Back to top

A legelő-helyreállítás áldásos hatása

Az elmúlt évtizedekben országszerte lecsökkent a háztáji állatállomány, ez pedig a legelőkön is érezteti hatását: a területek egy része cserjésedésnek indult, ami számos védett növény- és állatfaj élőhelyének megszűnését is eredményezi. E kedvezőtlen folyamatok megállítását tűzték ki a Nyugat-Mecsek Tájvédelmi Körzetben, az abaligeti nagy legelő helyreállításakor.

Ahogy az ország számos pontján, úgy Baranya megyében is visszaszorult a falusi, extenzív állattartás a 20. század végére. Nem történt ez másképp Abaliget községben sem, ahol az ott élő családok háztáji állatállománya lecsökkent, így a falu határában legelő birkanyáj és marhagulya is eltűnt. Az itteni nagy legelő egy része bár ma is kaszált gyep, a felhagyott gazdálkodás miatt a terület mintegy harmada cserjésedésnek indult. A természet úgynevezett szukcessziós folyamata ez, amikor is

az erdővel határos részeken az erdőszegély szép lassan „kigyalogol” a gyepre, s a réten elszórtan megjelennek a cserjefajok – például a kökény, a galagonya és a szeder –, hogy aztán az évek alatt e fásszárúak egyre nagyobb területet „harapjanak” ki az egykori legelőből.

Főként a galagonyára jellemző, hogy a megerősödött egyedek képesek zárt lombkoronát létrehozni, amely beárnyékolja a talajt, megszűntetve az eredeti gyepvegetációt. A természetes folyamat ezúttal szembe megy a természetvédelem törekvéseivel: védett, sok esetben ritka növény- és állatfajok élőhelye szűnik meg ennek eredményeképpen.

A Nyugat-Mecsek Tájvédelmi Körzet részét képező abaligeti nagy legelő otthont ad például egy fokozottan védett szöcskefajnak, a magyar tarszának. Jellemzően a területen áthúzódó földúton keresi táplálékát a védett búbosbanka, s gyakorta vadászik a rét fölött a vörös vércse is. Tavasszal elszórtan nyílik e helyen, a rövid fű között az agár sisakoskosbor, az erdővel határos részeken megjelenik a bíboros kosbor, s találkozhatunk itt az őszi fűzértekercs virágzó töveivel is. A cserjés területek terjedése és az állattartás hiánya azonban veszélyezteti ezeket a fajokat.

Ezen a tendencián kívánt változtatni a terület tulajdonosa, aki a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatósággal egyeztetve megkezdte a legelő helyreállítását:

közös szándékuk volt, hogy újra megjelenjen Abaliget fölött a fás legelő – a térségre egykoron jellemző tájelem.

Hosszú idő után újra nyílik a tarka pettyeskosbor a legelőn
A régi időkről tanúskodnak az Abaligeti-cseppkőbarlang fölött, a Bodó-hegy oldalában sorakozó matuzsálemi korú bükkfák, amelyek egykoron szabad állásban fejlődtek, s amelyek alatt egykoron a falu állatállománya telelt. E terület mára beerdősült. A legelő becserjésedett részein, a több szakaszban megtervezett és megvalósított munkálatok során a galagonya és a kökény között elszórtan maghagyásra kerültek fiatal tölgyek, vadkörték, juharok, amelyek a remény szerint szintén megérhetik a matuzsálemi kort.

A négy éve történt első beavatkozásnak mára már természetvédelmi vonatkozású hatása is van: szakirodalmi adatok szerint a régi időkben megtalálható volt ezen a területen a védett tarka pettyeskosbor, amely most ismét nyílik a legelőn. A terület tulajdonosa a legelő fenntartását állatokkal tervezi megoldani; a megfelelő létszámú állomány folyamatos legeléssel képes lesz féken tartani a cserjefajokat, így hosszú távon biztosíthatóvá válnak az itt élő védett növény- és állatfajok életfeltételei.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Beszédes növények - Bougainvillea, élő koszorúk és képek pozsgásokból

A fehérvárcsurgói kertészeti vásár egyik színes, látványos pontja évek óta Markó Mihály árusítóhelye. Virágzó Bougainvilleáik látványos tömege messziről odavonzza a tekintetet és persze az érdeklődő vásárlókat. A szelestei üzemben 1995-ben jártunk először, hogy a hazánkban akkor még igen ritka murvafürtök virágoztatásának titkát megtudjuk.

