Back to top

A legelő-helyreállítás áldásos hatása

Az elmúlt évtizedekben országszerte lecsökkent a háztáji állatállomány, ez pedig a legelőkön is érezteti hatását: a területek egy része cserjésedésnek indult, ami számos védett növény- és állatfaj élőhelyének megszűnését is eredményezi. E kedvezőtlen folyamatok megállítását tűzték ki a Nyugat-Mecsek Tájvédelmi Körzetben, az abaligeti nagy legelő helyreállításakor.

Ahogy az ország számos pontján, úgy Baranya megyében is visszaszorult a falusi, extenzív állattartás a 20. század végére. Nem történt ez másképp Abaliget községben sem, ahol az ott élő családok háztáji állatállománya lecsökkent, így a falu határában legelő birkanyáj és marhagulya is eltűnt. Az itteni nagy legelő egy része bár ma is kaszált gyep, a felhagyott gazdálkodás miatt a terület mintegy harmada cserjésedésnek indult. A természet úgynevezett szukcessziós folyamata ez, amikor is

az erdővel határos részeken az erdőszegély szép lassan „kigyalogol” a gyepre, s a réten elszórtan megjelennek a cserjefajok – például a kökény, a galagonya és a szeder –, hogy aztán az évek alatt e fásszárúak egyre nagyobb területet „harapjanak” ki az egykori legelőből.

Főként a galagonyára jellemző, hogy a megerősödött egyedek képesek zárt lombkoronát létrehozni, amely beárnyékolja a talajt, megszűntetve az eredeti gyepvegetációt. A természetes folyamat ezúttal szembe megy a természetvédelem törekvéseivel: védett, sok esetben ritka növény- és állatfajok élőhelye szűnik meg ennek eredményeképpen.

A Nyugat-Mecsek Tájvédelmi Körzet részét képező abaligeti nagy legelő otthont ad például egy fokozottan védett szöcskefajnak, a magyar tarszának. Jellemzően a területen áthúzódó földúton keresi táplálékát a védett búbosbanka, s gyakorta vadászik a rét fölött a vörös vércse is. Tavasszal elszórtan nyílik e helyen, a rövid fű között az agár sisakoskosbor, az erdővel határos részeken megjelenik a bíboros kosbor, s találkozhatunk itt az őszi fűzértekercs virágzó töveivel is. A cserjés területek terjedése és az állattartás hiánya azonban veszélyezteti ezeket a fajokat.

Ezen a tendencián kívánt változtatni a terület tulajdonosa, aki a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatósággal egyeztetve megkezdte a legelő helyreállítását:

közös szándékuk volt, hogy újra megjelenjen Abaliget fölött a fás legelő – a térségre egykoron jellemző tájelem.

Hosszú idő után újra nyílik a tarka pettyeskosbor a legelőn
A régi időkről tanúskodnak az Abaligeti-cseppkőbarlang fölött, a Bodó-hegy oldalában sorakozó matuzsálemi korú bükkfák, amelyek egykoron szabad állásban fejlődtek, s amelyek alatt egykoron a falu állatállománya telelt. E terület mára beerdősült. A legelő becserjésedett részein, a több szakaszban megtervezett és megvalósított munkálatok során a galagonya és a kökény között elszórtan maghagyásra kerültek fiatal tölgyek, vadkörték, juharok, amelyek a remény szerint szintén megérhetik a matuzsálemi kort.

A négy éve történt első beavatkozásnak mára már természetvédelmi vonatkozású hatása is van: szakirodalmi adatok szerint a régi időkben megtalálható volt ezen a területen a védett tarka pettyeskosbor, amely most ismét nyílik a legelőn. A terület tulajdonosa a legelő fenntartását állatokkal tervezi megoldani; a megfelelő létszámú állomány folyamatos legeléssel képes lesz féken tartani a cserjefajokat, így hosszú távon biztosíthatóvá válnak az itt élő védett növény- és állatfajok életfeltételei.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Izgalmas geotúrák várják a látogatókat a nemzeti parkokban

Magyarország gazdag földtani örökségével, geológiai csodáival is megismerkedhetnek azok, akik felkeresik hazánk nemzeti parkjait. A barlangi bemutatóhelyek nyáron is várják a látogatókat, emellett izgalmas geotúrák, ősmaradvány-lelőhelyek is szerepelnek az igazgatóságok kínálatában. Nemzeti parkjainkban biztonságban fedezhetők fel Magyarország páratlan élő és élettelen természeti értékei.

