Back to top

Szárazságtűrő szőlőkkel a klímaváltozás ellen

Az Adelaide Egyetem borászai Ciprusról származó, szárazságtűrő szőlőfajtákat vizsgálnak. A cél az, hogy az egyre szárazodó ausztrál klímát is toleráló tőkéket találjanak.

Alexander Copper a szárazságtűrő Xynisteri fajtával Cipruson
Alexander Copper a szárazságtűrő Xynisteri fajtával Cipruson
Fotó: University of Adelaide
A ciprusi Xynisteri (fehér) és Maratheftiko (vörös) fajták már kikerültek az ausztrál karanténból, és az egyetem Waite kampuszán szaporítani kezdték őket. Ezután ugyanazoknak a próbáknak vetik őket alá, melyeket a ciprusi szőlőültetvényekben is ki kellene állniuk.

"Egyre nő a hőmérséklet és gyakoribbá válnak a hőhullámok Ausztrália déli részén, amit a borászatok is megsínylenek, és egyre nagyobb a nyomás a vízkészleteken is" - mondta el az egyetem doktorandusz hallgatója, Alexander Copper.

"Ezek a fajták Cipruson nagyon jól bírják a szárazságot, gyakran öntözés nélkül termesztik őket, és reményeink szerint az ausztrál klímán is képesek lesznek megmaradni minimális öntözéssel, vagy akár anélkül is."

Copper kutatását az Adelaide Egyetem mellett a Wine Australia (a borászati ágazat szakmai szervezete) is támogatja.

"Ausztrália népszerű borfajtái, mint a Shiraz, Cabernet Sauvignon, Pinot Noir, Chardonnay, Sauvignon Blanc, Pinot Gris mind francia fajták, melyek eredeti termőhelyükön elég csapadékot kapnak, így nem szükséges őket öntözni. Ausztráliában azonban öntözésre szorulnak, csakúgy mint a német eredetű Rizling." - mondta Copper.

"Van néhány szárazságtűrő fajtánk Spanyolországból, Olaszországból és Portugáliából, de úgy gondolom, a ciprusi fajták sokkal jobban fogják bírni az aszályt. Ezeket már évtizedek óta termesztik Cipruson, ahol kibírják a száraz, forró nyarakat, és elég nekik a téli csapadék - ezek a feltételek hasonlóak ahhoz, amik Dél-Ausztráliában is adottak."

Mielőtt a kísérletbe belefogott volna Copper,

előzetesen felmérést végzett az ausztrál fogyasztók között, hogy egyáltalán sikere lenne-e ezeknek a fajtáknak. Szerencsére a válasz pozitív volt.

Mivel a két ország klímája hasonló, így a ciprusi szőlőfajták megfelelő környezetbarát módon termeszthető alternatívát jelenthetnek nedvességigényes társaikkal szemben, és a jövőben az egész borágazatot is segíthetik a klímaváltozáshoz való alkalmazkodásban.

Copper már korábban megkezdte kísérleteit Cipruson az ottani fajtákkal, mind öntözött, mint száraz körülmények között. Ezeket fogja hamarosan megismételni Ausztráliában is. Előbbi helyszínről már várhatóan 2020 elején publikálhatja az eredményeit, és 2021 őszére reményei szerint a második kísérlet tapasztalatairól is beszámolhat majd.

"Ezután szeretnénk szabadföldi kísérleteket folytathatni Dél-Ausztrália különböző régióiban" - tette hozzá a doktorandusz.

Forrás: 
phys.org

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Borászat a Márton-hegy szívében

A főapátság a második világháborút követő politikai döntés nyomán vesztette el azt a lehetőséget, hogy tovább folytassa az évszázadok során magas színvonalra emelt szőlő- és bortermelést. Tizenöt éve újra elkezdődött a borkészítés a Pannonhalmi Főapátság pincészetében.

Hazai málnafajták

Az éghajlatváltozás nem kedvez ugyan a melegre érzékeny bogyósok termesztésének, de a kertben megtalálhatjuk a helyüket. A szamóca után a málna-fajtákat vesszük sorra, annál is inkább, mert fertődön sok értékes magyar nemesítésű hibrid született.

Győzedelmeskedik a realitás

Aratni annyit tesz, mint sikert elérni. Elég nagy várakozásokkal indult idén a nyári betakarítás, és hamar kiderült, hogy csodára nem számíthatunk. Ugyanis azután, amit a kalászos gabonáknak tavaly ősztől az aratás kezdetéig át kellett élnie, valóságos csoda, ha elfogadhatóak lesznek a hozamok.

Szőlő-bor ágazat: sok még a teendő

A fürtzáródás megtörtént, ám az időjárás még mindig beleszólhat, milyen is lesz a szüret. A NAIK SZBKI Kecskeméti Kutatóállomása és a Kwizda Agro Hungary Kft. által szervezett növényvédelmi tanácskozásra a közelgő szüret ellenére is sokan látogattak el. A Kecskemét-Katonatelepen tartott rendezvényen nem csak a szőlőről, hanem az ágazat helyzetéről is szó esett.

Nem lisztharmat, nem peronoszpóra, akkor micsoda?

Az idén az ország több borvidékén súlyos kárt okozott a feketerothadás, ami 20 éve bukkant föl először hazánkban. Mint a szőlőbetegségek zöme, ez is amerikai eredetű és a 19. században érkezett Európába. Eddig nem okozott különösebb gondot, az idén azonban erős fertőzések alakultak ki, mert a meleg és a sok csapadék kedvezett a kórokozónak.

Nyitott porták, nyitott gazdák

Egyre többen vágynak nagyszüleik már-már feledésbe merült békés életére, a gyermekkori nyaralások feledhetetlen ízeire vagy biztonságára. Aki részt vesz a Nyitott Porták programjain, az egészen biztosan újra rátalál ezekre az érzésekre.

Kipróbált gépek a szőlészetekbe

A gépbemutatók megritkulása közepette üde színfolt volt a július 24-én Balatonlelle-Rádpusztán, a Rád-Vin Kft. területén tartott Vititech 2020 gyakorlati szőlészeti gépbemutató. A tavaly indult Vititech-et a KITE Zrt. is nagyszerű kezdeményezésnek tartotta, így örömmel csatlakoztak hozzá. Bíznak benne, hogy a szervezőknek sikerült hagyományt teremteniük.

Történelmi pillanat: útjára indul a régió legnagyobb agráregyeteme

A hazai agrárfelsőoktatás mérföldkőhöz érkezett, hiszen négy agrár-felsőoktatási intézmény integrációjával létrejön az új Szent István Egyetem.

Folytatódik a száraz idő

Jelenleg hazánk döntő részén megfelelő a talajnedvesség, a kapás növények szépen fejlődhetnek, a meleg és jobbára száraz időben pedig jól lehet haladni a még kint lévő kalászosok aratásával is. A Kisalföld északnyugati részén és a Mohácsi sziget térségében azonban nem ilyen ideális a helyzet, arrafelé nem esett elég eső, így még mindig a kritikus szint alatt van a talajnedvesség.

A mini zöldség a menő

A németországi Krefeldben működő Asia LLC cég már évek óta a minizöldsé­gekre szakosodott, és a növekvő keresletre válaszul fokozatosan bővíti termékválasztékát.