
Arra is ügyeltek, hogy a felhasznált mekegések minden esetben hívóhangok legyenek, így a kiértékelés során a fogadó fél reakcióját mindig az abban foglalt érzelem határozta meg, nem pedig maga a hang funkciója.
Az eredmények alapján megállapították, hogy amennyiben a hang érzelmi töltete változott, az hatással volt a kecskék viselkedésére is – ez alapján tehát úgy tűnik, hogy képesek felismerni társaik érzelmeit a kiadott hang alapján.
A Roehamptoni Egyetemmel, ETH Zurich-el és a Turini Egyetemmel közös munka a Frontiers of Zoology lapban jelent meg. A kutatás eredményeképpen azt is kimutatták, hogy

Luigi Baciadonna, a tanulmány vezetője elmondta: „Az érzelmek szociális kommunikációját a nem emberszabású állatoknál meglehetősen kevéssé értjük annak ellenére, hogy fontos témáról van szó. Az eredményeink alapján azonban úgy tűnik, hogy ezek az állatok nemcsak figyelmesek, hanem érzékenyek is a többi egyed hangulatának változására.”
Sok erős szociális kötődéssel rendelkező faj él olyan környezetben, ahol a vizuális kontaktus nem mindig lehetséges. Ebből adódóan
A tanulmányt vezető másik szerző, Elodie Briefer szerint: „Az érzelmek vokális kifejezése és megosztása a fajtársakkal, illetve a képesség hogy ezt felismerje a másik fél, előre vetíti azt, hogy az egyedek képesek együttműködni egymással és erősíteni a csoporton belüli szociális kapcsolatokat.”
Dr. Alan McElligott, a tanulmányt vezető harmadik szerző hozzátette: