Back to top

Összefogás a ragadozómadár-mérgezések visszaszorítása érdekében

Természetvédelmi, mezőgazdálkodói, vadgazdálkodói, állatorvosi és rendőrségi szervezetek közösen próbálják visszaszorítani a ragadozómadár-mérgezéseket. Ezek hátterében jellemzően háziállatok és apróvadak "védelme áll" - emberre is veszélyes szerekkel.

A XX. század derekán, az úgynevezett dúvadgyérítésekkor bevett szokás volt a mérgezett csalétkek kihelyezése: a korabeli vadászati statisztikák alapján évente mintegy 40 ezer ragadozó madár vesztét okozta e tevékenység, amely egyébként a háziállatok, illetve az apróvadfajok védelmére irányult. Idővel szigorodtak a jogszabályok, az állami természetvédelem pedig egyre nagyobb szerephez jutott, s úgy tűnt, talán sikerülhet végleg elejét venni a mérgezéses eseteknek. A kettőezres évek elején azonban ugrásszerűen megemelkedett azok száma, a helyzet pedig ezt követően sem volt sokkal jobb.

A madármérgezések nagy részében ráadásul védett fajok estek áldozatul, még ha jellemzően nem is azok, hanem például rókák, borzok, szarkák vagy éppen kóbor kutyák és macskák voltak a célpontok.

Ezek az állatok a vadászatra jogosultak által más módszerekkel legálisan gyéríthetők, éppen ezért nemcsak a felelősségre vonás, hanem a tájékoztatás is kulcsfontosságú a témában. Egyebek mellett erre is lehetőséget adott a 2012-2016-ig futott Helikon Life elnevezésű Európai Uniós projekt, amely többek között természetvédők, mezőgazdálkodók, vadgazdálkodók, állatorvosok és rendőrök szakmai csoportjainak korábban nem látott együttműködését eredményezte.

A projekt keretében alakult meg a Mérgezés-megelőzési Munkacsoport is. Az ebben dolgozók Közép-Európa első méreg-és tetemkereső kutyás egységével, a madarakra helyezett speciális nyomkövetőkkel, illetve a Kárpát-medencét lefedő parlagi sas DNS-adatbázissal elérték, hogy hazánk a ragadozómadár-mérgezések terén a világ egyik legjobban feltárt országává váljon. Éppen ezért nem meglepő, hogy módszereik több európai uniós és nemzetközi szakmai irányelvbe is bekerültek.

A szakemberek munkájának köszönhetően jelentősen csökkent a mérgezetten megtalált parlagi sasok száma, az állomány pedig növekedésnek indult – 2016-ban megközelítette a 190 párt az országban.

A tapasztalatok ugyanakkor azt mutatják, noha kétségtelenül kevesebb ma a ragadozómadár-mérgezés, mint korábban, a probléma nem szűnt meg, s országszerte komoly természetvédelmi károkat okoz. A projektpartnerek éppen ezért 2017-től 2021-ig saját forrásból finanszírozzák a legfontosabb akciókat, az EU ismételt támogatásával pedig új elemekkel terjeszthetik ki tevékenységüket immáron nemcsak a hazai területeken, hanem a környező országokban is, szlovák, osztrák, cseh és szerb kollégák közreműködésével, a PannonEagle Life projekt keretében.

Továbbá megemlítendő: a tavalyi esztendő végén az Agrárminisztérium, az Országos Rendőr-főkapitányság és a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület együttműködési megállapodást kötött, ennek eredményeképp pedig együttműködnek a speciális méreg- és tetemkereső kutyás egységek kiképzése során.

2012-től napjainkig majd’ 500 mérgezéses esetet tartanak számon. Az elkövetők méreggel való visszaélés, természetkárosítás, orvvadászat és állatkínzás bűntette miatt is felelősségre vonhatók. A beszámolók alapján a mérgezéseket a legtöbb esetben olyan növényvédő szerek okozták, amelyeket a forgalomból már kivontak, vagy pedig kivonás alatt állnak. Ezek az anyagok rendkívül veszélyesek, hiszen az emberi szervezetbe jutva akár életveszélyes mérgezést is okozhatnak.