Változatos egerészölyv

Magyarország leggyakoribb ragadozómadara az egerészölyv. Tollazatának igen sokféle változata ismert, olyan színezetek is, melyek csak egy-egy egyed esetében figyelhetők meg. Szakavatott szempár messziről megmondja, milyen ragadozó madár vitorlázik az égen, azonban a színezet sokakat megtéveszthet a fajmeghatározás során, ilyenkor a madár alakja, repülési „stílusa” lehet meghatározó tényező.

A „kis szarvasok” harca

A nagy szarvasbogár hazánk legnagyobb bogárfaja: a nőstények 2,5-5 cm-re, míg a hímek akár 3-8, de akár 10 cm-re is megnőhetnek. A faj Európában honos, azonban Magyarországtól északra és nyugatra igen ritka, vagy kipusztult. A hazai tölgyeseinkben még elterjedt, de csak az idősebb állományokban fordul elő.

Beszélő rózsacsokor

A hongkongi székhelyű Cooltec Electronics cég kifejlesztett egy intelligens, virágcsokorban elhelyezhető készüléket, amelyre közvetlenül, vagy okostelefon segítségével lehet szerelmes üzeneteket letölteni.

Elérheti az algavirágzás az egész Balatont

A sekély tavaknak, mint amilyen a Balaton is, két állapotuk van: vagy hínárosak, vagy algásak, attól függően, hogy mennyi tápanyag éri a tavat. Ha sok, akkor az algák szaporodnak el és leárnyékolják a hínárt, ha kevés, akkor a hínár túlnövi az algát, írta a Balaton Televízió.

Gyógynövények gyűjtésébe kezdők figyelmébe ajánljuk

Évről évre egyre többen kapnak kedvet a gyógynövények gyűjtéséhez. Számukra lehetnek hasznosak az alábbi gondolatok, melyeket Dr. Csiszár Ágnes egyetemi docenssel (Soproni Egyetem Erdőmérnöki Kar, Növénytani és Természetvédelmi Intézet) történt beszélgetésünk után vetettünk "papírra".

A hónap növényei: Celosia, kardvirág, oroszlánszáj és napraforgó 

Bejelentette a Holland Virágiroda a hónap növényeit. Július szobanövényének a Celosiát választotta az iroda, míg a vágott virágok közül rendhagyó módon virágtriót jelölt meg: a kardvirág, az oroszlánszáj és a napraforgó együtt viselik a hónap növénye címet.

Rangos elismeréseket adott át az agrárminiszter

104-en kaptak elismerést az Agrárminisztérium Föld Napja, Környezetvédelmi Világnap és pedagógusnap alkalmából szervezett díjátadó ünnepségén. Nagy István agrárminiszter úgy fogalmazott: a kitüntetettek kutatói, oktató-nevelő és ismeretterjesztő munkája példaértékű, s hozzájárul ahhoz, hogy hazánkat a jövőben is értékközpontú, egymással és a természettel harmóniában élő emberek lakják.

Veszélyes kihívás az állatok ijesztgetése

Fiatalok kihívás formájában arra biztatják egymást, hogy házi- és haszonállatokat ijesszenek meg, és erről videó posztban számoljanak be az interneten. Az állattartók a veszélyekre figyelmeztetnek.

Arborétum a panelházak között - növényritkaságok Miskolc közepén

Miskolc idegenforgalmi jelentősége az utóbbi években növekszik, a rengeteg turisztikai beruházásnak köszönhetően egyre kedveltebb belföldi úti cél. A városba érkezők közül azonban csak kevesen tudnak arról, hogy az Avas délkeleti lejtőjén, az Aulich utcában a panelházak ölelésében megbújik egy gyűjteményes kert