Back to top

A méheket nem zavarja a szélturbina

Az egész világon elterjedt az a nézet, hogy a szélerőművek károsítják az emlősöket és a madarakat, akkor károsítják a rovarokat, beleértve a méheket is. Egy lengyel méhész – kutató két éves kísérlete az ellenkezőjét bizonyította.

A szélerőmű parkok nem károsítják a méheket – állítja dr. Dariusz Karwan méhész doktori disszertációjában, annak a kísérletnek az alapján, amelyet a  Szczecini Nyugat-Pomerániai Műszaki Egyeteme keretein belül végzett.

 Megállapítását 20 méhcsaládra vonatkozó kétéves kutatásának eredményére alapozza, amelyet 2013 és 2015 között végzett a Balti tengerhez közeli Młynary községben, a Kamionka szélerőmű park mellett.

Eddig általában úgy vélték, hogy a szélmalmok súlyos károkat okoznak ezeknek a rendkívül hasznos rovaroknak.

- Nem vettem észre, hogy a méhek negatív hatásokat szenvednének el a szélkerekek közelében, legyen szó akár a méhek egészségéről, viselkedéséről vagy a mézben, viaszban és propolisz hozamban történő változásokról, mondta a kutató.

Megjegyezte, hogy kutatásai tárgyát képező 20 méhcsalád közül 10 család közvetlenül a turbinák közelében élt, 10 pedig szélmalmoktól 11 km-re helyezkedett el.

Kiderült, hogy bár a szélsebesség a szélerőmű park körül sokkal intenzívebb az átlagos helyekéhez képest, a szélturbinák hangja pedig nagyon hasonlít egy turbóhajtású motorral felszálló repülőgép hangjához, de ez nem zavarta a közelben élő méhcsaládokat.  

- Ha mindez a méhekre negatív hatással lenne, kétségtelenül látható lenne a méhcsaládok viselkedésében vagy egészségében. Viszont az itt élő családok több mézet termeltek, mint korábbi helyükön- hangsúlyozta Karwan.  

Nem zavarják a méheket a szélturbinák, és ez egy nagyszerű plusz, mert eddig az egész világon elterjedt, hogy a szélerőművek károsítják az emlősöket és a madarakat, akkor károsítják a rovarokat, beleértve a méheket is.

Hozzátette, hogy ebben a témában ez az első kutatás, mert az eddig tanulmányok csak a szélerőművek emlősökre és madarakra gyakorolt ​​hatását vizsgálták.

A kutató rámutatott arra is, hogy mára a helyzet sokat változott, hiszen a tíz évvel ezelőtti szélerőmű parkok teljesítményben és a felhasznált anyagokban is különböznek a mai konstrukcióktól, mert jelenleg modernebb és kíméletesebb anyagokat használnak.

A szélerőmű parkok nem gyakorolnak negatív hatást a méhek életére, ennek okát pedig a zajjal szembeni nagyobb tűrőképességükben látja.

- A méhek nagyon jól tolerálják a zajt.

Már a 20. század 70-es és 80-as éveiben is észrevették, hogy sok vasúti munkálatnál jelen voltak a méhek és ebben a környezetben meglepően jól érezték magukat - magyarázta.

Rámutatott arra is, hogy a kaptár karbantartásához használt propolisszal nagyon jó zajszigetelést érhetnek el, ezért lehet az, hogy a szélerőmű parkok közelében élő családok méhei sokkal több propoliszt termelnek, hogy megvédjék magukat a nehezebb környezeti feltételek ellen.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A sokoldalú tyúktoll: lehet festővászon, hőszigetelő vagy lámpaernyő

Több milliónyi tonna tyúktoll keletkezik világszerte, de mit lehet vele kezdeni?

A megporzás segítői

A Georgiai Egyetem a hozzá tartozó állami botanikus kerttel, a zöldipari szövetséggel, valamint a mezőgazdasági minisztériummal együttműködve elindította az állam első programját, amely a beporzó szervezetek támogatásában fontos szerepet játszó őshonos növényekre irányul.

Miért iszunk tejet?

Hogyan tett szert az emberiség a tej feldolgozásának képességére és miért? Eredetileg az emberi faj nem volt képes az állati tej megemésztésére, nem úgy, mint napjainkban, amikor is a tejtermelés az egyik vezető ágazata a modern kori mezőgazdaságnak. Vajon miért alakult úgy az emberi evolúció, hogy képesek lettünk tejet inni?

Új pályázati lehetőség az állatok egészségéért és jólétéért

2020. március 31-ig nyújthatóak be előpályázatok az ICRAD program támogatásával megvalósuló kutatási projektekre. A transznacionális együttműködési és kutatási projektekhez finanszírozást nyújtó program főként az állatokat érintő járványügyi veszélyekre fókuszál, s ennek jegyében kiemelten támogatja a diagnosztikai eljárások és az új vakcinák fejlesztésére irányuló kezdeményezéseket.

Rosszabb az élelmiszerpazarlás helyzete, mint gondoljuk

Holland kutatók szerint a globális élelmiszerpazarlás általános becslései alacsonyak, és úgy vélik, hogy a korábban becsült 214 kalória helyett valójában naponta körülbelül 500 kalória élelmet pazarlunk el fejenként.

Adómentesség a méhészeti termékekre

A kormány klíma- és természetvédelmi akciótervével összhangban az Agrárminisztérium további klímavédelmi intézkedéseket is indít természeti környezetünk megóvása érdekében. Az erdősítésen és az öntözésfejlesztésen túl a méhészek támogatása is fontos alappillére a klímavédelemnek.

Cselekvési terv az olcsó kínai méz ellen

Fekete évnek tekintik 2019-et az európai méhészek. Az EU déli és keleti részén található méhészetek méztermelése visszaesett, közben özönlik Európába az olcsó kínai méz.

A világ legöregebb méhe

Először találtak virágporral együtt megőrződött primitív méhet a kutatók egy 100 millió éves mianmari borostyánkőben. A lelet bizonyítja azt is, hogy a méhek ősei ragadozók voltak.

Hamburger NASA-módra

A levegő szén-dioxid tartalmából készítenek húspótló élelmiszert. A NASA által felfedezett eljárás kevésbé káros a természeti erőforrásokra, mint az alternatív, növényi alapú húskészítmények előállítása.

Szimbiózisban élő vírusok segítenek a rovaroknak

Rengeteg rovarban találhatók velük szimbiózisban élő vírusok, azzal viszont nem vagyunk tisztában, hogy milyen funkciót töltenek be. Nemrég kínai kutatók felfedezték, hogy az Acyrthosiphon Pisum-vírus (APV) milyen szerepet tölt be gazdaállata, az Acyrthosiphon pisum levéltetű és a növények kölcsönhatásában.