Back to top

Hízómarhák hűtése kánikulában - Olaszországi tapasztalatok

Az éghajlatváltozás egyre gyakoribb és hosszabb ideig tartó, nagy hőséggel járó napokat hoz magával. Ez hatással van a hízóállatok teljesítményére: a termelés csökken, amint a hőmérséklet meghaladja a 25 °C-os küszöböt.

A tavasz vége és az ősz kezdete között, a változó éghajlati viszonyok miatt, a gyakoribb és tartósan szélsőséges hőmérsékletű időszakok valószínűsége növekedni fog. Ez hatással lesz a takarmánytermelésre, de a nyári szezonban az épületben tartott szarvasmarhák életkörülményeire is. „Ezek a hőségnapok valószínűleg a hizlaldák számára az egyik legfontosabb műszaki kihívást is jelentik. A szélsőséges éghajlati viszonyok figyelembevételével kell elérnünk a legjobb teljesítmény fenntartását” – magyarázta a Lallemand Animal Nutrition Company által szervezett szemináriumon Giulio Cozzi, aki egyben kérődzők szakállatorvosa.

Tíz egyednek legalább egy itatót!

Mivel a bendőben zajló erjedés hőtermeléssel jár, a szarvasmarhák a hideggel szembeni küzdelemre jobban felkészültek. A hőkomfortzónájuk – amikor nem fogyasztanak energiát testhőmérsékletük fenntartása érdekében – ideális esetben 5 és 25 °C között van. Ha a külső hőmérséklet nő, akkor a testük által felszabadított felesleges mennyiséget különböző mechanizmusokkal kell eltávolítaniuk, beleértve a fokozott légzést és a verejtékezést. Ez hozzájárul az életfenntartáshoz szükséges energia jelentős növekedéséhez, és ezért hatással van a teljesítményükre.

A magas hőmérsékleten túl az épületeken belüli magas páratartalom tovább fokozza a melegérzetet.

A francia szakemberek ezt a jelenséget az ITH mutató (hőmérséklet- és páratartalom-index) segítségével értékelik. Amikor a levegő nedvességtartalma nő, a víz nehezebben párolog. Még ideális istállóhőmérsékleten is több nehézséget okoz fenntartani az épület kívánatos belső hőmérsékletét, ha a levegő páratartalma magas. További gondot jelent, hogy a bőr alatti zsírszövet hőpajzsként is szolgál, amely lassítja a felesleges hő leadását. A vágásra érett állatok többet szenvednek arányaiban kisebb testfelületük miatt, hiszen ez gyengébb hőcserével párosul.

„Ha a hőmérséklet emelkedik, először a folyadék-utánpótlásról kell gondoskodnunk”

– mondja Giulio Cozzi. A csoporton belül minden marhának könnyen kell hozzáférnie az itatóvályúhoz, ahol 10-15 liter tiszta vizet fogyaszthatnak percenként. Ennek megfelelően az itatóknak elegendő számban kell rendelkezésre állniuk: legalább egy itató tíz egyedre. „A hizlalás befejező szakaszában a fiatal bikák által elfogyasztott takarmány jellegétől függően 20 °C hőmérséklet esetén a vízfogyasztás elérheti állatonként a 45 litert, 27 °C-on az 55 litert, 32 °C-os hőmérsékleten pedig a 78 litert” – jelentette ki az előadó.

Hatékonyabbak a víz­szintesen fúvó ventilátorok

A marhák testhőmérsékletük csökkentése érdekében felgyorsítják légzésük ütemét, szükség esetén elkezdenek lihegni. Amikor a külső hőmérséklet emelkedik, hosszabb ideig maradnak állva. Nem fekszenek az alomba, így könnyebben megszabadulnak a hőfeleslegtől. Az álló helyzet viszont fárasztó, nem teszi lehetővé, hogy kedvező feltételek mellett kérőddzenek. Ez az állapot is hajlamosít arra, hogy rosszabbul hasznosítsák a felvett takarmányt. Emellett agresszívebb magatartást is megfigyelhetünk. „Annak érdekében, hogy az állatok könnyebben megszabadulhassanak hőfeleslegüktől, törekednünk kell életterük növelésére, nevezetesen arra, hogy kevesebb állatot helyezzünk el egységnyi területen” – hangsúlyozta Giulio Cozzi.

A hatékony szellőztetés elengedhetetlen ahhoz, hogy az istálló levegője kellő mértékben felfrissüljön. A mechanikus szellőztető rendszerek alkalmazásával csökkenthetjük a hőérzetet a páratartalom és a környezeti hőmérséklet csökkentése nélkül. A kedvező légáramlat sebessége nyáron magasabb lehet 4-5 m/s értéknél, viszont télen a 0,5 m/s az ideális.

A függőleges szellőztetőrendszerek gyakran zajosak. A hatékonyság javítható vízszintes irányba fúvó, széles lapátú ventilátorokkal, amelyek biztosítják a környezeti levegő optimális és állandó keveredését.

