Back to top

Nem csak üres mekegés: érzelmeket közvetítenek a kecskék

A londoni Queen Mary Egyetem által vezetett kutatás kimutatta, hogy a kecskék képesek a legapróbb érzelmi változásokat is felismerni társaik hangjelzéseiben.

Ehhez a kutatók rögzítették a kecskék hívóhangját oly módon, hogy az vagy pozitív, vagy negatív töltetet hordozott. Ezt később egy hangszórón keresztül lejátszották egy másik egyednek. A kísérlet során három különböző hívóhangot játszottak minden kecskének: az első kettő egymással ellentétes  hangulatú hívójel volt, harmadjára pedig egy véletlenszerű érzelmi töltetettel rendelkezőt játszottak le. A kísérlet során vizsgálták az állatok viselkedésében és fiziológiájában bekövetkezett változásokat is.

A kutatók mind a hangot kiadó, mind az azt vevő kecske érzelmi állapotát is megfigyelték.

Arra is ügyeltek, hogy a felhasznált mekegések minden esetben hívóhangok legyenek, így a kiértékelés során a fogadó fél reakcióját mindig az abban foglalt érzelem határozta meg, nem pedig maga a hang funkciója.

Az eredmények alapján megállapították, hogy amennyiben a hang érzelmi töltete változott, az hatással volt a kecskék viselkedésére is – ez alapján tehát úgy tűnik, hogy képesek felismerni társaik érzelmeit a kiadott hang alapján.

A Roehamptoni Egyetemmel, ETH Zurich-el és a Turini Egyetemmel közös munka a Frontiers of Zoology lapban jelent meg. A kutatás eredményeképpen azt is kimutatták, hogy

a pozitív érzelmekre adott válaszként a kiskérődzők szívritmusa gyorsult, míg lassult, amennyiben negatív hangulatú mekegést játszottak le nekik.

Ez alapján kijelenthető, hogy nem csak képesek felismerni fajtársaik hangulatváltozását, de az saját érzelmeikre is hatással van.

Luigi Baciadonna, a tanulmány vezetője elmondta: „Az érzelmek szociális kommunikációját a nem emberszabású állatoknál meglehetősen kevéssé értjük annak ellenére, hogy fontos témáról van szó. Az eredményeink alapján azonban úgy tűnik, hogy ezek az állatok nemcsak figyelmesek, hanem érzékenyek is a többi egyed hangulatának változására.”

Sok erős szociális kötődéssel rendelkező faj él olyan környezetben, ahol a vizuális kontaktus nem mindig lehetséges. Ebből adódóan

evolúciós előnyt jelent egy olyan képesség, melynek segítségével a fajtársak hangjából képesek megállapítani azok érzelmi állapotát.

A tanulmányt vezető másik szerző, Elodie Briefer szerint: „Az érzelmek vokális kifejezése és megosztása a fajtársakkal, illetve a képesség hogy ezt felismerje a másik fél, előre vetíti azt, hogy az egyedek képesek együttműködni egymással és erősíteni a csoporton belüli szociális kapcsolatokat.”

Dr. Alan McElligott, a tanulmányt vezető harmadik szerző hozzátette:

„Az, hogy képesek felismerni a fajtársak érzelmeit, illetve az hatással is van az egyedekre, más fénybe helyezi azt, ahogyan a háziállatainkkal bánunk, különös tekintettel a haszonállatokra.”
Forrás: 
sciencedaily.com

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Vásárhely számokban

3 nap, 17 hektár, 233 tenyészállat kiállító, 217 ipari cég, 55 293 látogató – ezekkel a számokkal jellemezhető a 29. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok.

Laboratóriumi szalonna vöröshús-allergiára?

Gyógyhatású szalonna? Nem feltétlenül disznóság. Ugyanaz a laboratórium, ahol genetikailag módosított sertést állítottak elő emberi transzplantációra szánt szervekhez, váratlanul előlépett sertéstermék-szállítóvá olyanok számára, akik egy különleges, kullancs okozta vöröshús-allergiától szenvednek. Máris sok betegen tesztelték a laboratóriumban előállított exkluzív szalonnát.

A chilei fütyülőréce

A közepes testalkatú chilei fütyülőréce (Mareca sibilatrix, korábban Anas sibilatrix) Dél-Amerika déli részén elterjed faj, elsősorban Chiléből származik, de Argentína, Paraguay, Uruguay, Chile, a Falkland-szigetek, Déli-Georgia és a Déli-Sandwich-szigetek területén is él. Őshazájában intenzíven vadászott faj, állományai azonban stabilak, így nem tartozik a veszélyeztetett madarak közé.

Nagy állományok fejése – még mindig a karusszel a nyerő

Jászladányban, a Jászföld Zrt. tehenészeti telepén jártunk. Az 1200-as holstein-fríz telepi létszámból 1030-1040 tehenet fejnek. Az út túloldalán levő istállóban növendékek és szárazon álló tehenek élnek. Összesen 2450 szarvasmarha található a telepen, a számuk a tervek szerint a jövőben tovább növekszik. A cél a legalább kétezres fejőstehén-létszám, amit az új fejőház kapacitása is elbír.

A húsevők is ár-érzékenyek: így lehet népszerűbb a vega burger

Több húsevő választana vegetáriánus burgert, ha az olcsóbb lenne, mint a hagyományos húsos változat. De ehhez nagy árkülönbségre van szükség - ha az ár 30 százalékkal csökkenne, a húsimádók harmada már a vegetáriánus burgerre tér át. Ezt mutatják a Göteborgi Egyetem közgazdasági tanulmányának eredményei, amely a hús zöld alternatívákkal való helyettesítésének mozgatórugóit és akadályait vizsgálja.

Nagy István: „Munkánk most valóban a termőföldtől az asztalig fog terjedni”

Nagy István a jelenlegi kormányalakítás után is az agráriumért felel, ezért a Fenntartható Fejlődés Bizottsága és a Mezőgazdasági Bizottsága előtt is referálnia kellett. Kinevezése előtti mindkét meghallgatásán hangsúlyozta, hogy az Agrárminisztérium tevékenységét a jövőbe mutató megoldások fogják meghatározni.

Miről beszélgetnek egymással a gombák?

A Nyugat-Angliai Egyetem kutatói egy kísérlet során kimutatták, hogy a gombák elektromos impulzusok segítségével képesek kommunikálni egymással.

Rovarok lehetnek a halak megmentői

Szakértők szerint az évszázad közepére nem lesz több hal a tengerekben. Hogy miért? Azt valószínűleg sokan tudják, hogy tányérunkra egyre többször kerül hal, az azonban kevésbé ismert, hogy az óceánokból származó fogás harmadát tápként, hallisztként használják fel.

Agáma a lakásban: könnyen megszelídülnek

Aki ma agámát szeretne tartani, valószínű, hogy valamelyik ausztrál szakállasagáma-fajt választja. Nem véletlenül, hiszen az ott élő fajok közül legalább kettő igen jól tartható, remekül szaporodnak fogságban; sőt, ma már számos színváltozatuk ismert.

A héten 109 településen irtják a szúnyogokat

A héten a tervek szerint 13 megye 109 településen irtják a szúnyogokat - tájékoztatta a program végrehajtásáért felelős Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) hétfőn az MTI-t.