Back to top

Nem csak üres mekegés: érzelmeket közvetítenek a kecskék

A londoni Queen Mary Egyetem által vezetett kutatás kimutatta, hogy a kecskék képesek a legapróbb érzelmi változásokat is felismerni társaik hangjelzéseiben.

Ehhez a kutatók rögzítették a kecskék hívóhangját oly módon, hogy az vagy pozitív, vagy negatív töltetet hordozott. Ezt később egy hangszórón keresztül lejátszották egy másik egyednek. A kísérlet során három különböző hívóhangot játszottak minden kecskének: az első kettő egymással ellentétes  hangulatú hívójel volt, harmadjára pedig egy véletlenszerű érzelmi töltetettel rendelkezőt játszottak le. A kísérlet során vizsgálták az állatok viselkedésében és fiziológiájában bekövetkezett változásokat is.

A kutatók mind a hangot kiadó, mind az azt vevő kecske érzelmi állapotát is megfigyelték.

Arra is ügyeltek, hogy a felhasznált mekegések minden esetben hívóhangok legyenek, így a kiértékelés során a fogadó fél reakcióját mindig az abban foglalt érzelem határozta meg, nem pedig maga a hang funkciója.

Az eredmények alapján megállapították, hogy amennyiben a hang érzelmi töltete változott, az hatással volt a kecskék viselkedésére is – ez alapján tehát úgy tűnik, hogy képesek felismerni társaik érzelmeit a kiadott hang alapján.

A Roehamptoni Egyetemmel, ETH Zurich-el és a Turini Egyetemmel közös munka a Frontiers of Zoology lapban jelent meg. A kutatás eredményeképpen azt is kimutatták, hogy

a pozitív érzelmekre adott válaszként a kiskérődzők szívritmusa gyorsult, míg lassult, amennyiben negatív hangulatú mekegést játszottak le nekik.

Ez alapján kijelenthető, hogy nem csak képesek felismerni fajtársaik hangulatváltozását, de az saját érzelmeikre is hatással van.

Luigi Baciadonna, a tanulmány vezetője elmondta: „Az érzelmek szociális kommunikációját a nem emberszabású állatoknál meglehetősen kevéssé értjük annak ellenére, hogy fontos témáról van szó. Az eredményeink alapján azonban úgy tűnik, hogy ezek az állatok nemcsak figyelmesek, hanem érzékenyek is a többi egyed hangulatának változására.”

Sok erős szociális kötődéssel rendelkező faj él olyan környezetben, ahol a vizuális kontaktus nem mindig lehetséges. Ebből adódóan

evolúciós előnyt jelent egy olyan képesség, melynek segítségével a fajtársak hangjából képesek megállapítani azok érzelmi állapotát.

A tanulmányt vezető másik szerző, Elodie Briefer szerint: „Az érzelmek vokális kifejezése és megosztása a fajtársakkal, illetve a képesség hogy ezt felismerje a másik fél, előre vetíti azt, hogy az egyedek képesek együttműködni egymással és erősíteni a csoporton belüli szociális kapcsolatokat.”

Dr. Alan McElligott, a tanulmányt vezető harmadik szerző hozzátette:

„Az, hogy képesek felismerni a fajtársak érzelmeit, illetve az hatással is van az egyedekre, más fénybe helyezi azt, ahogyan a háziállatainkkal bánunk, különös tekintettel a haszonállatokra.”
Forrás: 
sciencedaily.com

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Dán kocák repültek Kínába

Az afrikai sertéspestis (ASP) kitörésekor Kína felfüggesztette az élő sertések behozatalát. Most az egyik legnagyobb dán sertéstenyésztő vállalkozástól vásároltak 906 anyakocát.

Kutatóintézet: az agrár-külkereskedelem egyenlege 20 százalékkal javult az első fél évben

A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek kivitele 4714 millió euró, behozatala 3042 millió euró volt az első fél évben, az export 11,2 százalékkal, az import 6,8 százalékkal nőtt, az agrár-külkereskedelem aktívuma 1672 millió euró volt, 279 millió euróval, 20 százalékkal több, mint 2018 első fél évében.

Külföldön is népszerűek hófehér galambjaink

A csepeli magasröptű hófehér keringőnk egyre népszerűbb hazánkban úgy a röpgalambászok, mint a díszgalambászok táborában. Kialakulása teljes mértékben nyomon követhető. Különleges élő relikvia is a fajta, hiszen Csepelnek abban korszakában keletkezett, amikor a mai panelrengeteg helyén még családi házak álltak.

A méhek is szeretik a kávét - de van amelyik válogat

Vannak növények, melyek koffeint is felkínálnak nektárjukban, hogy még inkább magukhoz vonzzák a méheket. A házi méhek jól reagálnak erre a csábításra, viszont az eddig vizsgált fullánktalan méhek nem pazarolják energiájukat az alacsony minőségű nektárra.

A kengurukat lelövik, ugye?

Megosztó témáról, a kenguruk ausztráliai kilövéséről közölt cikket a The Guardian. Ausztrália száraz, elsivatagosodó területein éheznek a kenguruk. A kenguruállományt öt évvel ezelőtt 50 millióra becsülték (az összesítésben a négy legnagyobb faj szerepelt) , azonban a felmelegedés, és a kevesebb élelem miatt 2018-ra 42 millióra csökkent a számuk.

A cikória nem csak kávéhelyettesítő, egészségjavító is

A cikóriát sokan kávéhelyettesítőként ismerek, pedig a növény gyökere valóságos aranybánya az egészséges rostok tekintetében. Nem véletlen, hogy már ötezer évvel ezelőtt az ősi egyiptomiak is egészségjavító tulajdonságai miatt termesztették. A növényt a mai napig hasznosítják a gyógyhatása miatt, és talán további lehetőségeket is rejt magában.

Pénzt kapnak a holland gazdák, ha nem tartanak sertést

A holland kormány 180 millió eurót irányzott elő a jövő évi költségvetésből, amelyből azok a sertéstenyésztők részesülnek, akik kivonulnak a termelésből.

Rövid a határidő, ne késlekedjenek a hiánypótlással!

A Magyar Államkincstár (MÁK) megküldte valamennyi érintett baromfitermelőnek az idei állatjóléti támogatások első negyedéves kifizetési kérelmeihez kapcsolód hiánypótlási felhívásokat. A dokumentumok pótlására nincs sok idő – figyelmeztet a szakmai szervezet.

Többmillió euró agrárdigitalizációra

A német kormány 7,6 millió euróval támogatja a Drezdai Műszaki Egyetem agrárdigitalizációval kapcsolatos projektjét – számol be a Süddeutsche Zeitung.

Hiánypótló szakmai kiadványokat mutattak be

A Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár gótikus szárnyának földszinti kiállítóterme rendhagyó könyvbemutatónak adott otthont: noha az intézmény hosszú évtizedek óta állít össze s ad közre különböző szakmai kiadványokat, az idei év a korábbiaknál is termékenyebbnek bizonyult ebből a szempontból; ez alkalomból négy új könyvet is bemutattak.