Back to top

Összefogás a ragadozómadár-mérgezések visszaszorítása érdekében

Természetvédelmi, mezőgazdálkodói, vadgazdálkodói, állatorvosi és rendőrségi szervezetek közösen próbálják visszaszorítani a ragadozómadár-mérgezéseket. Ezek hátterében jellemzően háziállatok és apróvadak "védelme áll" - emberre is veszélyes szerekkel.

A XX. század derekán, az úgynevezett dúvadgyérítésekkor bevett szokás volt a mérgezett csalétkek kihelyezése: a korabeli vadászati statisztikák alapján évente mintegy 40 ezer ragadozó madár vesztét okozta e tevékenység, amely egyébként a háziállatok, illetve az apróvadfajok védelmére irányult. Idővel szigorodtak a jogszabályok, az állami természetvédelem pedig egyre nagyobb szerephez jutott, s úgy tűnt, talán sikerülhet végleg elejét venni a mérgezéses eseteknek. A kettőezres évek elején azonban ugrásszerűen megemelkedett azok száma, a helyzet pedig ezt követően sem volt sokkal jobb.

A madármérgezések nagy részében ráadásul védett fajok estek áldozatul, még ha jellemzően nem is azok, hanem például rókák, borzok, szarkák vagy éppen kóbor kutyák és macskák voltak a célpontok.

Ezek az állatok a vadászatra jogosultak által más módszerekkel legálisan gyéríthetők, éppen ezért nemcsak a felelősségre vonás, hanem a tájékoztatás is kulcsfontosságú a témában. Egyebek mellett erre is lehetőséget adott a 2012-2016-ig futott Helikon Life elnevezésű Európai Uniós projekt, amely többek között természetvédők, mezőgazdálkodók, vadgazdálkodók, állatorvosok és rendőrök szakmai csoportjainak korábban nem látott együttműködését eredményezte.

A projekt keretében alakult meg a Mérgezés-megelőzési Munkacsoport is. Az ebben dolgozók Közép-Európa első méreg-és tetemkereső kutyás egységével, a madarakra helyezett speciális nyomkövetőkkel, illetve a Kárpát-medencét lefedő parlagi sas DNS-adatbázissal elérték, hogy hazánk a ragadozómadár-mérgezések terén a világ egyik legjobban feltárt országává váljon. Éppen ezért nem meglepő, hogy módszereik több európai uniós és nemzetközi szakmai irányelvbe is bekerültek.

A szakemberek munkájának köszönhetően jelentősen csökkent a mérgezetten megtalált parlagi sasok száma, az állomány pedig növekedésnek indult – 2016-ban megközelítette a 190 párt az országban.

A tapasztalatok ugyanakkor azt mutatják, noha kétségtelenül kevesebb ma a ragadozómadár-mérgezés, mint korábban, a probléma nem szűnt meg, s országszerte komoly természetvédelmi károkat okoz. A projektpartnerek éppen ezért 2017-től 2021-ig saját forrásból finanszírozzák a legfontosabb akciókat, az EU ismételt támogatásával pedig új elemekkel terjeszthetik ki tevékenységüket immáron nemcsak a hazai területeken, hanem a környező országokban is, szlovák, osztrák, cseh és szerb kollégák közreműködésével, a PannonEagle Life projekt keretében.

Továbbá megemlítendő: a tavalyi esztendő végén az Agrárminisztérium, az Országos Rendőr-főkapitányság és a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület együttműködési megállapodást kötött, ennek eredményeképp pedig együttműködnek a speciális méreg- és tetemkereső kutyás egységek kiképzése során.

2012-től napjainkig majd’ 500 mérgezéses esetet tartanak számon. Az elkövetők méreggel való visszaélés, természetkárosítás, orvvadászat és állatkínzás bűntette miatt is felelősségre vonhatók. A beszámolók alapján a mérgezéseket a legtöbb esetben olyan növényvédő szerek okozták, amelyeket a forgalomból már kivontak, vagy pedig kivonás alatt állnak. Ezek az anyagok rendkívül veszélyesek, hiszen az emberi szervezetbe jutva akár életveszélyes mérgezést is okozhatnak.

