Back to top

A méheket nem zavarja a szélturbina

Az egész világon elterjedt az a nézet, hogy a szélerőművek károsítják az emlősöket és a madarakat, akkor károsítják a rovarokat, beleértve a méheket is. Egy lengyel méhész – kutató két éves kísérlete az ellenkezőjét bizonyította.

A szélerőmű parkok nem károsítják a méheket – állítja dr. Dariusz Karwan méhész doktori disszertációjában, annak a kísérletnek az alapján, amelyet a  Szczecini Nyugat-Pomerániai Műszaki Egyeteme keretein belül végzett.

 Megállapítását 20 méhcsaládra vonatkozó kétéves kutatásának eredményére alapozza, amelyet 2013 és 2015 között végzett a Balti tengerhez közeli Młynary községben, a Kamionka szélerőmű park mellett.

Eddig általában úgy vélték, hogy a szélmalmok súlyos károkat okoznak ezeknek a rendkívül hasznos rovaroknak.

- Nem vettem észre, hogy a méhek negatív hatásokat szenvednének el a szélkerekek közelében, legyen szó akár a méhek egészségéről, viselkedéséről vagy a mézben, viaszban és propolisz hozamban történő változásokról, mondta a kutató.

Megjegyezte, hogy kutatásai tárgyát képező 20 méhcsalád közül 10 család közvetlenül a turbinák közelében élt, 10 pedig szélmalmoktól 11 km-re helyezkedett el.

Kiderült, hogy bár a szélsebesség a szélerőmű park körül sokkal intenzívebb az átlagos helyekéhez képest, a szélturbinák hangja pedig nagyon hasonlít egy turbóhajtású motorral felszálló repülőgép hangjához, de ez nem zavarta a közelben élő méhcsaládokat.  

- Ha mindez a méhekre negatív hatással lenne, kétségtelenül látható lenne a méhcsaládok viselkedésében vagy egészségében. Viszont az itt élő családok több mézet termeltek, mint korábbi helyükön- hangsúlyozta Karwan.  

Nem zavarják a méheket a szélturbinák, és ez egy nagyszerű plusz, mert eddig az egész világon elterjedt, hogy a szélerőművek károsítják az emlősöket és a madarakat, akkor károsítják a rovarokat, beleértve a méheket is.

Hozzátette, hogy ebben a témában ez az első kutatás, mert az eddig tanulmányok csak a szélerőművek emlősökre és madarakra gyakorolt ​​hatását vizsgálták.

A kutató rámutatott arra is, hogy mára a helyzet sokat változott, hiszen a tíz évvel ezelőtti szélerőmű parkok teljesítményben és a felhasznált anyagokban is különböznek a mai konstrukcióktól, mert jelenleg modernebb és kíméletesebb anyagokat használnak.

A szélerőmű parkok nem gyakorolnak negatív hatást a méhek életére, ennek okát pedig a zajjal szembeni nagyobb tűrőképességükben látja.

- A méhek nagyon jól tolerálják a zajt.

Már a 20. század 70-es és 80-as éveiben is észrevették, hogy sok vasúti munkálatnál jelen voltak a méhek és ebben a környezetben meglepően jól érezték magukat - magyarázta.

Rámutatott arra is, hogy a kaptár karbantartásához használt propolisszal nagyon jó zajszigetelést érhetnek el, ezért lehet az, hogy a szélerőmű parkok közelében élő családok méhei sokkal több propoliszt termelnek, hogy megvédjék magukat a nehezebb környezeti feltételek ellen.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kapd el az esőt!

Az esővíz a legjobb vízforrás, ráadásul ingyenes, amelynek köszönhetően gazdaságosan és ökológiai szempontból is fenntarthatóan élhetünk. Az esővíz gyűjtése enyhíti az aszály hatásait is, ennek ellenére nagyon keveset hasznosítunk belőle tudatosan. A lengyel Wroclaw város önkormányzata támogatja azokat a háztartásokat, amelyek gyűjtik és használják az esővizet.

Ketchup mézzel elkészítve

A kert tulajdonsokkal nyár közepén könnyen megesik, hogy hirtelen dömping mennyiségben érik be a paradicsom. Ilyenkor érdemes vele valamit kezdeni. Egy jó lehetőség a ketchup készítése.

Méhbarát tojások: a szabadtartású tyúk esete a poszméhekkel

Egy nagyszabású projekt indult a beporzók védelmére: a cél, hogy a gazdák adjanak át a területükből egy kis részt a méheknek. Az eredmény önmagáért beszél, hiszen a méhek száma 55 százalékkal nőtt a korábbi évhez képest.

Csutkában az egészség

A Grazi Műszaki Egyetem kutatói az élelmiszerekben található, az emberi bélrendszer egészséges működése szempontjából hasznos baktériumoknak az emberi egészségre gyakorolt hatását keresték.

Az atka a méhek vérét szívja?

Az utóbbi 50 évben az a nézet uralkodott, hogy a varroa a méhek vérével, a hemolimfával táplálkozik, mint ahogy a kullancs vérrel. A legújabb kutatások szerint ez az álláspont nem igaz. Sőt, mára már az is igazolódott, hogy a varroa kártételében a legnagyobb kárt a vírusok okozzák, amelyeket az atka hordoz és visz át a méhekbe, illetve terjeszt és visz át más méhcsaládokba.

Szakértő: pozitív hozadéka is van a Mercosur megállapodásnak

A Mercosur-tárgyalások során sok magyar aggály tisztázódott, majd része lett a megállapodásnak, amelynek előnyeit is érdemes kihasználnia a magyar termelőknek - mondta a Magyar Mezőgazdaságnak Vajda László agrárpolitikai szakértő.

Jelentős összeggel támogatják a NAIK kutatását

Három év alatt összesen 780 millió forintos támogatást kap a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ a Tématerületi Kiválósági Programjának keretében. A támogatással a NAIK fehérjetakarmány-programját ismerték el.

Bizakodóak a magyar mezőgazdasági vállalkozások

Alapvetően bizakodó hangulat jellemzi a magyar mezőgazdasági vállalkozásokat: a cégek idén a vásárlói kereslet növekedésére számítanak, ugyanakkor kevesebben, de nagyobb volumenben terveznek beruházásokat – derül ki a Budapest Bank Agrár Gazdasági Indexéből.

Gyuricza Csaba: tudás- és technológia export segíthetné az afrikai országokat

Segély helyett tudás- és technológia exporttal kellene segíteni az aszály sújtotta afrikai országokat - jelentette ki a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) főigazgatója hétfőn a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.

Folytatódik a szúnyoggyérítés

Az elmúlt hetekben átlagos mértékű volt a szúnyogártalom, ezért kevesebb helyen kellett beavatkozniuk a szakembereknek.