Alkalmasak a páratartalom szintjének csökkentésére. Működtetésük már akkor ajánlatos, ha a hőmérséklet eléri a 22 °C-ot. Az állatok felett elhelyezett vízpárásító, porlasztó alkalmazása egy másik lehetőség, amelyet általában a tejtermelő állományoknál már korábban bevezettek. Ez a módszer hatással van az alom minőségére és az állatok tisztaságára is.

„A választott borjak érkezése a hizlaldába egy sor feszültséggel jár együtt (elválasztás, szállítás, csoportosítás). A Franciaországban született és azt követően Olaszországban hizlalásra kerülő állatok nagyon eltérő elhelyezési, takarmányozási és éghajlati viszonyok közé kerülnek. Néhány héten belül három különböző összetételű takarmányt is kapnak. Franciaországban, majd Olaszországban az átmeneti takarmánykeveréket, később a hizlalót. A borjak fogadását követő hetek döntő fontosságúak. Erre az időszakra esik a legtöbb elhullás. A nyár végi és a kora őszi, gyakran nagyon forró hetekben meg kell kettőzni figyelmünket.”

Dr. Toldi Gyula

ny. tudományos főmunkatárs

Kaposvári Egyetem, Agrár- és Környezettudományi Kar

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2019/7 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Felvették a kesztyűt az esztelen pazarlás ellen

Törvényt hoztak az élelmiszerpazarlás ellen Lengyelországban, amelyet a napokban írt alá a köztársasági elnök. Aki megszegi, komoly pénzbüntetésre számíthat az elpazarolt élelmiszer mennyiségének függvényében.

Nem vitték el a gólyák a nyarat

A néphagyomány úgy tartja, a gólyákkal érkezik a tavasz, és amikor útra kelnek elviszik magukkal a nyarat. Ám az idén úgy tűnik, a nyár még legalább egy hónapig marad. Ez jó hír az aratásra készülőknek, a borászoknak, az utószezonban nyaralóknak, ám ellentmond a több száz éves megfigyeléseknek. Kezdhetünk hozzászokni, hogy az időjárást figyelve nem jön be az évszázados forgatókönyv?

Szabadon jönnek-mennek a tehenek: fejőrobot a kisgazdaságban

Munkaerőhiánnyal nem csak a nagyobb mezőgazdasági üzemek, hanem a kisebb gazdaságok is küszködnek manapság. A Csákberény melletti Orond-pusztai tehenészet egy magyar családi vállalkozásból született 14 éve, ahol már mintagazdasági körülmények között készítenek tejtermékeket és sajtokat. A fejős állomány egyelőre 20 tehénből áll.

Egyre hosszabbak lesznek a hőhullámok

Egyre hosszabbra nyúlnak a nyári hőhullámok és velük együtt az extrém szárazság által sújtott időszakok is egyre hosszabbak lesznek, ami az emberi egészség mellett a mezőgazdaságra is negatívan hat majd – állapították meg kutatók a Berlini Humboldt Egyetem és az ugyancsak a német fővárosban található Éghajlatelemző Központ közös tanulmányában.

Öreg kecske nem vén kecske - Nem kell elkapkodni a selejtezést!

Valamelyik nap a legnagyobb közösségi oldal feldobott egy hét évvel ezelőtti képet egy előhasi szánentáli keverék anyámról. Már hét éve fejem, döbbentem rá, és remélhetőleg egy darabig még fogom is. - Pallagi Zsuzsanna írása.

A magyar sertéshús thaiföldi exportjáról tárgyaltak Budapesten

A magyar sertéshús thaiföldi exportjának engedélyezéséről és a sertéspestis elleni sikeres magyar intézkedésekről tárgyaltak Budapesten a thaiföldi agrártárca, valamint a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) a képviselői - közölte a KKM csütörtökön az MTI-vel.

Közelebb kerültek a sertéspestis elleni oltóanyag előállításához

Az afrikai sertéspestis (ASP) megállításán dolgoznak a kutatók világszerte. Nagy lépést tettek ennek érdekében az USA-ban, ahol a kormány megállapodást kötött egy oltóanyaggyártó céggel. Noha a vakcina még nem készült el, a tudósok közelebb kerültek a megoldáshoz.

"Érlelő" időjárás jő

A napraforgó, a kukorica és a gyümölcsök érési folyamatainak kedvezni fog a következő napokban várható meleg, nagyrészt száraz időjárás. A repce vetésének talaj-előkészítéséhez az ország nagyobb részén ideális a talaj fölső rétegének nedvességtartalma.

Oroszországi erdőtüzek: miért veszélyes a meggyulladt tőzegláp?

Előfordulhat, hogy az Oroszországban égő tőzeglápok maguktól nem alszanak ki, ez azért veszélyes, mert akár 100-szor több széndioxid kerül a levegőbe, mint az erdőtüzek miatt.

"Védőoltás" méhbetegségek ellen - egy felfedezés lehetőségei

A méhek egymás etetése során ismerik meg a lehetséges korokozók génjeit, melyek ellen aztán küzdeni is képesek. A kérdés, hogy ennek alapján "oltóanyagok" is létrehozhatóak-e a méhek egészségének védelmében.