Farkasok különböző színekben

Földünk északi féltekén a népek mitológiájában az állatok közül a farkasnak jutott a legnagyobb szerep. Gondoljunk csak bele, például az ősmagyarok mennyire tisztelhették ezt az állatot, ha még nevét sem volt szabad kimondani, csak utalhattak rá: egy farkas állat. A szürkefarkas hazai állatkertjeinkben is az egyik legnagyobb népszerűségnek örvendő faj.

Kevés lesz az akácméz 2020-ban

Nem múlhat el sajnos tavasz fagyok nélkül. Idén is, több éjszakán át, hosszantartó fagy volt tapasztalható április első napjaiban, ami a fagyérzékeny akácfák első virágrügyeit tönkretette.

Országszerte egyre több piac nyit ki

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) felmérése szerint – a korábbi bezárásokat követően – jelenleg már a hagyományos piacok több mint 75 és a helyi termelői piacok 65 százaléka nyitva tart. A kamara hetek óta folyamatosan kérte és a jövőben is kéri a piacokat üzemeltető önkormányzatokat, vállalkozásokat, hogy ne zárják be piacaikat, illetve aki megtette, az nyissa ki újra.

A rejtélyes réti fülesbagoly

A réti fülesbagoly a világ egyik legelterjedtebb bagolyféléje, hiszen Eurázsiában éppúgy előfordul, mint Észak- és Dél-Amerikában, de a telelő példányok feltűnnek Afrika Szaharától délre eső területein is. Ennek ellenére közel sem olyan ismert, mint például a hóbagoly vagy az erdei fülesbagoly.

Ártéri és homoki erdők

A Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt. Győri Erdészete a megyeszékhely 25-30 kilométeres körzetén belül, 27 község határában, 8400 hektáron gazdálkodik. Jellegzetes síkvidéki erdészet, árterekkel és meszes homokbuckákkal.

Megérkeztek az első kékcsókák

Hamar elvonul, a telet Afrikában tölti és csak május elején érkezik vissza költőhelyére a szalakóta, vagy népies nevén a kékcsóka. Hazánkban 2014-ben kezdődött az Európai Unió által finanszírozott program a fokozottan védett szalakóta védelme érdekében. 2015-ben tudománytörténeti jelentőségű volt a Magyarországon első alkalommal műholdas jeladóval ellátott két madár megfigyelése.

Változások az agrár-környezetgazdálkodási kifizetés pályázatban

Módosult az Agrár-környezetgazdálkodási kifizetés című (VP4-10.1.1-16 kódszámú és a VP4-10.1.1-15 kódszámú) felhívások dokumentációja.

Csokoralapanyag házhoz szállítva

Az Easyblooms online virágkereskedelem ötletét Adrian Parsons eredetileg 2018-ban szerette volna megvalósítani, ám az ijesztő költségek miatt végül elvetette – most azonban úgy vélte, elérkezett az idő. Mint mondta, az ausztrál termelőket súlyosan érintette a Covid-19-válság, és új kereskedelmi csatornákat kell keresni, legalábbis Melbourne környékén.

Tudja, hogy a kerti zöldhulladék káros a természetre?

Sokan azt hiszik, hogy nyugodtan kiszórhatják a kertjükben keletkezett zöldhulladékot az erdő szélére vagy a közeli mezőre, pedig komoly kárt okozhatnak ezzel. Különösen a száraz gallyak veszélyesek, mert könnyen meggyulladnak. Ennél nagyobb baj azonban, ha gyorsan szaporodó idegenhonos növényeket szabadítunk a természetre.