Az utóbbi időben ugyanakkor több ragadozó madár is áldozatául esett legálisan használható rágcsálóirtó szerek nem előírásszerű kijuttatása miatt: e szereket előírás szerint a talajba, a rágcsálók járataiba kellene helyezni, ahol a ragadozómadarak nem férnek hozzá; a felszínre való kijuttatás súlyosan veszélyezteti a védett állatokat is.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Negyedével csökkent a költő madárpárok száma

A németországi madárállomány nagymértékű csökkenésétől tartanak kutatók egy felmérés alapján, amely kimutatta, hogy a Boden-tó térségében 30 év alatt 120 ezerrel visszaesett a költőpárok száma.

Új norvég vetőgép: kettő az egyben

A napokban mutatták be a norvégok az új vetőgép fejlesztésüket, amely egy lépésben juttatja a talajba a vetőmagot és a műtrágyát.

Birkákkal legeltetnek Londonban

60 év után először újra juhok legelnek London Hampstead Heath nevű parkjában. A homokos talajú, dimbes-dombos területen erdők, tavak és mezők váltják egymást, ami ideális helyet biztosít a birkáknak.

A növények biológiai órája beállíthatja a permetezés idejét

Akárcsak az embereknek, a növényeknek is van belső biológiai órájuk, amely segíti a növekedést és a környezetváltozásokhoz való alkalmazkodást.

Még védekezhetünk szőlőben a szürkerothadás ellen

Rádpusztán rendezett szőlővédelmi bemutatót a VitiCoop Kft., ahol az üzemi kontroll mellett láthattuk a Bayer, a Kwizda, a Syngenta és a UPL technológiai javaslatának eredményét, illetve azt, hogy mit tehet hozzá a növényvédelemhez a rendszeres lombtrágyázás. A szüreti időszakban a szürkepenész elleni beavatkozásokat ismertetjük, hiszen van néhány készítmény, ami rövid várakozási ideje miatt még használható.

Hetek óta ég az amazonasi esőerdő. Hogyan segíthetünk?

Hetek óta ég a Föld tüdeje. Az esőerdő kiirtása, és annak következményei közvetetten bennünket is érintenek. Fontos tudnunk, mivel és hogyan segíthetünk a hétköznapokban.

Precíziós módszerek a növényvédelemben

A szeptember 5. és 8. között megrendezendő Bábolnai Gazdanapok keretében ismét megtartják a SMARTFARM konferenciát. Az első napon Tarcali Gábor, a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara elnöke tart témafelvezető előadást a növényvédelem és távérzékelés témakörében. A szakértőt a precíziós módszerek növényvédelemben betöltött szerepéről és a legfrissebb újításokról kérdeztük.

Háromszor annyian vagyunk ugyanannyi vízre

A Föld lakossága drasztikus mértékben nő, miközben a bolygó keletkezése óta ugyanabból a vízmennyiségből gazdálkodunk; a takarékos vízhasználat mellett ezért legalább annyira fontos, hogy ne szennyezzük meglévő vízkészleteinket - hívta fel a figyelmet a Köztársasági Elnöki Hivatal Környezeti Fenntarthatósági Igazgatóságának vezetője az MTI-hez eljuttatott szerdai közleményében.

Egyetlen vonuló tyúkfélénk: a pitypalatty

Ha április második felében a kiskunsági legelőkön járok, a kakukk vidám kiáltása mellett mindig örömmel köszöntöm a dél felől hazatért fürjkakas címben írt kedves hangját. A fürj a legkisebb hazai tyúkféle, tömege mindössze 90 gramm. Gömbölyded, rövid farkú madár.

Környezeti nevelés határok nélkül

Rácz András, az Agrárminisztérium Környezetügyért Felelős Államtitkára a Nature Education Network – NEduNet projekt nyitórendezvényén vett részt az ausztriai Illmicben augusztus 27-én, ahol bemutatták a Fertő-Hanság és a Neusiedler See-Seewinkel Nemzeti Park legújabb közös kezdeményezését.