Back to top

Szárazságtűrő szőlőkkel a klímaváltozás ellen

Az Adelaide Egyetem borászai Ciprusról származó, szárazságtűrő szőlőfajtákat vizsgálnak. A cél az, hogy az egyre szárazodó ausztrál klímát is toleráló tőkéket találjanak.

Alexander Copper a szárazságtűrő Xynisteri fajtával Cipruson
Alexander Copper a szárazságtűrő Xynisteri fajtával Cipruson
Fotó: University of Adelaide
A ciprusi Xynisteri (fehér) és Maratheftiko (vörös) fajták már kikerültek az ausztrál karanténból, és az egyetem Waite kampuszán szaporítani kezdték őket. Ezután ugyanazoknak a próbáknak vetik őket alá, melyeket a ciprusi szőlőültetvényekben is ki kellene állniuk.

"Egyre nő a hőmérséklet és gyakoribbá válnak a hőhullámok Ausztrália déli részén, amit a borászatok is megsínylenek, és egyre nagyobb a nyomás a vízkészleteken is" - mondta el az egyetem doktorandusz hallgatója, Alexander Copper.

"Ezek a fajták Cipruson nagyon jól bírják a szárazságot, gyakran öntözés nélkül termesztik őket, és reményeink szerint az ausztrál klímán is képesek lesznek megmaradni minimális öntözéssel, vagy akár anélkül is."

Copper kutatását az Adelaide Egyetem mellett a Wine Australia (a borászati ágazat szakmai szervezete) is támogatja.

"Ausztrália népszerű borfajtái, mint a Shiraz, Cabernet Sauvignon, Pinot Noir, Chardonnay, Sauvignon Blanc, Pinot Gris mind francia fajták, melyek eredeti termőhelyükön elég csapadékot kapnak, így nem szükséges őket öntözni. Ausztráliában azonban öntözésre szorulnak, csakúgy mint a német eredetű Rizling." - mondta Copper.

"Van néhány szárazságtűrő fajtánk Spanyolországból, Olaszországból és Portugáliából, de úgy gondolom, a ciprusi fajták sokkal jobban fogják bírni az aszályt. Ezeket már évtizedek óta termesztik Cipruson, ahol kibírják a száraz, forró nyarakat, és elég nekik a téli csapadék - ezek a feltételek hasonlóak ahhoz, amik Dél-Ausztráliában is adottak."

Mielőtt a kísérletbe belefogott volna Copper,

előzetesen felmérést végzett az ausztrál fogyasztók között, hogy egyáltalán sikere lenne-e ezeknek a fajtáknak. Szerencsére a válasz pozitív volt.

Mivel a két ország klímája hasonló, így a ciprusi szőlőfajták megfelelő környezetbarát módon termeszthető alternatívát jelenthetnek nedvességigényes társaikkal szemben, és a jövőben az egész borágazatot is segíthetik a klímaváltozáshoz való alkalmazkodásban.

Copper már korábban megkezdte kísérleteit Cipruson az ottani fajtákkal, mind öntözött, mint száraz körülmények között. Ezeket fogja hamarosan megismételni Ausztráliában is. Előbbi helyszínről már várhatóan 2020 elején publikálhatja az eredményeit, és 2021 őszére reményei szerint a második kísérlet tapasztalatairól is beszámolhat majd.

"Ezután szeretnénk szabadföldi kísérleteket folytathatni Dél-Ausztrália különböző régióiban" - tette hozzá a doktorandusz.

Forrás: 
phys.org

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A Pannon régió növényeinek genetikai hasznosítása

A Debreceni Egyetem, a Szent István Egyetem Agrár- és Gazdaságtudomány Kara, a Gabonakutató Nonprofit Kft. és a Nemzeti Agrárkutatási Innovációs Központ Erdészeti Tudományos Intézete konzorciumot hoztak létre, vezetője a Törökszentmiklósi Mezőgazdasági Zrt. A konzorcium 2016. szeptember 30-án pályázatot nyújtott be a Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs hivatalhoz GINOP program keretében.

