Back to top

A méheket nem zavarja a szélturbina

Az egész világon elterjedt az a nézet, hogy a szélerőművek károsítják az emlősöket és a madarakat, akkor károsítják a rovarokat, beleértve a méheket is. Egy lengyel méhész – kutató két éves kísérlete az ellenkezőjét bizonyította.

A szélerőmű parkok nem károsítják a méheket – állítja dr. Dariusz Karwan méhész doktori disszertációjában, annak a kísérletnek az alapján, amelyet a  Szczecini Nyugat-Pomerániai Műszaki Egyeteme keretein belül végzett.

 Megállapítását 20 méhcsaládra vonatkozó kétéves kutatásának eredményére alapozza, amelyet 2013 és 2015 között végzett a Balti tengerhez közeli Młynary községben, a Kamionka szélerőmű park mellett.

Eddig általában úgy vélték, hogy a szélmalmok súlyos károkat okoznak ezeknek a rendkívül hasznos rovaroknak.

- Nem vettem észre, hogy a méhek negatív hatásokat szenvednének el a szélkerekek közelében, legyen szó akár a méhek egészségéről, viselkedéséről vagy a mézben, viaszban és propolisz hozamban történő változásokról, mondta a kutató.

Megjegyezte, hogy kutatásai tárgyát képező 20 méhcsalád közül 10 család közvetlenül a turbinák közelében élt, 10 pedig szélmalmoktól 11 km-re helyezkedett el.

Kiderült, hogy bár a szélsebesség a szélerőmű park körül sokkal intenzívebb az átlagos helyekéhez képest, a szélturbinák hangja pedig nagyon hasonlít egy turbóhajtású motorral felszálló repülőgép hangjához, de ez nem zavarta a közelben élő méhcsaládokat.  

- Ha mindez a méhekre negatív hatással lenne, kétségtelenül látható lenne a méhcsaládok viselkedésében vagy egészségében. Viszont az itt élő családok több mézet termeltek, mint korábbi helyükön- hangsúlyozta Karwan.  

Nem zavarják a méheket a szélturbinák, és ez egy nagyszerű plusz, mert eddig az egész világon elterjedt, hogy a szélerőművek károsítják az emlősöket és a madarakat, akkor károsítják a rovarokat, beleértve a méheket is.

Hozzátette, hogy ebben a témában ez az első kutatás, mert az eddig tanulmányok csak a szélerőművek emlősökre és madarakra gyakorolt ​​hatását vizsgálták.

A kutató rámutatott arra is, hogy mára a helyzet sokat változott, hiszen a tíz évvel ezelőtti szélerőmű parkok teljesítményben és a felhasznált anyagokban is különböznek a mai konstrukcióktól, mert jelenleg modernebb és kíméletesebb anyagokat használnak.

A szélerőmű parkok nem gyakorolnak negatív hatást a méhek életére, ennek okát pedig a zajjal szembeni nagyobb tűrőképességükben látja.

- A méhek nagyon jól tolerálják a zajt.

Már a 20. század 70-es és 80-as éveiben is észrevették, hogy sok vasúti munkálatnál jelen voltak a méhek és ebben a környezetben meglepően jól érezték magukat - magyarázta.

Rámutatott arra is, hogy a kaptár karbantartásához használt propolisszal nagyon jó zajszigetelést érhetnek el, ezért lehet az, hogy a szélerőmű parkok közelében élő családok méhei sokkal több propoliszt termelnek, hogy megvédjék magukat a nehezebb környezeti feltételek ellen.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Hazai méhlegelők - a tavaszi fás hordásnövények

Méhészeti dendrológia sorozatunkat, mely a hazai méhlegelő fontos tagjait igyekszik bemutatni, a tavaszi fás hordásnövények ismertetésével folytatjuk. Amikor e méhlegelők virágoznak, bent a kaptárban zajlik a nemzedékváltás, s gyűlik a virágpor, készül/raktározódik a tavaszi virágméz is, a méhész szezon első pergetnivalója. Az előző részben a kökényt és a madárcseresznyét ismertettem, most folytatom a sort a tavasz növényeivel.

Húsmentes csirkeszárnyakkal kísérletezik a KFC

A Yum! Brands étteremhálózat bejelentette, hogy növényi alapú hústermékeket tesztel, melyekből csirke nuggets-et és csirkeszárnyakat készítenek majd.

A gabonák vad rokonai jelenthetik a megoldást a klímaváltozásra

Élelmiszernövényeink vadon termő rokonai óriási genetikai változatosságot hordoznak magukban. Ezek között a gének között pedig megoldást találhatunk arra, miképp tudjuk "klímaállóvá" tenni kultúrnövényeinket is.

Méhek rendőrkutyák helyett?

A drogok felkutatásában a méhek is bevethetők, legalábbis egy méhész-rendőrnő szerint. Sonja Kessler az ötlet kidolgozásáért az Európai Rendőr Kongresszus különdíját is megkapta.

A lepke, ami az embernek hála hódította meg a világot

A fehérlepkék ("káposztalepkék") közé tartozó répalepke az egyik legigénytelenebb inváziós faj a világon, mely mára szinte mindenhol elterjedt, ahol mezőgazdasági művelést folytatnak. Egy friss tanulmány most arra igyekszik választ adni, hogyan segítette az emberi tevékenység a lepke világhódító útját az elmúlt pár ezer év alatt.

Elérhető az őszi búza fajtakísérletek teljes eredménysora

Az őszi búza posztregisztrációs fajtakísérlet teljes eredménysora immár elérhető. A termőhelyek terméseredményei hasznos információval szolgálnak a gazdálkodóknak a jövő évi gabonatermelésük megtervezéséhez.

A medvék fosztogatásából kovácsolt előnyt a méhész

Egy törökországi méhésznek egy csapatnyi szemtelen medve okozott gondot: betörtek a méhesbe, és nemcsak felfalták a mézet, de tönkretették a kaptárakat és a méhcsaládokat is. Több kísérletet is tett a fosztogatások megakadályozására, azonban nem járt sikerrel, így más módszerhez folyamodott.

Kivonulhat a Tesco Lengyelországból, de ez nem érinti a magyar áruházakat

Veszteségei miatt a boltbezárások után teljes lengyelországi üzletágától megválhat a Tesco áruházlánc, hamarosan sor kerülhet az ügylet véglegesítésére - értesült a Magyar Nemzet londoni forrásból. A szerdai lapszámban céges tájékoztatásra hivatkozva ugyanakkor kiemelték, hogy a veszteséges leányvállalat leépítése nem érinti a magyar áruházakat és vásárlókat.

Áttörést jelentő génfelfedezés az árpában

Az edinburgh-i Heriot-Watt Egyetem kutatói egy, a szárazságtűrésért felelős gént fedeztek fel az árpában, amely a tudósok reményei szerint segíthet majd ellenállóvá tenni a növényeket az éghajlatváltozás negatív hatásaival szemben.

Az üledékből felszabadult foszfor az oka az algásodásnak a Balatonban?

Az üledékből felszabadult foszfor lehetett a fő oka a augusztus végén megfigyelt rendkívüli algásodásnak a Balaton délnyugati területén - írta a Magyar Tudományos Akadémia és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízgazdálkodási Kutatócsoportjának két tagja az Országos Vízügyi Főigazgatóságnak és a Magyar Tudományos Akadémiának készített összefoglalójában.