Back to top

A méheket nem zavarja a szélturbina

Az egész világon elterjedt az a nézet, hogy a szélerőművek károsítják az emlősöket és a madarakat, akkor károsítják a rovarokat, beleértve a méheket is. Egy lengyel méhész – kutató két éves kísérlete az ellenkezőjét bizonyította.

A szélerőmű parkok nem károsítják a méheket – állítja dr. Dariusz Karwan méhész doktori disszertációjában, annak a kísérletnek az alapján, amelyet a  Szczecini Nyugat-Pomerániai Műszaki Egyeteme keretein belül végzett.

 Megállapítását 20 méhcsaládra vonatkozó kétéves kutatásának eredményére alapozza, amelyet 2013 és 2015 között végzett a Balti tengerhez közeli Młynary községben, a Kamionka szélerőmű park mellett.

Eddig általában úgy vélték, hogy a szélmalmok súlyos károkat okoznak ezeknek a rendkívül hasznos rovaroknak.

- Nem vettem észre, hogy a méhek negatív hatásokat szenvednének el a szélkerekek közelében, legyen szó akár a méhek egészségéről, viselkedéséről vagy a mézben, viaszban és propolisz hozamban történő változásokról, mondta a kutató.

Megjegyezte, hogy kutatásai tárgyát képező 20 méhcsalád közül 10 család közvetlenül a turbinák közelében élt, 10 pedig szélmalmoktól 11 km-re helyezkedett el.

Kiderült, hogy bár a szélsebesség a szélerőmű park körül sokkal intenzívebb az átlagos helyekéhez képest, a szélturbinák hangja pedig nagyon hasonlít egy turbóhajtású motorral felszálló repülőgép hangjához, de ez nem zavarta a közelben élő méhcsaládokat.  

- Ha mindez a méhekre negatív hatással lenne, kétségtelenül látható lenne a méhcsaládok viselkedésében vagy egészségében. Viszont az itt élő családok több mézet termeltek, mint korábbi helyükön- hangsúlyozta Karwan.  

Nem zavarják a méheket a szélturbinák, és ez egy nagyszerű plusz, mert eddig az egész világon elterjedt, hogy a szélerőművek károsítják az emlősöket és a madarakat, akkor károsítják a rovarokat, beleértve a méheket is.

Hozzátette, hogy ebben a témában ez az első kutatás, mert az eddig tanulmányok csak a szélerőművek emlősökre és madarakra gyakorolt ​​hatását vizsgálták.

A kutató rámutatott arra is, hogy mára a helyzet sokat változott, hiszen a tíz évvel ezelőtti szélerőmű parkok teljesítményben és a felhasznált anyagokban is különböznek a mai konstrukcióktól, mert jelenleg modernebb és kíméletesebb anyagokat használnak.

A szélerőmű parkok nem gyakorolnak negatív hatást a méhek életére, ennek okát pedig a zajjal szembeni nagyobb tűrőképességükben látja.

- A méhek nagyon jól tolerálják a zajt.

Már a 20. század 70-es és 80-as éveiben is észrevették, hogy sok vasúti munkálatnál jelen voltak a méhek és ebben a környezetben meglepően jól érezték magukat - magyarázta.

Rámutatott arra is, hogy a kaptár karbantartásához használt propolisszal nagyon jó zajszigetelést érhetnek el, ezért lehet az, hogy a szélerőmű parkok közelében élő családok méhei sokkal több propoliszt termelnek, hogy megvédjék magukat a nehezebb környezeti feltételek ellen.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Az anyacsere gyakorisága 2.

Az anyák minősége is évjáratfüggő, mint a boroké, az anyák nevelését legjobban befolyásoló tényező az időjárás - írja Buczkó Endre a Méhészet 2018. szeptemberi számában (10-11. old.). Ugyanakkor Ádám Gabriella méhészmesterrel (Tiszaszentimre) is egyet kell értsek, hogy „első éves vagy második éves, szezon eleji vagy szezon utáni, nem mindegy".

A méhek spiroplasmosisa

Sajnos, újra beszélni kell egy méhbetegségről, mivel ismét megjelent a hazai méhek kórtani vizsgálatai során. „A méhek spiroplasmosisa” címmel 11 évvel ezelőtt jelent meg írásom a Méhészetben. A jelen összefoglalás részben megismétli az ott leírtakat, részben kiegészíti újabb irodalmi ismeretekkel.

Atkakezelés anyazárkázással 2.

Mivel a vegyszerek egyre szaporodnak a környezetünkben, és „rejtélyes” módon pusztulnak méheink, fontos, hogy legalább a méhész használjon minél kevesebb vegyszert a méhek kezelésekor. Erre ad lehetőséget az őszi anyazárkázás, így az anya nem tud petét rakni, a fiasításban pedig nem tud az atkapopuláció tovább fejlődni.

Kalocsai paradicsomhibridek

A kalocsai kutatóintézetben régmúltra visszanyúló hagyománya van a fűszerpaprika-nemesítésnek és -kutatásnak. Amióta pedig a NAIK Zöldségtermesztési Önálló Kutatási Osztálya Kalocsai Kutató Állomásaként működik, kibővült az intézet tevékenysége.

Útmutató a méhekért

A világ vegyszertermelése 2004 és 2014 között megduplázódott. Az EU különféle hatóságai is mintegy 22 ezer vegyi anyag használatára adtak engedélyt.

Előtérben a környezeti hatások – 31. Nyúltenyésztési Tudományos Nap

Idén 31. alkalommal került megrendezésre a Nyúl­tenyésztési Tudományos Nap a Kaposvári Egyetemen. A konferencián 11 előadást hallgathatott meg a közel 100 fős szakmai közönség. A rendezvény színvonalát emelte két külföldi kutató is mintegy félórás előadásával. Mindketten Olaszországból a Padovai Egyetemről érkeztek.

Ne legyünk önmagunk ellenségei 2.

Legutóbbi írásomban (augusztusi szám 6-7. oldalak) felsoroltam mézünk árának 18 lehetséges összetevőjét. Ha valaki vette a fáradtságot és összeszámolta költségeit, akkor rá kellett jönnie, hogy még kevesebb pénzért dolgozik, mint eddig hitte. Ne zavarjon meg bennünket, hogy a felsoroltakból egy-egy tételre ténylegesen nem adunk ki pénzt, mert attól még nem oldódik meg a problémánk.

A mézhamisítás múltja

„A mézhamisítás Európa-szerte óriási méreteket öltött” – írta a Hazánk című folyóirat. A téma most időszerűbb, mint valaha! Az Európai Parlament (EP) 2018. március 1-jei állásfoglalása is súlyozottan foglalkozik a mézhamisítással. A fenti idézet viszont csaknem 120 éves...

„A szakpolitika számára készítünk inputokat”

Király Gábor 2017 tavaszán kezdett el az Agrárgazdasági Kutató Intézet tudományos segéd­munkatársaként dolgozni, és az elmúlt évek szervezeti átalakításai során végül a Környezeti és Humán Erőforrások Kutatása Osztályon kötött ki, immár a NAIK-AKI keretrendszerében.

Hazai méhlegelők 8. rész - Idegenhonos fás hordásnövények

Az elmúlt évtizedek/évszázadok során sok fa- és cserjefaj került be hazánkba távoli országokból, más kontinensekről. Ezeket többnyire kezdetben díszfaként, parkfaként telepítették, majd egyes kedvezőnek vélt tulajdonságaikat felismerve mindinkább elterjedtek.