Back to top

Nem csak üres mekegés: érzelmeket közvetítenek a kecskék

A londoni Queen Mary Egyetem által vezetett kutatás kimutatta, hogy a kecskék képesek a legapróbb érzelmi változásokat is felismerni társaik hangjelzéseiben.

Ehhez a kutatók rögzítették a kecskék hívóhangját oly módon, hogy az vagy pozitív, vagy negatív töltetet hordozott. Ezt később egy hangszórón keresztül lejátszották egy másik egyednek. A kísérlet során három különböző hívóhangot játszottak minden kecskének: az első kettő egymással ellentétes  hangulatú hívójel volt, harmadjára pedig egy véletlenszerű érzelmi töltetettel rendelkezőt játszottak le. A kísérlet során vizsgálták az állatok viselkedésében és fiziológiájában bekövetkezett változásokat is.

A kutatók mind a hangot kiadó, mind az azt vevő kecske érzelmi állapotát is megfigyelték.

Arra is ügyeltek, hogy a felhasznált mekegések minden esetben hívóhangok legyenek, így a kiértékelés során a fogadó fél reakcióját mindig az abban foglalt érzelem határozta meg, nem pedig maga a hang funkciója.

Az eredmények alapján megállapították, hogy amennyiben a hang érzelmi töltete változott, az hatással volt a kecskék viselkedésére is – ez alapján tehát úgy tűnik, hogy képesek felismerni társaik érzelmeit a kiadott hang alapján.

A Roehamptoni Egyetemmel, ETH Zurich-el és a Turini Egyetemmel közös munka a Frontiers of Zoology lapban jelent meg. A kutatás eredményeképpen azt is kimutatták, hogy

a pozitív érzelmekre adott válaszként a kiskérődzők szívritmusa gyorsult, míg lassult, amennyiben negatív hangulatú mekegést játszottak le nekik.

Ez alapján kijelenthető, hogy nem csak képesek felismerni fajtársaik hangulatváltozását, de az saját érzelmeikre is hatással van.

Luigi Baciadonna, a tanulmány vezetője elmondta: „Az érzelmek szociális kommunikációját a nem emberszabású állatoknál meglehetősen kevéssé értjük annak ellenére, hogy fontos témáról van szó. Az eredményeink alapján azonban úgy tűnik, hogy ezek az állatok nemcsak figyelmesek, hanem érzékenyek is a többi egyed hangulatának változására.”

Sok erős szociális kötődéssel rendelkező faj él olyan környezetben, ahol a vizuális kontaktus nem mindig lehetséges. Ebből adódóan

evolúciós előnyt jelent egy olyan képesség, melynek segítségével a fajtársak hangjából képesek megállapítani azok érzelmi állapotát.

A tanulmányt vezető másik szerző, Elodie Briefer szerint: „Az érzelmek vokális kifejezése és megosztása a fajtársakkal, illetve a képesség hogy ezt felismerje a másik fél, előre vetíti azt, hogy az egyedek képesek együttműködni egymással és erősíteni a csoporton belüli szociális kapcsolatokat.”

Dr. Alan McElligott, a tanulmányt vezető harmadik szerző hozzátette:

„Az, hogy képesek felismerni a fajtársak érzelmeit, illetve az hatással is van az egyedekre, más fénybe helyezi azt, ahogyan a háziállatainkkal bánunk, különös tekintettel a haszonállatokra.”
Forrás: 
sciencedaily.com

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Fenntartható legeltetési projektet indítanak

A Kolozsvári Agrártudományi és Állatorvostudományi Egyetem (USAMV) is részt vesz partnerként a Grazing4AgroEcology (G4AE) projektben, amelyet az Európai Unió mintegy 3 millió euróval (1,2 milliárd Ft) finanszíroz.

Agrártechnológiai Nemzeti Laboratórium fejlesztésére nyert pályázati forrást a Nébih és a MATE

Agrártechnológiai Nemzeti Laboratórium fejlesztése céljából nyert számottevő, 1,2 mrd Ft pályázati forrást a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemmel közösen, a Nemzeti Kutatási és Innovációs Hivatal Nemzeti Laboratórium programjában.

Alakulóban a Magyar Precíziós Állattartásért Egyesület

Még ebben a hónapban hivatalosan is megalakul az az egyesület, amely a precíziós állattartás népszerűsítését és hazai elterjesztését tartja legfontosabb feladatának. Az egyesület szervezését elsősorban kutatók, egyetemi szakemberek indították, de azzal a céllal, hogy minél több állattartó a tagja legyen és használja szolgáltatásaikat.

A méhek játszani is szeretnek

A poszméhekről kiderült, hogy nem csak dolgozni szeretnek, de szívesen játszanak is.

Négyszeresére növelte a kormány a kárenyhítési alap forrásait

A kivételesen aszályos tavalyi év veszteségeinek mérséklésére március 31-ig több mint 22 ezer termelő részesül összesen 50,6 milliárd forint mezőgazdasági kárenyhítő juttatásban - közölte Nagy István agrárminiszter. A magyar kormány ennek érdekében az agrárkár-enyhítési alap forrásait több mint négyszeresére emelte.

A méhbiológia alapjai 2. - A párzás

A méhek párzása a levegőben, repülés közben történik. A fiatal anya gyakran már a kelését követő napon kirepül kaptárjából. Nem párzási céllal, hanem tájoló repülést végez. Ezt később többször megismétli. Az első néhány repülés 1-3 percig tart, hogy megismerje saját kaptárjának helyét, a későbbiek 5-10 percig, amikor már messzebbre távolodik.

A csirkefogyasztás oldhatja meg a talaj környezetkímélő tápanyagpótlását?

Egyre több csirkét eszünk – ami egyre több szerves hulladékkal is jár. Egy fiatal magyar agrárszakember azonban remek lehetőséget lát ebben. Kiss Nikolett Éva, a Debreceni egyetem doktorandusza azt vizsgálja, hogy mennyivel kisebb környezeti terhelést jelent a baromfitrágya használata a műtrágyával szemben.

Az év halőre 25 éve végzi munkáját

Sipos Károly hivatásos halőr, az év halőre a halak és egyben halőrök napján vette át a kitüntetést. 2017 óta a csillagászati tél és tavasz fordulónapján, március 20-án ünnepeljük a halak napját, két éve pedig ugyanekkor a halőrök napját is.

A Kanári-szigeteken nyitnák a világ első polip-farmját

A világ első polip-farmjának terve igencsak felkavarta a tudományos világ állóvizét. A legtöbb tudós arra figyelmeztet, hogy egy ilyen intelligens állat iparszerű tenyésztése számos jóléti problémát vet fel.

Bárány hatosikrek születtek az Egyesült Királyságban

Különleges eseménynek lehetett tanúja egy ifjú gazda a walesi Meirionnydd megyében, amikor az általa gondozott egyik anyajuh hat egészséges báránynak adott életet.