Back to top

Olcsó laborhús két éven belül

Hat évvel ezelőtt mutatták be a laborhúst, akkor még egy hamburgernyi, szaftos műhús 80 millió forintba került. Egy holland start-up 2021-re szeretné elérni hogy ipari mennyiségben és olcsón gyárthasson laborhúst.

A tudatos vásárlás elterjedése, a klímaváltozás hatásainak figyelembevétele, az igény a környezetvédelem minél szélesebb körű kiterjesztésére, illetve az élelmiszerbiztonság kérdésé mind-mind olyan szempontok, melyek a vásárlók körében egyre inkább előtérbe helyzeték a hagyományos hústermékeket helyettesítő megoldásokat.

Jelenleg a növényalapú termékek látványos növekedését éljük, amit talán az szemlétet a legjobban, hogy az egyik ilyen profilú, ismert cég, a Bexond Meat részvényeinek árfolyama pár hónap alatt a háromszorosára ugrott.

A következő jelentős trend az elemzők szerint a laborhús elterjedése lesz. Egy holland start-up a Mosa Meat társalapítója, Mark Post mutatta be hat éve az első laborhúst, melynek előállítása akkor még 80 millió forintba került. A Mosa Meat sajatósa a Reuters-nek elmondta:

– 2013-ban azért kerül ilyen hitetetlen összegbe ez az eljárás, mely teljesen új technológiáról volt szó, akkoriban az ipari méretű termelés még szóba sem jött.

Ahogy a termelés fokozatosan elkezd nőni, az előállítási költség drasztikusan csökkenni fog. A cél, hogy 9 euró környékén tudjuk előállítani egy hamburgernyi húst.

A holland cég egy spanyol vállalattal, a Biotech Foods-szal karöltve dolgozik a következő lépésen. A Biotech Foods társalapítója Mercedes Vila kiemelte:

– A célunk, hogy 2021-re minden szükséges engedélyt megszerezzünk, minden törvényi előírásnak megfeleljünk, hogy elkezdhessük a laborhús nagyobb mennyiségű előállítását.

Jelenleg egy kilogramm laborhús 100 euró és sem a fent említett cégek, sem más versenytársaik, mint a londoni Higher Steaks még nem nyújtotta be technológiai eljárásaik jóváhagyatását az Unió felé.

Liz Specht, a Good Food Institute piackutató igazgatója hozzátette, hogy bár még mindig távol vagyunk a tömegtermeléstől, de „papíron” minden adott ahhoz, hogy a laborhús árban is versenytársa legyen a hagyományos húsnak, amint eléri az ipari termelési szintet.

Ám kétkedők is akadnak. John Lynch, az Oxfodri Egyetem kutatója kihangsúlyozta, hogy bár biztató ez a technológia, de

még nem látni, hogy a nagy mennyiségben növesztett laborhús valóban jobb minőségű-e, és környezetbarátabb-e az előállítása, mint a hagyományos húsé:

– Az eddigi tanulmányok arra jutottak, hogy bár a takarmányozás és egyéb állategészségügyi, állatjóléti kérdések kiesése jelentősen csökkenti a környezetterhelést, ám rengeteg energiát emészt fel a laborhús előállítása. Innentől kezdve már csak az kérdés, hogy a cégek milyen módon biztosítják energiaellátásukat.

Forrás: 
esmmagazine.com/Reuters

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Pilisi lakomák

A Pilis lenyűgöző, fenséges, fejedelmi hely. Szinte hallani Mátyás király vezéreinek döngő lépteit, s ahogyan kupáikat a nehéz asztalra csapják. Régen királyi vadászterület volt, ám méltóságát máig megőrizte. A Római birodalom virágzásának idején a Duna mentén futó védvonalakat összekötő utak közül több a Pilis, Visegrádi-hegységen keresztül vezetett.

Zöld Hetek

Amikor az ember és az erdő kapcsolatára gondolok, mindig Áprily Lajos verssora jut az eszembe: „Engem az erdő véd s szeret, utaimon erdők kisértek”, mert tökéletesen megfogalmazza, hogyan kellene nekünk, embereknek az erdőhöz viszonyulnunk. Akik az erdők közelében élnek vagy foglalkozásukból adódóan az erdőhöz kötődnek, azoknak egyszerűbb.

Időutazás a kölessel

A köles a legősibb termesztésbe fogott növények egyike. Az idők során néha fontos gabonának számított, máskor háttérbe szorult ez az élettanilag igen hasznos növény. A fermentálása sem elterjedt, pedig házilag is megvalósítható.

Támogatások és pályázatok: Kistermelőknek szóló átalánytámogatás

Már zajlik a mezőgazdasági kistermelői támogatási program kérelmezési szakasza, valamint ültetvénytelepítési pályázat is várható a közeljövőben. A konstrukciók komoly segítséget jelenthetnek az érintetteknek, ráadásul még néhány napig a szőlő szerkezetátalakítási program is nyitott.

Indiai kutatók uborka héjából állítanának elő csomagoló anyagot

Ne dobjuk el az uborka héját! Csomagolóanyagnak még jó lehet. Az (IIT) indiai Kharagpur Technológiai Intézet kutatói a magas cellulóz-tartalmú uborkahéjból cellulóz nanokristályokat hoztak létre, amelyek élelmiszer-csomagolóanyagok előállítására alkalmasak.

Fiatal gazda - angus marhák, bio kömény és egy füstölgő puskacső

Le sem tagadhatná, hogy ízig-vérig a vidék gyermeke. Somogyország változatos természeti adottságait élvezi, amelyek sokszor bizony megpróbáltatások elé állítják e fiatal hölgyet. Na, nem mintha elmenekülne előlük, sőt keresi a kihívásokat. Első ránézésre is szembetűnik, nem mindennapos gazdával van dolgunk; és ezt csak tetézi kitartása, amit az élet különböző területein már többször bizonyított.

A nagy dilemma: milyen portrét hozzon magáról a Mikulás

A portré természetesen csokiból készüljön, de milyenből? Gyakorló anyukaként én magam általában nagyság és esztétikum alapján döntök a csokimikulásról, de a szülői munkaközösség tagjaként minden évben rájövök, hogy rosszul csinálom. Mert igenis számos szempont van, amit figyelembe kell(ene) venni.

Döntéstámogató rendszerek az állattartásban

Manapság a nagy cégek leginkább az SAP vállalatirányítási rendszert használják a cég folyamatainak ellenőrzésre. Összességében világszerte 12 millió felhasználó alkalmaz SAP-rendszert, amely az ügyviteli megoldások területén kimagasló szám. Azonban a NAK TechLab programjában számos olyan startup „kerül elő”, amely előbb-utóbb akár komoly konkurenciája is lehet az SAP-nak.

Robottechnika sírápolásra is

Egy holland felmérés szerint a kertészeti termesztéssel foglalkozó cégek mintegy 11 százaléka használ robotot valamely munkafolyamatban. A kertészetek jelenleg elsősorban permetezésre, ültetésre, dugványozásra, valamint betakarításkor alkalmazzák a legmodernebb technológiai fejlesztéseket.

A törpemalacok és a kutyák viselkedését hasonlították össze etológusok

Az ELTE Etológia Tanszék kutatói legújabb kutatásuk során azt hasonlították össze, hogy mennyire keresik a családban élő fiatal kutyák és a törpemalacok az ember közelségét egy új környezetben.