Az utóbbi időben ugyanakkor több ragadozó madár is áldozatául esett legálisan használható rágcsálóirtó szerek nem előírásszerű kijuttatása miatt: e szereket előírás szerint a talajba, a rágcsálók járataiba kellene helyezni, ahol a ragadozómadarak nem férnek hozzá; a felszínre való kijuttatás súlyosan veszélyezteti a védett állatokat is.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Műtalajjal tesznek termővé egy régi rézbányát Spanyolországban

Spanyolország és Portugália határmenti régióiban szakértők dolgoznak azon, hogy egy európai projekt részeként újraélesszék a talajt organikus komposzttal és technosollal, vagyis műtalajjal. Még az olyan helyeken is lehetséges ez, mint ebben a régi rézbányában. 20 éve semmi nem nőtt itt, most pedig fák népesítik be a területet, és visszatértek a madarak is.

Lampert Zsolt: Gyalog Galopp

Lampert Zsolt 30 éve dolgozik erdőmérnökként; az utóbbi 26 évben a Pilisi Parkerdő Zrt. Budakeszi Erdészeténél fahasználati műszaki vezetői, jelenleg pedig erdőgondnoki beosztásban. Ösztöndíjas diákként a hajdani Csehszlovákiában, a Zólyomi Erdészeti és Faipari Egyetemen tanult, ahol 1989-ben szerzett diplomát.

Támogatás a vadvilág fellendítéséért és a klímaváltozás ellen

Az új angol mezőgazdasági törvény szerint a gazdálkodóknak a „közjóért”, például a vadvilág fellendítéséért és a klímaváltozás megakadályozásáért fizetnek.

Lendületben az erdőtelepítések

Mintegy 11 ezer hektárnyi új erdő létrehozásához járulhat hozzá a közeljövőben a Vidékfejlesztési program, az eddig elnyert pályázatoknak köszönhetően az elmúlt években közel 6500 hektáron valósultak meg telepítések - írta a Magyar Nemzet szerdán.

Nagy István: megújítjuk a nemzetipark-igazgatóságokat

Az agrárminiszter sajtótájékoztatón beszélt arról, hogy a nemzetipark-igazgatóságok által végzett feladatok nagy mértékben bővültek az elmúlt időszakban, ehhez pedig a szervezeti struktúrának is törekednie kell. Az átalakítások részeként a 10 igazgatóságon belül 41 természetvédelmi feladatokat ellátó tájegységet hoznak létre.

Kagylókkal tisztítják a vizet

A kagylók vízszűrű képességén alapuló, mobil vízkezelő rendszer prototípusát dolgozta ki két magyar vállalkozás, az S+H Portfolio Zrt. és a Cement Kft.

Több tucat madarat pusztítottak el a madárinfluenza megjelenése miatt a szlovákiai Bajmóc állatkertjében

Negyvenegy ott élő madarat pusztítottak el a hétvégén a madárinfluenza megjelenése miatt a szlovákiai Bajmóc (Bojnice) állatkertjében, és a létesítményt lezárták a látogatók elől - jelentette a TASR, szlovák közszolgálati hírügynökség hétfőn.

Nem kapott engedélyt a szőlővessző alapú növényvédő szer

Január közepén jelent meg egy uniós rendelet arról, hogy nem hagyták jóvá a szőlő szálvesszőiből származó tanninokat úgynevezett növényvédő hatású egyszerű anyagként (mint amilyen egyebek között a sör, a csalán, vagy a szódabikarbóna). Az indoklás szerint nem áll rendelkezésre megfelelő toxikológiai értékelés.

Egy ritka régi francia tyúkfajta

A houdant csak kevés számú színváltozatban tenyésztik, elsősorban babos, fehér és gyöngyszürke színekben fordul elő. Mint köztudott, nehéz és tömeges fajta, ezért hústermelésre is megfelelő: a kakas körülbelül 3,5 kg-ot nyom. A houdan fajtajellegéből adódóan nyugodt és jámbor.

Vendég a tundrákról - A kis sólyom

A kis sólyom – vagy, ahogy korábban hívták, törpe sólyom – hegyes szárnyú, gyors röptű madár. A kiszínezett öreg hím nagyon szép, fejtetője sötét palaszürke finom fekete vonalkákkal, háta, felső farkfedői, valamint válltollai palakékek, faroktollai hamvas szürkék csúcsukon keskeny fehér végszalaggal, előtte széles, fekete harántsávval.