Back to top

Olcsó laborhús két éven belül

Hat évvel ezelőtt mutatták be a laborhúst, akkor még egy hamburgernyi, szaftos műhús 80 millió forintba került. Egy holland start-up 2021-re szeretné elérni hogy ipari mennyiségben és olcsón gyárthasson laborhúst.

A tudatos vásárlás elterjedése, a klímaváltozás hatásainak figyelembevétele, az igény a környezetvédelem minél szélesebb körű kiterjesztésére, illetve az élelmiszerbiztonság kérdésé mind-mind olyan szempontok, melyek a vásárlók körében egyre inkább előtérbe helyzeték a hagyományos hústermékeket helyettesítő megoldásokat.

Jelenleg a növényalapú termékek látványos növekedését éljük, amit talán az szemlétet a legjobban, hogy az egyik ilyen profilú, ismert cég, a Bexond Meat részvényeinek árfolyama pár hónap alatt a háromszorosára ugrott.

A következő jelentős trend az elemzők szerint a laborhús elterjedése lesz. Egy holland start-up a Mosa Meat társalapítója, Mark Post mutatta be hat éve az első laborhúst, melynek előállítása akkor még 80 millió forintba került. A Mosa Meat sajatósa a Reuters-nek elmondta:

– 2013-ban azért kerül ilyen hitetetlen összegbe ez az eljárás, mely teljesen új technológiáról volt szó, akkoriban az ipari méretű termelés még szóba sem jött.

Ahogy a termelés fokozatosan elkezd nőni, az előállítási költség drasztikusan csökkenni fog. A cél, hogy 9 euró környékén tudjuk előállítani egy hamburgernyi húst.

A holland cég egy spanyol vállalattal, a Biotech Foods-szal karöltve dolgozik a következő lépésen. A Biotech Foods társalapítója Mercedes Vila kiemelte:

– A célunk, hogy 2021-re minden szükséges engedélyt megszerezzünk, minden törvényi előírásnak megfeleljünk, hogy elkezdhessük a laborhús nagyobb mennyiségű előállítását.

Jelenleg egy kilogramm laborhús 100 euró és sem a fent említett cégek, sem más versenytársaik, mint a londoni Higher Steaks még nem nyújtotta be technológiai eljárásaik jóváhagyatását az Unió felé.

Liz Specht, a Good Food Institute piackutató igazgatója hozzátette, hogy bár még mindig távol vagyunk a tömegtermeléstől, de „papíron” minden adott ahhoz, hogy a laborhús árban is versenytársa legyen a hagyományos húsnak, amint eléri az ipari termelési szintet.

Ám kétkedők is akadnak. John Lynch, az Oxfodri Egyetem kutatója kihangsúlyozta, hogy bár biztató ez a technológia, de

még nem látni, hogy a nagy mennyiségben növesztett laborhús valóban jobb minőségű-e, és környezetbarátabb-e az előállítása, mint a hagyományos húsé:

– Az eddigi tanulmányok arra jutottak, hogy bár a takarmányozás és egyéb állategészségügyi, állatjóléti kérdések kiesése jelentősen csökkenti a környezetterhelést, ám rengeteg energiát emészt fel a laborhús előállítása. Innentől kezdve már csak az kérdés, hogy a cégek milyen módon biztosítják energiaellátásukat.

Forrás: 
esmmagazine.com/Reuters

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Újabb szín az ártéri erdőkben: nyílik a ligeti csillagvirág

A hóvirágokkal nagyjából egy időben kezd nyílni a kékes-lilás virágú, törékeny ligeti csillagvirág (Scilla vindobonensis) a Duna-menti ártéri ligeterdőkben.

Nemespapagájok két évtizede hazánkban

Mintegy húsz ével ezelőtt igen nagy lendületet vett a hazai díszállattenyésztés: hónapról hónapra érkeztek addig nálunk szinte ismeretlennek számító madár- és kisemlősfajok hazánkba, melyek tartása, tenyésztése nagy és izgalmas kihívást jelentett, még a tapasztalt szakemberek számára is. Ekkor tűntek fel a nemespapagájok is.

A magas díjak miatt csökkent az élelmiszerautomaták száma

Mintegy hatvan százalékára esett a korábbi harmincötezerről az elmúlt másfél évben az élelmiszerautomaták száma a Nemzeti Automata Szövetség (NASZ) adatai szerint, ezért többek között azt javasolják, hogy a felügyeleti díjat az online pénztárgépek adatátviteli díjával megegyező szintre mérsékeljék - írja hétfői számában a Magyar Hírlap.

Magyar részvétel a párizsi nemzetközi mezőgazdasági szakvásáron

Farkas Sándor, az Agrárminisztérium miniszterhelyettese február 22-én Párizsban részt vett a nemzetközi mezőgazdasági szakkiállítás (SIA) megnyitóünnepségén, majd a francia állattenyésztési ágazat kiállítási standjainak megtekintésére szervezett hivatalos vásárbejáráson. Előzőleg kétoldalú egyeztetést folytatott az állattenyésztési ágazat előtt álló kihívásokról, a mezőgazdasági generációváltás és az öntözéses gazdálkodás jelentőségéről.

Száz éves a magyar óriásnyúl

Egy évszázaddal ezelőtt kezdődött el hazánkban az első világháború és a forradalmak okozta összeomlás eredményeképpen az a folyamat, melynek során kialakulhatott a magyar óriásnyúl. Eleink minden bizonnyal szívesen lemondtak volna róla, hiszen a nélkülözés, a kényszer szülötte.

Kevesebb élelmiszerhulladék

A Countdown áruházlánc által 2017-ben bevezetett The Odd Bunch kezdeményezés elindítása óta az új-zélandiak 500 tonna szépséghibás terméket fogyasztottak. Emily King élelmiszer-fenntarthatóság szakértő szerint a fogyasztóban a szabálytalan vagy torz formájú gyümölcsök fölkínálásán keresztül tudatosítható, hogy az étel tökéletes külleme nem létszükséglet.

Klímaváltozás: halálra főtt félmillió kagyló

Az elpusztult kagylókra Új-Zéland partjainál, a sziklák között elterülve bukkantak rá, az emelkedő hőmérséklet miatt gyakorlatilag élve megfőttek. A szakértők szerint a jövőben hasonló jelenségekre lehet számítani a klímaváltozás miatt.

Az emberi test komposztálása lehet a temetkezés zöld alternatívája

A temetkezés után a balzsamozó folyadék, a lebomló fa szennyezheti az élő vizeket, a hamvasztás szén-dioxid kibocsátása egy repülőútéval vetekszik, így nem csoda, ha temetkezési szakemberek keresik a végső nyugalomra helyezés zöld alternatíváit. Ennek egyik módja lehet az emberi test komposztálása.

A sokoldalú tyúktoll: lehet festővászon, hőszigetelő vagy lámpaernyő

Több milliónyi tonna tyúktoll keletkezik világszerte, de mit lehet vele kezdeni?

A megporzás segítői

A Georgiai Egyetem a hozzá tartozó állami botanikus kerttel, a zöldipari szövetséggel, valamint a mezőgazdasági minisztériummal együttműködve elindította az állam első programját, amely a beporzó szervezetek támogatásában fontos szerepet játszó őshonos növényekre irányul.