadón zöld tevékenységét méltató nemzetközi elismerést nyert a Sziget Fesztivál. Az innováció kategória díját a fesztivál egy merőben új, zöldebb megközelítéssel és annak megvalósításával nyerte el.

Dadant-Blatt és ízesített mézek - A Popovics méhészet

Hajdú-Bihar megye és az Alföld északi peremén elhelyezkedő Hajdúnánáson látogattam meg Popovics Istvánt és feleségét, Csillát. Ismeretségünk onnan ered, hogy évek óta, szinte az ország minden részén vásárokban, kiállításokon találkozunk – én, mint vendég, ők, mint mézüket áruló termelők. A Popovics méhészetet mutatom be olvasóinknak.