Back to top

Hízómarhák hűtése kánikulában - Olaszországi tapasztalatok

Az éghajlatváltozás egyre gyakoribb és hosszabb ideig tartó, nagy hőséggel járó napokat hoz magával. Ez hatással van a hízóállatok teljesítményére: a termelés csökken, amint a hőmérséklet meghaladja a 25 °C-os küszöböt.

A tavasz vége és az ősz kezdete között, a változó éghajlati viszonyok miatt, a gyakoribb és tartósan szélsőséges hőmérsékletű időszakok valószínűsége növekedni fog. Ez hatással lesz a takarmánytermelésre, de a nyári szezonban az épületben tartott szarvasmarhák életkörülményeire is. „Ezek a hőségnapok valószínűleg a hizlaldák számára az egyik legfontosabb műszaki kihívást is jelentik. A szélsőséges éghajlati viszonyok figyelembevételével kell elérnünk a legjobb teljesítmény fenntartását” – magyarázta a Lallemand Animal Nutrition Company által szervezett szemináriumon Giulio Cozzi, aki egyben kérődzők szakállatorvosa.

Tíz egyednek legalább egy itatót!

Mivel a bendőben zajló erjedés hőtermeléssel jár, a szarvasmarhák a hideggel szembeni küzdelemre jobban felkészültek. A hőkomfortzónájuk – amikor nem fogyasztanak energiát testhőmérsékletük fenntartása érdekében – ideális esetben 5 és 25 °C között van. Ha a külső hőmérséklet nő, akkor a testük által felszabadított felesleges mennyiséget különböző mechanizmusokkal kell eltávolítaniuk, beleértve a fokozott légzést és a verejtékezést. Ez hozzájárul az életfenntartáshoz szükséges energia jelentős növekedéséhez, és ezért hatással van a teljesítményükre.

A magas hőmérsékleten túl az épületeken belüli magas páratartalom tovább fokozza a melegérzetet.

A francia szakemberek ezt a jelenséget az ITH mutató (hőmérséklet- és páratartalom-index) segítségével értékelik. Amikor a levegő nedvességtartalma nő, a víz nehezebben párolog. Még ideális istállóhőmérsékleten is több nehézséget okoz fenntartani az épület kívánatos belső hőmérsékletét, ha a levegő páratartalma magas. További gondot jelent, hogy a bőr alatti zsírszövet hőpajzsként is szolgál, amely lassítja a felesleges hő leadását. A vágásra érett állatok többet szenvednek arányaiban kisebb testfelületük miatt, hiszen ez gyengébb hőcserével párosul.

„Ha a hőmérséklet emelkedik, először a folyadék-utánpótlásról kell gondoskodnunk”

– mondja Giulio Cozzi. A csoporton belül minden marhának könnyen kell hozzáférnie az itatóvályúhoz, ahol 10-15 liter tiszta vizet fogyaszthatnak percenként. Ennek megfelelően az itatóknak elegendő számban kell rendelkezésre állniuk: legalább egy itató tíz egyedre. „A hizlalás befejező szakaszában a fiatal bikák által elfogyasztott takarmány jellegétől függően 20 °C hőmérséklet esetén a vízfogyasztás elérheti állatonként a 45 litert, 27 °C-on az 55 litert, 32 °C-os hőmérsékleten pedig a 78 litert” – jelentette ki az előadó.

Hatékonyabbak a víz­szintesen fúvó ventilátorok

A marhák testhőmérsékletük csökkentése érdekében felgyorsítják légzésük ütemét, szükség esetén elkezdenek lihegni. Amikor a külső hőmérséklet emelkedik, hosszabb ideig maradnak állva. Nem fekszenek az alomba, így könnyebben megszabadulnak a hőfeleslegtől. Az álló helyzet viszont fárasztó, nem teszi lehetővé, hogy kedvező feltételek mellett kérőddzenek. Ez az állapot is hajlamosít arra, hogy rosszabbul hasznosítsák a felvett takarmányt. Emellett agresszívebb magatartást is megfigyelhetünk. „Annak érdekében, hogy az állatok könnyebben megszabadulhassanak hőfeleslegüktől, törekednünk kell életterük növelésére, nevezetesen arra, hogy kevesebb állatot helyezzünk el egységnyi területen” – hangsúlyozta Giulio Cozzi.

A hatékony szellőztetés elengedhetetlen ahhoz, hogy az istálló levegője kellő mértékben felfrissüljön. A mechanikus szellőztető rendszerek alkalmazásával csökkenthetjük a hőérzetet a páratartalom és a környezeti hőmérséklet csökkentése nélkül. A kedvező légáramlat sebessége nyáron magasabb lehet 4-5 m/s értéknél, viszont télen a 0,5 m/s az ideális.

A függőleges szellőztetőrendszerek gyakran zajosak. A hatékonyság javítható vízszintes irányba fúvó, széles lapátú ventilátorokkal, amelyek biztosítják a környezeti levegő optimális és állandó keveredését.

