A ciprusi Xynisteri (fehér) és Maratheftiko (vörös) fajták már kikerültek az ausztrál karanténból, és az egyetem Waite kampuszán szaporítani kezdték őket. Ezután ugyanazoknak a próbáknak vetik őket alá, melyeket a ciprusi szőlőültetvényekben is ki kellene állniuk.
„Egyre nő a hőmérséklet és gyakoribbá válnak a hőhullámok Ausztrália déli részén, amit a borászatok is megsínylenek, és egyre nagyobb a nyomás a vízkészleteken is” – mondta el az egyetem doktorandusz hallgatója, Alexander Copper.
Copper kutatását az Adelaide Egyetem mellett a Wine Australia (a borászati ágazat szakmai szervezete) is támogatja.
„Ausztrália népszerű borfajtái, mint a Shiraz, Cabernet Sauvignon, Pinot Noir, Chardonnay, Sauvignon Blanc, Pinot Gris mind francia fajták, melyek eredeti termőhelyükön elég csapadékot kapnak, így nem szükséges őket öntözni. Ausztráliában azonban öntözésre szorulnak, csakúgy mint a német eredetű Rizling.” – mondta Copper.
„Van néhány szárazságtűrő fajtánk Spanyolországból, Olaszországból és Portugáliából, de úgy gondolom, a ciprusi fajták sokkal jobban fogják bírni az aszályt. Ezeket már évtizedek óta termesztik Cipruson, ahol kibírják a száraz, forró nyarakat, és elég nekik a téli csapadék – ezek a feltételek hasonlóak ahhoz, amik Dél-Ausztráliában is adottak.”
Mielőtt a kísérletbe belefogott volna Copper,
Mivel a két ország klímája hasonló, így a ciprusi szőlőfajták megfelelő környezetbarát módon termeszthető alternatívát jelenthetnek nedvességigényes társaikkal szemben, és a jövőben az egész borágazatot is segíthetik a klímaváltozáshoz való alkalmazkodásban.
Copper már korábban megkezdte kísérleteit Cipruson az ottani fajtákkal, mind öntözött, mint száraz körülmények között. Ezeket fogja hamarosan megismételni Ausztráliában is. Előbbi helyszínről már várhatóan 2020 elején publikálhatja az eredményeit, és 2021 őszére reményei szerint a második kísérlet tapasztalatairól is beszámolhat majd.
„Ezután szeretnénk szabadföldi kísérleteket folytathatni Dél-Ausztrália különböző régióiban” – tette hozzá a doktorandusz.