Back to top

Nem csak üres mekegés: érzelmeket közvetítenek a kecskék

A londoni Queen Mary Egyetem által vezetett kutatás kimutatta, hogy a kecskék képesek a legapróbb érzelmi változásokat is felismerni társaik hangjelzéseiben.

Ehhez a kutatók rögzítették a kecskék hívóhangját oly módon, hogy az vagy pozitív, vagy negatív töltetet hordozott. Ezt később egy hangszórón keresztül lejátszották egy másik egyednek. A kísérlet során három különböző hívóhangot játszottak minden kecskének: az első kettő egymással ellentétes  hangulatú hívójel volt, harmadjára pedig egy véletlenszerű érzelmi töltetettel rendelkezőt játszottak le. A kísérlet során vizsgálták az állatok viselkedésében és fiziológiájában bekövetkezett változásokat is.

A kutatók mind a hangot kiadó, mind az azt vevő kecske érzelmi állapotát is megfigyelték.

Arra is ügyeltek, hogy a felhasznált mekegések minden esetben hívóhangok legyenek, így a kiértékelés során a fogadó fél reakcióját mindig az abban foglalt érzelem határozta meg, nem pedig maga a hang funkciója.

Az eredmények alapján megállapították, hogy amennyiben a hang érzelmi töltete változott, az hatással volt a kecskék viselkedésére is – ez alapján tehát úgy tűnik, hogy képesek felismerni társaik érzelmeit a kiadott hang alapján.

A Roehamptoni Egyetemmel, ETH Zurich-el és a Turini Egyetemmel közös munka a Frontiers of Zoology lapban jelent meg. A kutatás eredményeképpen azt is kimutatták, hogy

a pozitív érzelmekre adott válaszként a kiskérődzők szívritmusa gyorsult, míg lassult, amennyiben negatív hangulatú mekegést játszottak le nekik.

Ez alapján kijelenthető, hogy nem csak képesek felismerni fajtársaik hangulatváltozását, de az saját érzelmeikre is hatással van.

Luigi Baciadonna, a tanulmány vezetője elmondta: „Az érzelmek szociális kommunikációját a nem emberszabású állatoknál meglehetősen kevéssé értjük annak ellenére, hogy fontos témáról van szó. Az eredményeink alapján azonban úgy tűnik, hogy ezek az állatok nemcsak figyelmesek, hanem érzékenyek is a többi egyed hangulatának változására.”

Sok erős szociális kötődéssel rendelkező faj él olyan környezetben, ahol a vizuális kontaktus nem mindig lehetséges. Ebből adódóan

evolúciós előnyt jelent egy olyan képesség, melynek segítségével a fajtársak hangjából képesek megállapítani azok érzelmi állapotát.

A tanulmányt vezető másik szerző, Elodie Briefer szerint: „Az érzelmek vokális kifejezése és megosztása a fajtársakkal, illetve a képesség hogy ezt felismerje a másik fél, előre vetíti azt, hogy az egyedek képesek együttműködni egymással és erősíteni a csoporton belüli szociális kapcsolatokat.”

Dr. Alan McElligott, a tanulmányt vezető harmadik szerző hozzátette:

„Az, hogy képesek felismerni a fajtársak érzelmeit, illetve az hatással is van az egyedekre, más fénybe helyezi azt, ahogyan a háziállatainkkal bánunk, különös tekintettel a haszonállatokra.”
Forrás: 
sciencedaily.com

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A növények is döntenek, emlékeznek

A kutatók szerint a növények számolhatnak, döntéseket hozhatnak, felismerhetik rokonaikat, sőt emlékezhetnek az eseményekre. Bár nincs agyuk, az emberekhez és állatokhoz hasonló módon tanulhatnak.

Ismét időszerű a rókaimmunizálás

Idén ősszel is sor kerül hazánkban a rókák veszettség elleni vakcinázására, amelyhez kapcsolódóan ezúttal is ebzárlat és legeltetési tilalom lép életbe az érintett térségekben. A csalétkek repülőgépes kihelyezése 2020. október 3-18. között zajlik majd a déli és keleti megyékben. A rendszeres rókavakcinázás eredményeképpen hazánkban évek óta nem fordult elő veszettség.

A méhészkedés nem más, mint csapatjáték

A szakmában elismert méhész, marketinges, megyei egyesületi vezető és boldog családanya. Simonné Venter Éva egy olyan sokoldalú személyiség, aki nem riad vissza a nehéz fizikai munkától sem, és büszkén mutatja a C és E kategóriára is alkalmas vezetői engedélyét. Derűs egyénisége és barátságos természete hozzájárul, hogy könnyen kapcsolatot teremtsen bármilyen korosztállyal.

Sorsfordító év lehet az idei a magyar vidék életében

Sorsfordító év lehet az idei a magyar vidék életében, és nemcsak a koronavírus okozta nehézségek miatt, hanem mert „a vírus megmutatta, hol a helyünk: sok magyar hazatért az anyaföldhöz fordulva” – hangzott el a IV. Földművesek Napja ünnepségén.

Kígyót használt maszk helyett – a frászt hozta az utasokra ez a brit férfi

Új funkciót kapott egy termetes hüllő a Manchester melletti Salfordban.

Elkaphatják-e az állatok a koronavírust?

Egy friss kutatás szerint vannak olyan állatok, amelyek megfertőződhetnek koronavírussal, szerencsére a házi kedvencek, a kutyák és macskák kevésbé érintettek.

Az ágazat távlati elképzelései és tisztújítás a MÁSz-nál

Európában másodikként hazánkban alakult meg elismert juh- és kecskeágazati szakmaközi szervezet. Várhatóan jövő decemberig a sertés-és a húsmarha ágazatban is összefognak az ágazat szereplői termelőktől a feldolgozókig és megalakítják a szakmaközi szervezetet – hangzott el a Magyar Állattenyésztők Szövetsége tisztújító küldöttközgyűlésén, amelyen részt vett Nagy István agrárminiszter is.

A nagy durranás után

Mindenki számára természetes, hogy a Bábolnai Gazdanapokon a ménesbirtok is bemutatja tevékenységét, illetve lovait. Idén a Shagya arab fogatok és ugrólovasok mellé vendégként huszárokat hívtak, illetve bemutatkoztak két másik lovas „szakma” képviselői is: a szabad idomítók, illetve a lovas kaszkadőrök.

A mesterséges termékenyítés buktatói - Jubileumi közgyűlés szakmázással

A fennállásának 30. éves jubileumát ünneplő Magyarországi Arablótenyésztők Egyesülete közgyűlésének nyilvános részében az eredményes termékenyítésről, illetve a genetikai betegségek tenyésztésből való kiszűréséről hangzottak el előadások.

Sikerült elhajolni a koronavírus ütése elől

A Master Good-cégcsoport 72 millió csirke feldolgozását tervezte az idén, és az év első két hónapjában még semmi jele nem volt, hogy ez a cél veszélybe kerülhet. Márciusban a koronavírus közbeszólt, a mezőgazdaságot is érintette.