Alkalmasak a páratartalom szintjének csökkentésére. Működtetésük már akkor ajánlatos, ha a hőmérséklet eléri a 22 °C-ot. Az állatok felett elhelyezett vízpárásító, porlasztó alkalmazása egy másik lehetőség, amelyet általában a tejtermelő állományoknál már korábban bevezettek. Ez a módszer hatással van az alom minőségére és az állatok tisztaságára is.

„A választott borjak érkezése a hizlaldába egy sor feszültséggel jár együtt (elválasztás, szállítás, csoportosítás). A Franciaországban született és azt követően Olaszországban hizlalásra kerülő állatok nagyon eltérő elhelyezési, takarmányozási és éghajlati viszonyok közé kerülnek. Néhány héten belül három különböző összetételű takarmányt is kapnak. Franciaországban, majd Olaszországban az átmeneti takarmánykeveréket, később a hizlalót. A borjak fogadását követő hetek döntő fontosságúak. Erre az időszakra esik a legtöbb elhullás. A nyár végi és a kora őszi, gyakran nagyon forró hetekben meg kell kettőzni figyelmünket.”

Dr. Toldi Gyula

ny. tudományos főmunkatárs

Kaposvári Egyetem, Agrár- és Környezettudományi Kar

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2019/7 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Olvad a jég a Himaláján: a növények meg egyre jobban benépesítik a Mount Everest térségét

Egy új jelentés szerint a Mount Everest körüli területek újabb részein kezdett el nőni a növényzet, mivel a hőmérséklet növekedése megolvasztja a jeget a Himaláján.

A rendőrlóból lett olimpikon

Épp a minap olvastam egy érdekes cikket George és Monica Theodorescuról, amikor egy orosz barátomtól jött a hír, elment az orosz csoda, az orlov trotter, a gyönyörű szürke Balagur, akit még volt szerencsém fotózni 2005-ben, éppen akkor, amikor lovasával, Alexandra Korelovával először feltűnt Aachenben. A tökéletes piaffot bemutató ló nagy szenzáció volt.

Egymásra találhatnak a bugaci viperák

A természetes élőhelyek feldarabolódása és az ezzel járó izoláció egyre nagyobb problémát jelent a repülni nem képes, kis életterű állatfajok számára. Közéjük tartozik a rejtőzködő életmódot folytató rákosi vipera is, melynek védelme, illetve állományának növekedése érdekében egy két évig tartó projekt részeként tettek fontos lépéseket a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság (KNPI) szakemberei.

Egy lehetséges válasz a klímaváltozásra: agroerdészet

Kolumbiában korábban a marhatenyésztők erdőket irtottak ki, hogy legelőhöz jussanak, manapság azonban egy tesztprogram keretében fákat ültetnek, és a szarvasmarhák gyümölcsöt és cserjéket is esznek. A gazdák tehát úgy növelik a jövedelmüket, hogy közben védik az esőerdőket is.

A kedvencével utazna? Mutatjuk, hova mehet

Olaszországban van a legtöbb olyan szálloda, ahová magukkal vihetik a gazdák a kutyájukat. A kutyabarát szálláshelyek toplistájának élén Olaszország, Oroszország, Lengyelország, Horvátország és Spanyolország áll. A legjobb szolgáltatást pedig a francia, a brit és az olasz szálláshelyek nyújtják a kedvencükkel utazók számára.

Fontos az önmérséklet

Dr. Nagy Balázs, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természetföldrajzi Tanszékének docense, az ELTE Földrajztudományi Központjának vezetője, a Földgömb magazin főszerkesztője. Geográfus és klímakutató, több expedíció tagja és vezetője, amelyek az Antarktiszon és az Andokban kutatják az éghajlat változásait. Kíváncsiak voltunk, mit mond a jövőről.

Már dolgoznak a "vegán csirkén"

Az Egyesült Királyság legnagyobb pékséglánca már dolgozik egy csirkehúst helyettesíteni kívánó vegán terméken. A vásárlók imádták a növényi "kolbásszal" töltött péksüteményüket, ezért tovább bővítik az izgalmas ízvilágú vegán menüt.

A kurtafarkú gyík - Akár egy fenyőtoboz

A zsindelyes vagy más néven kurtafarkú gyík (Trachydosaurus rugosa) fizimiskája szinte egyedülálló az állatvilágban. Testét hatalmas pikkelyek borítják, amelyek úgy helyezkednek el rajta, mintha egy fenyőtoboz volna.

A ginkgo biloba fák soha nem halnak meg - A kutatók azt hiszik, tudják miért

Egyszerűen nincs beprogramozva az öregedésre, és egész életében a betegségek, valamint az aszály okozta betegségek leküzdését segítő kemikáliákat termel a páfrányfenyő - állapították meg amerikai és kínai kutatók, megfejtve a fafaj hosszú életének titkát. A prehisztorikus korból származó növény maradványait 200 millió éves kövületekben is megtalálták.

A mejnók – Csak tágas röpdében

Bő egy évtizede Európában, így nálunk is nagy keletje volt a beónak. Pompásnak tartott hangutánzó képessége miatt sokan gondozták, ám közülük nem kevesen nagyot csalódtak benne. Ugyanis a beó nem éppen ideális házikedvenc.