Back to top

Beérett a hazai hagyma, az ára pedig rekordokat döntöget

A mezőgazdasági termelői árak tekintetében az idei rekor­der alighanem a vörös­hagyma. Majdnem dupla pénzt kérnek érte a piacon a tavaly ilyenkori árához képes.

A jelek szerint a hazai hagymatermesztők mindeddig nem tudtak az import fölébe kerekedni - írja a baon.hu.

Terményük ugyanis idén már januárban teljesen elfogyott, onnantól kezdve pedig a külhoni hagymával kénytelen beérni a vásárlóközönség.

Mivel a múlt évben Európa-szerte alacsony volt a vöröshagyma hozama, tavasszal több mint kétszeres fizetséget kértek érte a piacokon az egy évvel korábbihoz képest.

Az utóbbi hetekben az itthoni termény megjelenésével olcsóbb lett ugyan a hagymapiac, de úgy néz ki, az árak a korábbi évekhez képest a jövőben magasabb tartományban mozognak majd. Az utóbbi állítás a kereskedőktől származik, a piaci mozgásokat jól ismerik, nem biztatják vevőiket kedvező hírekkel.

– Akik rendszeresen járják a zöldség-gyümölcs piacokat, főleg az utóbbi egy-két évben szembesülhettek az árak jelentősebb emelkedésével. A drágulás minden terményre jellemző, s a tendenciát, úgy tűnik, nem fordítják meg a bőségesebb hozamok sem.

A termesztési költségek ugyanis jelentősen megemelkedtek, döntően ez utóbbi tényező szabja meg, mit mennyiért adnak a piacokon.

Úgy tudom, például idén a hazai vöröshagyma öntözéses művelésben megadja, amit elvártak tőle, bőven termett, de attól még valószínűleg nem fog a régi szintre esni az ára, épp az említett ráfordítások emelkedése miatt – vázolta a zöldség­piaci kilátásokat Koncz Gyuláné nagykőrösi kereskedő.

Természetesen a termelési költségek mellett más tényezők, kereslet-kínálat, kereskedelmi számítások is befolyásolják a terménypiaci árak alakulását. A vöröshagyma terén is akkor látnánk tisztábban a képet, ha nagyjából az önellátó szint körül mozogna a termesztése. De attól még messze vagyunk.

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint az éves fogyasztásnak jelenleg csak mintegy 50–60 százalékát lehetséges a hazaiból ellátni.

De a hagymaágazat nem is erőlködik a bővüléssel, hiszen a nagy hagymatermesztők, a lengyelek, osztrákok, németek, hollandok terményeivel kell versenyezniük és bizony, régóta alulmaradnak. Amennyiben eme vetélytársak kevesebb portékával lennének nálunk jelen, feltehetően sokat javulnának az itthoni hagymások kilátásai. Többek közt a Bács-Kiskun megyei gazdálkodók pozíciója erősödne, hiszen ők együttesen országos viszonylatban jelenleg is másodikok a vöröshagyma-termesztés mennyiségét illetően, évi 11–12 ezer tonnával. Ez a volumen messze nem a csúcs a megyében, két évtizeddel ezelőtt dupláját produkálták.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szakemberei is azon vannak, hogy használjuk ki a honi tartalékokat. Ezért 2017-ben úgynevezett hagymamunkacsoportot hoztak létre a termelés hatékonyabbá tétele és a piacszervezés elősegítésére.

Ennek érdekében szorgalmazzák a kereskedőkkel a megállapodást arra vonatkozóan, hogy amikor van magyar áru a piacon, akkor csakis azt forgalmazzák. Természetesen a hazai hagyma akkor tud igazán ellenállni az importnak, ha minőségben, tartósságban is az élvonalba kerül.

Forrás: 
baon.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Az emlékezés mellett a mai termelőkről sem szabad megfeledkezni

Az Országgyűlés tavaly döntött arról, hogy Nagyatádi Szabó István egykori földművelésügyi miniszter születésnapját, szeptember 17-ét a földművesek emléknapjává nyilvánítja. Az erről szóló országgyűlési határozat indoklása szerint ezen a napon „arról a földműves-társadalomról emlékezünk meg, amely jó- és balsorsában egyaránt készen áll a haza szolgálatára”.

Vízválasztóhoz ért a magyar juhágazat

A következő 5 év vízválasztó lesz a magyar juhtenyésztésben, hiszen évtizedek óta alig, sőt visszafejlődő ágazatról beszélünk, amely nagyon távol esik az élvonalat képviselő országok juhtartóinak teljesítményétől. Ha most nem lépünk gyorsan és határozottan, akkor néhány éven belül nem lesz számottevő a magyar ágazat.

NAK: a repce vetését segíti, a napraforgó betakarítását nehezítette a csapadékos idő

Segíti az őszi káposztarepce vetését az elmúlt napok csapadékos időjárása, azonban a napraforgó betakarítását valamelyest nehezítette - közölte a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) országos osztályelnöke az MTI érdeklődésére.

A nyerstej árának növelésére van szükség

A Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács korábbi kommunikációiban is többször kihangsúlyozta, hogy rendkívül fontos feladat a tejtermelőktől a kiskereskedőkig, vagy a nyerstejtől a késztermékig jelen lévő, az elmúlt időszak általános költségnövekedésből eredő feszültségek rendezése.

A kisebb, korszerű, precíziós gazdálkodásra képes eszközökre is komoly igény van

A Bábolnai Állami Gazdaság a rendszerváltás előtt az ország legjelentősebb állami gazdasága volt, és Komárom-Esztergom megye egyik legnagyobb foglalkoztatója. Mit jelent a mai Bábolna a megyének? Húzóerő, vagy már csak hagyomány a mezőgazdaság? Követik-e a gazdák a legújabb trendeket – kérdeztük a kiállításon dr. Balogh Zoltánt, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Komárom-Esztergom megyei elnökét?

Sikeres a SMART Szaktanácsadási Pont

A Bábolnai Gazdanapokra érkezők közül igen sokan tesznek fel kérdéseket a SMART Szaktanácsadási Pontnál, mely érdekes és hasznos színfoltja a rendezvénynek. A négy nap alatt különböző szakterületeken gyakorlatban dolgozó szakemberei várják az ideérkezőket.

Áradások veszélyeztetik az elefántcsontparti kakaótermést

Heves esőzések sújtják Elefántcsontpart kakaótermő régióit, ami veszélyeztetheti a termés minőségét. Emellett a gazdák áradástól, és a nedves időjárással együtt járó növénybetegségektől is tartanak.

Bábolna, az okos megoldások fellegvára

Hosszú utat tett meg a Bábolnai Gazdanapok az 1977-es első rendezés óta. Mindig a legújabb fejlesztések, mai szóval élve az innovatív megoldások házigazdája, a korszerű megoldások gyűjtőhelye volt. Évek alatt hagyományt teremtettek, s az álló gépbemutatót felcserélték gyakorlati bemutatókra, ahol a kiállított gépeket, eszközöket munka közben tekinthetik meg a gazdák.

Még mindig csökkennek a világpiaci élelmiszerárak

Augusztusban már a harmadik egymást követő hónapban csökkentek a világpiaci élelmiszerárak, főleg a cukor, a búza és a kukorica árának mérséklődése miatt.

Szántóföldi növények ökológiai és piaci kockázatai

A kukorica-, a napraforgó- és a szójatermesztés kockázatait elemezték a Debreceni Egyetem agrárkarán a Növénytudományi Intézet szeptember 4-ei tanácskozásán. A térség gazdálkodói az ökológiai tényezők hatásait nemcsak elméletben, a gyakorlatban is megismerhették.