Back to top

Összefogás a ragadozómadár-mérgezések visszaszorítása érdekében

Természetvédelmi, mezőgazdálkodói, vadgazdálkodói, állatorvosi és rendőrségi szervezetek közösen próbálják visszaszorítani a ragadozómadár-mérgezéseket. Ezek hátterében jellemzően háziállatok és apróvadak "védelme áll" - emberre is veszélyes szerekkel.

A XX. század derekán, az úgynevezett dúvadgyérítésekkor bevett szokás volt a mérgezett csalétkek kihelyezése: a korabeli vadászati statisztikák alapján évente mintegy 40 ezer ragadozó madár vesztét okozta e tevékenység, amely egyébként a háziállatok, illetve az apróvadfajok védelmére irányult. Idővel szigorodtak a jogszabályok, az állami természetvédelem pedig egyre nagyobb szerephez jutott, s úgy tűnt, talán sikerülhet végleg elejét venni a mérgezéses eseteknek. A kettőezres évek elején azonban ugrásszerűen megemelkedett azok száma, a helyzet pedig ezt követően sem volt sokkal jobb.

A madármérgezések nagy részében ráadásul védett fajok estek áldozatul, még ha jellemzően nem is azok, hanem például rókák, borzok, szarkák vagy éppen kóbor kutyák és macskák voltak a célpontok.

Ezek az állatok a vadászatra jogosultak által más módszerekkel legálisan gyéríthetők, éppen ezért nemcsak a felelősségre vonás, hanem a tájékoztatás is kulcsfontosságú a témában. Egyebek mellett erre is lehetőséget adott a 2012-2016-ig futott Helikon Life elnevezésű Európai Uniós projekt, amely többek között természetvédők, mezőgazdálkodók, vadgazdálkodók, állatorvosok és rendőrök szakmai csoportjainak korábban nem látott együttműködését eredményezte.

A projekt keretében alakult meg a Mérgezés-megelőzési Munkacsoport is. Az ebben dolgozók Közép-Európa első méreg-és tetemkereső kutyás egységével, a madarakra helyezett speciális nyomkövetőkkel, illetve a Kárpát-medencét lefedő parlagi sas DNS-adatbázissal elérték, hogy hazánk a ragadozómadár-mérgezések terén a világ egyik legjobban feltárt országává váljon. Éppen ezért nem meglepő, hogy módszereik több európai uniós és nemzetközi szakmai irányelvbe is bekerültek.

A szakemberek munkájának köszönhetően jelentősen csökkent a mérgezetten megtalált parlagi sasok száma, az állomány pedig növekedésnek indult – 2016-ban megközelítette a 190 párt az országban.

A tapasztalatok ugyanakkor azt mutatják, noha kétségtelenül kevesebb ma a ragadozómadár-mérgezés, mint korábban, a probléma nem szűnt meg, s országszerte komoly természetvédelmi károkat okoz. A projektpartnerek éppen ezért 2017-től 2021-ig saját forrásból finanszírozzák a legfontosabb akciókat, az EU ismételt támogatásával pedig új elemekkel terjeszthetik ki tevékenységüket immáron nemcsak a hazai területeken, hanem a környező országokban is, szlovák, osztrák, cseh és szerb kollégák közreműködésével, a PannonEagle Life projekt keretében.

Továbbá megemlítendő: a tavalyi esztendő végén az Agrárminisztérium, az Országos Rendőr-főkapitányság és a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület együttműködési megállapodást kötött, ennek eredményeképp pedig együttműködnek a speciális méreg- és tetemkereső kutyás egységek kiképzése során.

2012-től napjainkig majd’ 500 mérgezéses esetet tartanak számon. Az elkövetők méreggel való visszaélés, természetkárosítás, orvvadászat és állatkínzás bűntette miatt is felelősségre vonhatók. A beszámolók alapján a mérgezéseket a legtöbb esetben olyan növényvédő szerek okozták, amelyeket a forgalomból már kivontak, vagy pedig kivonás alatt állnak. Ezek az anyagok rendkívül veszélyesek, hiszen az emberi szervezetbe jutva akár életveszélyes mérgezést is okozhatnak.

