Back to top

Olcsó laborhús két éven belül

Hat évvel ezelőtt mutatták be a laborhúst, akkor még egy hamburgernyi, szaftos műhús 80 millió forintba került. Egy holland start-up 2021-re szeretné elérni hogy ipari mennyiségben és olcsón gyárthasson laborhúst.

A tudatos vásárlás elterjedése, a klímaváltozás hatásainak figyelembevétele, az igény a környezetvédelem minél szélesebb körű kiterjesztésére, illetve az élelmiszerbiztonság kérdésé mind-mind olyan szempontok, melyek a vásárlók körében egyre inkább előtérbe helyzeték a hagyományos hústermékeket helyettesítő megoldásokat.

Jelenleg a növényalapú termékek látványos növekedését éljük, amit talán az szemlétet a legjobban, hogy az egyik ilyen profilú, ismert cég, a Bexond Meat részvényeinek árfolyama pár hónap alatt a háromszorosára ugrott.

A következő jelentős trend az elemzők szerint a laborhús elterjedése lesz. Egy holland start-up a Mosa Meat társalapítója, Mark Post mutatta be hat éve az első laborhúst, melynek előállítása akkor még 80 millió forintba került. A Mosa Meat sajatósa a Reuters-nek elmondta:

– 2013-ban azért kerül ilyen hitetetlen összegbe ez az eljárás, mely teljesen új technológiáról volt szó, akkoriban az ipari méretű termelés még szóba sem jött.

Ahogy a termelés fokozatosan elkezd nőni, az előállítási költség drasztikusan csökkenni fog. A cél, hogy 9 euró környékén tudjuk előállítani egy hamburgernyi húst.

A holland cég egy spanyol vállalattal, a Biotech Foods-szal karöltve dolgozik a következő lépésen. A Biotech Foods társalapítója Mercedes Vila kiemelte:

– A célunk, hogy 2021-re minden szükséges engedélyt megszerezzünk, minden törvényi előírásnak megfeleljünk, hogy elkezdhessük a laborhús nagyobb mennyiségű előállítását.

Jelenleg egy kilogramm laborhús 100 euró és sem a fent említett cégek, sem más versenytársaik, mint a londoni Higher Steaks még nem nyújtotta be technológiai eljárásaik jóváhagyatását az Unió felé.

Liz Specht, a Good Food Institute piackutató igazgatója hozzátette, hogy bár még mindig távol vagyunk a tömegtermeléstől, de „papíron” minden adott ahhoz, hogy a laborhús árban is versenytársa legyen a hagyományos húsnak, amint eléri az ipari termelési szintet.

Ám kétkedők is akadnak. John Lynch, az Oxfodri Egyetem kutatója kihangsúlyozta, hogy bár biztató ez a technológia, de

még nem látni, hogy a nagy mennyiségben növesztett laborhús valóban jobb minőségű-e, és környezetbarátabb-e az előállítása, mint a hagyományos húsé:

– Az eddigi tanulmányok arra jutottak, hogy bár a takarmányozás és egyéb állategészségügyi, állatjóléti kérdések kiesése jelentősen csökkenti a környezetterhelést, ám rengeteg energiát emészt fel a laborhús előállítása. Innentől kezdve már csak az kérdés, hogy a cégek milyen módon biztosítják energiaellátásukat.

Forrás: 
esmmagazine.com/Reuters

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Gyógynövények - Harmadik nemzedék, harmincéves üzem

Nagy Balázs nagypapája, Mihály már a rendszerváltás előtt is gyógynövényekkel foglalkozott, 1991-ben pedig megalapította saját vállalkozását. Az idén harmincéves cég főtevékenysége nem változott az évtizedek folyamán, ám a feldolgozás során a gyűjtött alapanyagok rovására nőtt a termesztett gyógynövények aránya.

Érzékelő gombák

Az UC Riverside egyetem kutatói kimutatták, hogy az emberi érzékelést, például szaglást lehetővé tevő fehérjék bizonyos gombafajoknak is lehetővé teszik, hogy érzékeljenek olyan dolgokat, amelyeket elfogyaszthatnak.

Nagyon közel a határidő: január 31-ig kell befizetni az élelmiszerlánc-felügyeleti díjat

2021. január 31. napja, azaz vasárnap a 2020. évi bevalláshoz kapcsolódó élelmiszerlánc-felügyeleti díj második részletének fizetési határideje.

A talajbaktériumok segítik a metán lebontását

A talajbaktériumok sokkal nagyobb szerepet játszanak a légkör szabályozásában, mint azt a tudósok korábban gondolták. A Monash Egyetem által vezetett friss tanulmány kimutatta, hogy a talajban található különféle baktériumok képesek lebontani az olyan nyomgázokat, mint a mérgező szén-monoxid vagy az üvegházhatásért felelős szennyező metán gáz.

Az erdő örök, de nem hagyhatjuk magára

Az állami kezelésben lévő erdők jelentős része természetvédelmi oltalom alatt áll. A fokozottan védett, védett vagy Natura 2000 rendeltetésű erdők esetében gazdasági szempontok helyett a természetvédelmi elvárásokat előtérbe helyezve kell meghatározni az erdőkezelés céljait.

A svájci csokoládégyárnak is bevételkiesést okozott a pandémia

A koronavírus-járvány 2020-ban rányomta a bélyegét Lindt & Sprüngli csokoládémanufaktúra eladásaira. A tavalyi év első felében több mint 6%-os csökkenés történt az értékesítésben, melyhez az utazási és egyéb járványügyi korlátozások nagymértékben hozzájárultak.

Ezért jó piacozni Pécsett

Szinte minden finomságnak története van! Csodájára járnak a házikenyérnek, a lekvárnak, a füstölt májasnak. A házitojásosnál szüntelenül kígyózik a sor, a mangalicából készült disznósajt pillanatok alatt elkél, a méhészek ismerik a méz minden előnyös hatását, a háziasszonyok pedig rendkívül kísérletező kedvűek! Alig várom, hogy visszatérhessek egy jó nagy kosárral a pécsi termelői piacra.

Egy ágyban az ellenséggel - Miért háziasítottuk a farkast?

Abból a perspektívából nézve, hogy az ember miért éppen olyan állatot háziasított először, ami drága, nehezen hozzáférhető húst eszik, rejtély. A háziasítás megtörténte után, az ember a kutya őseit, vagyis a farkast, mint potenciális vetélytársat, kiirtotta környezetéből. Ezért a farkasoknak a zord, viszontagságos időjárású hegyekbe kellett visszahúzódniuk.

Földimogyoró – hazai nemesítésből

A földimogyoró termesztése új korszakot nyithat a hazai mezőgazdaságban. Homokos területeken már sikerrel vizsgázott a növény, 2 tonnás hektáronkénti terméssel számolnak a zákányszéki gazdák. A Balla Zoltán által nemesített földimogyorók 2021-ben államilag elismert fajtává válhatnak.

Az e-tejkereskedelem trónjára tör az Arla Európában

Az Arla célja, hogy a tejágazat e-kereskedelmi vezetője legyen Európában. Terveik szerint a következő öt évben megdupláznák eladásaikat az online platformon keresztül, mely 600 millió eurót jelentene. Dániában, Svédországban, az Egyesült Királyságban, Németországban, Belgiumban, Luxemburgban és Hollandiában 9700 tejtermelő közös tulajdonosa az Arla-nak.