Back to top

Olcsó laborhús két éven belül

Hat évvel ezelőtt mutatták be a laborhúst, akkor még egy hamburgernyi, szaftos műhús 80 millió forintba került. Egy holland start-up 2021-re szeretné elérni hogy ipari mennyiségben és olcsón gyárthasson laborhúst.

A tudatos vásárlás elterjedése, a klímaváltozás hatásainak figyelembevétele, az igény a környezetvédelem minél szélesebb körű kiterjesztésére, illetve az élelmiszerbiztonság kérdésé mind-mind olyan szempontok, melyek a vásárlók körében egyre inkább előtérbe helyzeték a hagyományos hústermékeket helyettesítő megoldásokat.

Jelenleg a növényalapú termékek látványos növekedését éljük, amit talán az szemlétet a legjobban, hogy az egyik ilyen profilú, ismert cég, a Bexond Meat részvényeinek árfolyama pár hónap alatt a háromszorosára ugrott.

A következő jelentős trend az elemzők szerint a laborhús elterjedése lesz. Egy holland start-up a Mosa Meat társalapítója, Mark Post mutatta be hat éve az első laborhúst, melynek előállítása akkor még 80 millió forintba került. A Mosa Meat sajatósa a Reuters-nek elmondta:

– 2013-ban azért kerül ilyen hitetetlen összegbe ez az eljárás, mely teljesen új technológiáról volt szó, akkoriban az ipari méretű termelés még szóba sem jött.

Ahogy a termelés fokozatosan elkezd nőni, az előállítási költség drasztikusan csökkenni fog. A cél, hogy 9 euró környékén tudjuk előállítani egy hamburgernyi húst.

A holland cég egy spanyol vállalattal, a Biotech Foods-szal karöltve dolgozik a következő lépésen. A Biotech Foods társalapítója Mercedes Vila kiemelte:

– A célunk, hogy 2021-re minden szükséges engedélyt megszerezzünk, minden törvényi előírásnak megfeleljünk, hogy elkezdhessük a laborhús nagyobb mennyiségű előállítását.

Jelenleg egy kilogramm laborhús 100 euró és sem a fent említett cégek, sem más versenytársaik, mint a londoni Higher Steaks még nem nyújtotta be technológiai eljárásaik jóváhagyatását az Unió felé.

Liz Specht, a Good Food Institute piackutató igazgatója hozzátette, hogy bár még mindig távol vagyunk a tömegtermeléstől, de „papíron” minden adott ahhoz, hogy a laborhús árban is versenytársa legyen a hagyományos húsnak, amint eléri az ipari termelési szintet.

Ám kétkedők is akadnak. John Lynch, az Oxfodri Egyetem kutatója kihangsúlyozta, hogy bár biztató ez a technológia, de

még nem látni, hogy a nagy mennyiségben növesztett laborhús valóban jobb minőségű-e, és környezetbarátabb-e az előállítása, mint a hagyományos húsé:

– Az eddigi tanulmányok arra jutottak, hogy bár a takarmányozás és egyéb állategészségügyi, állatjóléti kérdések kiesése jelentősen csökkenti a környezetterhelést, ám rengeteg energiát emészt fel a laborhús előállítása. Innentől kezdve már csak az kérdés, hogy a cégek milyen módon biztosítják energiaellátásukat.

Forrás: 
esmmagazine.com/Reuters

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A nyest - Erdőből a városba

A nyest a görénynél jóval nagyobb; tömött, puha bundája szürkésbarna, torka és melle fehér, néha sárgásfehér, mely szín kétfelé ágazva a lábaira is lehúzódik. Farka dúsan szőrözött. Testtömege 1,5-2,3 kilogramm, a hímek nagyobbak.

Ételt ne dobj ki – tészta, krumpli és rizs

A világon a megtermelt étel egyharmada kárba megy, aminek 80%-a még ehető is lenne. Eközben már a pazarlás helyétől pár száz méterre akadna olyan, aki szívesen megenné az adott ételt. Erre találta ki három magyar diák a FoodOverflow rendszert, amelyben felajánlhatjuk a megmaradt ételt annak, aki elmegy érte. Ám az ételpazarlás ellen otthon mi magunk tehetjük a legtöbbet.

Veszélyben a tőzeglápok – védeni kell a vizes élőhelyeket

A tudósok több mint 30 tőzegláp történetét tanulmányozták Európa különböző részein. Kiderült, hogy többségük fokozatosan kiszárad. Ez rossz jel, mert a tőzeglápok természetes víztározók és széntározó raktárak.

Ezért érdemes gyakran kölest enni

Csodagabonaként tekintenek rá a sok jótékony hatás miatt, ennek ellenére még csak most kezdik el ismét felfedezni ezt az ősi gabonát. A húsmentes táplálkozás, valamint a gluténérzékenység elterjedésével újra felfigyeltek a kölesre.

„Aggasztóan” fogynak a rovarok és a pókok Németországban

Egyre csökken a rovarok és pókok száma a németországi erdőkben és füves területeken – állítják kutatók, akik szerint az intenzív mezőgazdasági termelés a felelős az „aggasztó” mutatókért.

Új étel a terítéken: a levegő alapú húspótló

A levegőben található elemekből előállított, vegán húspótló szenzációjával állt elő egy amerikai cég. Az Air Protein szerint ez lehet a következő ételőrület, ami ráadásul a környezet védelmét is szem előtt tartja.

Menedékhelyek az ökológiai "sivatagban"

Az élőhely-mozaikok közötti kapcsolatot teremtő természetközeli élőhelysávok és -foltok ökológiai folyosóként működnek, menedékhelyet teremtve a növény- és állatvilág számára. A különféle mezőgazdasági művelések alatt álló területek "monotonitását" is megtörik, ám érdemes tudni azt is: bizonyos emberi tevékenységek komoly veszélyt jelentenek rájuk.

Szárnyaló e-kereskedelem

Úgy tűnik, az Amazon szárnyalása megállíthatatlan. Az eredetileg online kereskedelemben érdekelt, és mostanra ott már vezető pozíciót elért vállalkozás más üzletágakba is beteszi a lábát, így az élelmiszer- és állateledel-forgalmazásba, de a pénzügyi szolgáltatások piacán is mind aktívabb.

Stabil a tejágazat helyzete

A tejágazat helyzete stabil, a nemzetközi tejpiacon nincs felesleg, a tej hathavi átlagára is igen magas – hangsúlyozta Bognár Lajos, az Agrárminisztérium (AM) élelmiszerlánc-felügyeletért felelős helyettes államtitkára, országos főállatorvos csütörtökön, Gárdonyban.

Dokumentumfilm mutatja be a Janka Tanya autista fiataljait

A Hosszú út című film a tótvázsonyi segítő közösségben élő sérült fiatalok mindennapjairól készült, a társadalmi beilleszkedés bátorító példájáról szól. A dokumentumfilm létrejöttét a SPAR támogatása tette lehetővé.