Az utóbbi időben ugyanakkor több ragadozó madár is áldozatául esett legálisan használható rágcsálóirtó szerek nem előírásszerű kijuttatása miatt: e szereket előírás szerint a talajba, a rágcsálók járataiba kellene helyezni, ahol a ragadozómadarak nem férnek hozzá; a felszínre való kijuttatás súlyosan veszélyezteti a védett állatokat is.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Biztos, hogy az erdőbe valók?

Az utóbbi másfél évtizedben igen népszerűvé váltak a motoros technikai sportok hazánkban. Olyannyira, hogy gyakorlásuk már a védett és a fokozottan védett területekre is kiterjedt. Veszélyezteti az élővilágot, és mind nagyobb gondot okoz a természet értékeit tiszteletben tartó, megóvni óhajtó csoportok, mint a gyalogtúrázók, a vadgazdálkodók és az erdészek számára.

Az erdő igazi tanítómester

Jung László úgy tartja, az erdő maga az állandó változás. Minden nap más arcát mutatja, más kihívásokat tartogat, és a benne gazdálkodók is ilyen sokoldalúak. Az EGERERDŐ Zrt. korábbi vezérigazgatója a szakmában eltöltött 40 év tapasztalatait felhasználva friss nyugdíjasként sem állt le, folytatja kutatásait, téziseket állít fel, s megdönti korábbi sajátjait.

Az erdő örök, de nem hagyhatjuk magára

Az állami kezelésben lévő erdők jelentős része természetvédelmi oltalom alatt áll. A fokozottan védett, védett vagy Natura 2000 rendeltetésű erdők esetében gazdasági szempontok helyett a természetvédelmi elvárásokat előtérbe helyezve kell meghatározni az erdőkezelés céljait.

A Mitsubishi is beszáll a laborhús piacba

A Mitsubishi Corporation úgy döntött, hogy együttműködik az izraeli Aleph Farms céggel a laboratóriumban termesztett húsok gyártásában és forgalmazásában. Ennek az a célja, hogy Japánban csökkenjen az üvegházhatást okozó gázok kibocsátása.

Egy galamb átrepült Oregonból Ausztráliába, meg akarják ölni

Egy galamb tizenháromezer kilométert tett meg az Egyesült Államoktól Ausztráliáig. A hatályos ausztrál előírások szerint a Csendes-óceánt átszelő madarat meg kellene ölni.

Országos Állatvédelmi kerekasztal-beszélgetés sorozatot indított a miniszteri biztos

Fontos beépíteni a helyi tapasztalatokat a megújuló Nemzeti Állatvédelmi Programba - hangsúlyozta a program megújításáért és végrehajtásáért felelős miniszteri biztos az idei év első kerekasztal-beszélgetését követő sajtótájékoztatón, Győrben.

Tovább terjed a madárinfluenza Franciaországban - sorra rendelik el a kényszervágásokat

Franciaországban továbbra is hatalmas gondot okoz a madárinfluenza járvány. Fontos megakadályozni a tovább terjedést, ezért a kényszervágást országszerte szélesebb körben ki kell terjeszteni. A járvány jelenleg egy délnyugati, főként kacsatenyésztéssel foglalkozó területen söpör végig – nyilatkozta Julien Denormandie mezőgazdasági miniszter.

Cigánycsuk lett idén az Év madara

Természetvédelmi problémákkal érintett madárfajokra hívja fel a figyelmet 1979 óta a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) az Év madara programjával. A négy évtizede futó program során minden évben három madárfaj közül választhatta ki a lakosság azt a fajt, amelyik az adott évben kiemelt figyelmet kap természetvédelmi szempontok alapján. Idén a cigánycsuk lett a győztes!

Új évi növényvédőszer-újdonságok

Az idén három új növényvédő szert vezet be a Syngenta. Az Amistar Prime a kalászosok gombás betegségei, az Orondis Ultra szőlőperonoszpóra ellen hatékony készítmény, a Force Evo pedig talaj­fertőtlenítő és teljes értékű startertrágya kombinációja. Utóbbit elsősorban csemegekukorica és hibrid kukorica, illetve burgonya termesztéséhez ajánlják, hangzott el a cég online bemutatóján.

Télen nyíló apróságok

Január ugyan a legzordabb hónap szokott lenni hazánkban, de a klímaváltozás hatására mintha enyhült volna az utóbbi években. Már az újév első napjaiban érdemes körülnézni a kertben, mert ha időben elültettük, több lágyszárú növény is megörvendeztet a virágaival az első hónapokban.