Back to top

Nem csak üres mekegés: érzelmeket közvetítenek a kecskék

A londoni Queen Mary Egyetem által vezetett kutatás kimutatta, hogy a kecskék képesek a legapróbb érzelmi változásokat is felismerni társaik hangjelzéseiben.

Ehhez a kutatók rögzítették a kecskék hívóhangját oly módon, hogy az vagy pozitív, vagy negatív töltetet hordozott. Ezt később egy hangszórón keresztül lejátszották egy másik egyednek. A kísérlet során három különböző hívóhangot játszottak minden kecskének: az első kettő egymással ellentétes  hangulatú hívójel volt, harmadjára pedig egy véletlenszerű érzelmi töltetettel rendelkezőt játszottak le. A kísérlet során vizsgálták az állatok viselkedésében és fiziológiájában bekövetkezett változásokat is.

A kutatók mind a hangot kiadó, mind az azt vevő kecske érzelmi állapotát is megfigyelték.

Arra is ügyeltek, hogy a felhasznált mekegések minden esetben hívóhangok legyenek, így a kiértékelés során a fogadó fél reakcióját mindig az abban foglalt érzelem határozta meg, nem pedig maga a hang funkciója.

Az eredmények alapján megállapították, hogy amennyiben a hang érzelmi töltete változott, az hatással volt a kecskék viselkedésére is – ez alapján tehát úgy tűnik, hogy képesek felismerni társaik érzelmeit a kiadott hang alapján.

A Roehamptoni Egyetemmel, ETH Zurich-el és a Turini Egyetemmel közös munka a Frontiers of Zoology lapban jelent meg. A kutatás eredményeképpen azt is kimutatták, hogy

a pozitív érzelmekre adott válaszként a kiskérődzők szívritmusa gyorsult, míg lassult, amennyiben negatív hangulatú mekegést játszottak le nekik.

Ez alapján kijelenthető, hogy nem csak képesek felismerni fajtársaik hangulatváltozását, de az saját érzelmeikre is hatással van.

Luigi Baciadonna, a tanulmány vezetője elmondta: „Az érzelmek szociális kommunikációját a nem emberszabású állatoknál meglehetősen kevéssé értjük annak ellenére, hogy fontos témáról van szó. Az eredményeink alapján azonban úgy tűnik, hogy ezek az állatok nemcsak figyelmesek, hanem érzékenyek is a többi egyed hangulatának változására.”

Sok erős szociális kötődéssel rendelkező faj él olyan környezetben, ahol a vizuális kontaktus nem mindig lehetséges. Ebből adódóan

evolúciós előnyt jelent egy olyan képesség, melynek segítségével a fajtársak hangjából képesek megállapítani azok érzelmi állapotát.

A tanulmányt vezető másik szerző, Elodie Briefer szerint: „Az érzelmek vokális kifejezése és megosztása a fajtársakkal, illetve a képesség hogy ezt felismerje a másik fél, előre vetíti azt, hogy az egyedek képesek együttműködni egymással és erősíteni a csoporton belüli szociális kapcsolatokat.”

Dr. Alan McElligott, a tanulmányt vezető harmadik szerző hozzátette:

„Az, hogy képesek felismerni a fajtársak érzelmeit, illetve az hatással is van az egyedekre, más fénybe helyezi azt, ahogyan a háziállatainkkal bánunk, különös tekintettel a haszonállatokra.”
Forrás: 
sciencedaily.com

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Tejfehérje alapú élelmiszer- és tápszerösszetevőket fejlesztenek Magyarországon

Tejfehérje-alapú, speciális célú élelmiszer- és tápszerösszetevőket fejleszt 996,44 millió forint európai uniós vissza nem térítendő támogatás felhasználásával a Sole-Mizo Zrt. vezette konzorcium.

Barna rizs: nagy jelentőséggel bíró felfedezés

Japán tudósok egy olyan egészségvédő vegyületet fedeztek fel a barnar izsben, amely más élelmiszerben nem található meg.

A méhek tánca: velük született képesség, vagy tanulják?

Az emberi nyelv elsajátításához szükség van más emberekre és szociális interakciókra, hasonlóan néhány állatcsoport kommunikációjához. De vajon mi lehet a helyzet a méheknél? Lehetséges, hogy a kultúrájuk része a tánc, és az idősebb példányoktól tanulják, vagy velük született képességről van szó?

Klímaváltozás és karbonlábnyom

Mind a klímaváltozást fokozó anyagok mennyiségi csökkentésének igénye, mind pedig a klímaváltozás hatása miatt kénytelenek leszünk már középtávon is elmozdulni a ma használatos takarmányozási rendszerektől. A ma és a jövő dinamikus kihívásaira csak a takarmányok és a takarmányozási stratégiák folyamatos optimalizálásával válaszolhatunk.

Az új agrártámogatási rendszer kihívásai

Februárban jelent meg a szlovákiai gazdáknak szóló több mint száz oldalas kézikönyv, ami a 2023–27 közötti agrártámogatási rendszerben való eligazodást igyekszik segíteni. A kézikönyv az agrártámogatások mindkét pillérét lefedi.

Nem csak enni állnak meg vándorlás közben a madarak

Ha nem tartunk kellő mennyiségű pihenőt a hosszú utazások alatt, az az egészségünk rovására mehet. A svédországi Lund Egyetemen végzett kutatásból kiderül, hogy ez a vándormadarakra is igaz. Nem csak azért kell megállniuk, hogy táplálkozzanak és pihenjenek, hanem az immunrendszerüket is meg kell erősíteniük.

A vérben található fehérje csökkentheti a depressziót

Egy új kutatás kimutatta, hogy a GDF11 nevű fehérje egereknél a depressziós tünetek és a memória javulásával függ össze.

A keto diéta növelheti a szívbetegségek kockázatát

Egy új tanulmány szerint a ketogén, alacsony szénhidrát- és magas zsírtartalmú diétát követő embereknél több mint kétszer nagyobb volt a súlyos szív- és érrendszeri betegségek kockázata, mint azoknál, akik nem követték a keto étrendet.

Adalékanyag, ami környzetbarátabbá teszi a hígtrágyát

Az állattartás során rengeteg üvegházhatást okozó gáz, főként metán, képződik. Sok más mellett, a metán az állati ürülék tárolása során szökik el. Eközben ugyanis a hígtrágyát különféle baktériumok és gombák veszik kezelésbe.

A csirke sokkal drágább vagy sokkal olcsóbb lehet – attól függően, hogy hol élünk

Az argentin baromfit kivonják a globális kereskedelemből, mivel a dél-amerikai országban már nemcsak vadmadarakban, hanem állattartó telepen is megjelent a madárinfluenza. Ez még nem okoz globális zavarokat, ám ha a vírus Brazíliában is terjedni kezd, az már igen.