Veszélyben a tőzeglápok – védeni kell a vizes élőhelyeket

A tudósok több mint 30 tőzegláp történetét tanulmányozták Európa különböző részein. Kiderült, hogy többségük fokozatosan kiszárad. Ez rossz jel, mert a tőzeglápok természetes víztározók és széntározó raktárak.

Zöldségbemutató 4 méterrel a tenger szintje alatt

Egy kiváló zöldségbemutatón, jó 4 méterrel a tenger szintje alatt mi sem jut az ember eszébe, mint hogy ezen a helyen 400 éve még bálnavadászok hajtották a ladikjukat. Vajon újabb 400 év múlva mi lesz a holland polderekből? Szeptember utolsó hetében évek óta megnyitja kapuit a Bejo Zaden. A vetőmag-nemesítő és -előállító cég warmenhuizeni kísérleti központja ilyenkor négy napra átjáróházzá válik.

Véget ért a szezon, de nem múlt el nyomtalanul - Növényvédelmi előrejelzés

Kezdjük meg a fölkészülést a jövő évi növényvédelemre, ehhez pedig legelőször is mérjük fel, hányadán állunk a károsítókkal. Az őszi betakarítás kiváló lehetőség, hogy megismerjük, mennyire fertőzött a terület talajlakó kártevőkkel, a metszés előtti átvizsgálás során pedig gyorsan kiderül, hogy mennyire fertőzöttek a fák.

A baktériumoknak és a gombáknak köszönhetjük, hogy a Föld nem Mars

Mint egy precíz óramű, úgy dolgoznak össze a földben élő mikroszkopikus szervezetek. Pontos és szervezett együttműködésük nélkül sem tisztára szűrt ivóvizünk, sem életet adó talajunk nem lenne, vagyis gyakorlatilag nekik köszönhetjük, hogy nálunk nem olyan a táj, mint a Marson – mutattak rá svájci kutatók.

A digitalizáció alkalmazása nélkül nem lehet sikeres az agrárium

A magyar agrárium sikerét tradícióink megóvása, a kiemelkedő szakmai tudás és az innovatív megoldások alkalmazása biztosítja. A 21. század mezőgazdasága, a termeléstől a feldolgozáson át nagymértékben a tudományok és technológiák fejlődésén, azok alkalmazásán múlik – fogalmazott a III. Nemzetközi Vidékfejlesztési Konferencián elhangzott köszöntőjében az Agrárminisztérium miniszterhelyettese.

A növények is pánikba esnek az esőtől

Esőtől áztatva, napfényben és széndioxidban „úszva” – azt gondolnánk, hogy ez álmai netovábbja minden növénynek. Egy új tanulmány szerint azonban meglepően komplex a reakciójuk az esőre.

Újabb ötévnyi bizalom

A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) küldöttülése a főtitkárválasztás során újabb öt évre bizalmat szavazott Dr. Brazsil Dávidnak. „Nem az elmúlt négy év folytatása, hanem új öt év indítása a célom” - ígéri Brazsil Dávid, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa újraválasztott főtitkára.

A gombák a jövő műtrágyapótlói?

Az angliai Leeds-i Egyetem kutatói megállapították, hogy a talajgombák jelentős mennyiségű foszfort és nitrogént tudnak biztosítani a gabonaféléknek, például a búzának. Úgy gondolják, hogy ez a felfedezés potenciálisan csökkentheti a környezetre ártalmas, az éghajlatváltozáshoz hozzájáruló és a jövőbeli élelmiszer-biztonságot veszélyeztető műtrágyák iránti igényt.

Zongorabillentyűkre váltott a Liszt borcsalád

A Szekszárdi borvidék meghatározó borászata a Twickel Szőlőbirtok, amelynek belépő borcsaládját Liszt Ferencről nevezték el, a zeneszerző családi kötődésére emlékezve. A fiataloknak szánt kilenc tagú borcsalád most arculatot váltott. Ipacs Géza grafikus az új címkéken már csak zongorabillentyűkkel jelezte a zenei kötődést, nagyobb hangsúlyt kapott a pincészet neve a levegős, modern címkén.