Back to top

Kis kerti tavaink ideális lakója: pettyes víziteknős

A hazai mocsári teknősök terráriumi tartása kizárt, hiszen azok védett állatok. Ám egy Észak-Amerikából származó, közeli rokonfajt egyre többen szaporítanak Európában. A pettyes víziteknősök (Clemmys guttata) ára még mindig elég borsos, de olykor-olykor feltűnnek a hazai szakkereskedésekben szaporított, eladó példányaik.

Ezek az apró termetű vízi­teknősök nagy hasonlóságot mutatnak az egyetlen hazai teknősfajunkkal.

Sekély vizet igényelnek

A különbség, hogy az amerikai rokon fekete testét kevesebb, de nagyobb, szabályos, sárgás színezetű petty borítja. A tetszetős állatok mérete jóval kisebb, átlagosan 8-12 cm-es páncélhosszt érnek el. Ennek köszönhetően igényes elhelyezésük is jóval könnyebb, mint a mozgékonyabb, nagyobb fajoké. A pettyes víziteknősök elterjedési területe Észak-Floridától, egészen Kanada déli részéig húzódik. Ebből következik, hogy a hőmérséklettel szem­ben meglehetősen tágtűrésűek. Nem túl jó úszók, inkább a vízinövényekkel sűrűn benőtt, sekélyebb – 20-30 cm mélységű – vizek lakói. Férőhelyüket is ehhez igazodva kell kialakítani.

Nagyjából 20 cm mélységű vizet kell biztosítani számukra, amely dúsan legyen berendezve élő vagy műnövényekkel és egyéb tereptárgyakkal. Ezek a teknősök keveset úsznak, inkább a vízalatti gyökerek, sziklák között mászkálnak. Alakítsunk ki számukra egy sekély részt, pl. egy rámpát, amelyen úgy is tudnak pihenni, hogy csak testük elülső része ér ki a vízből. A 20-26 °C-os víz mellett természetesen igényelnek egy megvilágított napozóhelyet, ahol felmelegíthetik a testüket. Ám elsősorban az előbb említett sekélyes részt fogják e célból felkeresni. A szárazföldön általában azok a nőstények tartózkodnak, amelyek a túl heves hímek elől menekülnek vagy azok, amelyek ideális tojásrakó helyet keresnek.

A pettyes vízi­teknősöket tavasztól-őszig szabadtéren is tarthatjuk. Ilyenkor mindenképpen védekeznünk kell a ragadozók ellen.

Szabadtéren a szárazföldi területüket is érdemes növényesíteni, így teknőseink bátrabban fogják felfedezni ezeket a részeket is. Táplálásukra a legmegfelelőbb a holt állapotban felkínált apróhal és az összetört csiga. Emellett természetesen férgeket, lárvákat, rovarokat, alsórendű rákokat is fogyasztanak. Némely egyedek a lágyabb vízinövényekből is eszegetnek. Társításuk során vegyük figyelembe, hogy a hímek rivalizálhatnak. Továbbá a szaporodási időszakban túlhajtott nőstényeknek néha pihenőt kell biztosítani, a hím időszakos eltávolításával.

Évente több fészekalj

Ivarérettségüket elterjedési területük északi részén csak 10-15 év alatt érik el, de fogságban már 3-4 évesen szaporításba vehetők. Szaporításuk előfeltétele egy enyhébb telelés. Erre megfelel egy olyan fényhiányosabb időszak, amely során 15-18 °C-on tartjuk az állatokat. Ezek a teknősök a szabadban csak egy-két évente szaporodnak, viszont terráriumban, jó tartás mellett egy nyári szezonban akár több olyan fészekaljat is rakhatnak, amelyek egyenként, általában egy-három tojást tartalmaznak. A tojásrakás előtt álló nőstények számára biztosítsunk olyan mélységű, laza szerkezetű talajt, amelybe egész testüket le tudják ásni. A kisteknősök ivararányát a hőmérséklet pontos beállításával ennél a fajnál is jó eséllyel lehet befolyásolni. A kikelő fiatalok meglehetősen gyámoltalanok. Eleinte csak 3-5 cm-es vízben tarthatjuk őket, lehetőleg vízinövények között. Első eleségként valamilyen élénk színű dolgot fognak elfogadni. Erre a célra leginkább a vörös szúnyoglárva felel meg. Ahogy cseperednek, fokozatosan átállhatunk a felnőtt egyedeknél javasolt tartástechnológiára. A pettyes víziteknősök nem védett állatok.

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2019/6 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Az anyacsere gyakorisága 2.

Az anyák minősége is évjáratfüggő, mint a boroké, az anyák nevelését legjobban befolyásoló tényező az időjárás - írja Buczkó Endre a Méhészet 2018. szeptemberi számában (10-11. old.). Ugyanakkor Ádám Gabriella méhészmesterrel (Tiszaszentimre) is egyet kell értsek, hogy „első éves vagy második éves, szezon eleji vagy szezon utáni, nem mindegy".

A méhek spiroplasmosisa

Sajnos, újra beszélni kell egy méhbetegségről, mivel ismét megjelent a hazai méhek kórtani vizsgálatai során. „A méhek spiroplasmosisa” címmel 11 évvel ezelőtt jelent meg írásom a Méhészetben. A jelen összefoglalás részben megismétli az ott leírtakat, részben kiegészíti újabb irodalmi ismeretekkel.

Ősi viador Indiából – Az asil tyúk

Az Indiából származó asil tyúk a viadorfajták legősibb csoportjához tartozik. Ezt a csoportot az indiai társadalom felső rétegének nagy megbecsülése övezte, s a szomszédos országokban szintén ismeretes volt. Számos különböző változat létezéséről tudunk.

Atkakezelés anyazárkázással 2.

Mivel a vegyszerek egyre szaporodnak a környezetünkben, és „rejtélyes” módon pusztulnak méheink, fontos, hogy legalább a méhész használjon minél kevesebb vegyszert a méhek kezelésekor. Erre ad lehetőséget az őszi anyazárkázás, így az anya nem tud petét rakni, a fiasításban pedig nem tud az atkapopuláció tovább fejlődni.

Útmutató a méhekért

A világ vegyszertermelése 2004 és 2014 között megduplázódott. Az EU különféle hatóságai is mintegy 22 ezer vegyi anyag használatára adtak engedélyt.

Előtérben a környezeti hatások – 31. Nyúltenyésztési Tudományos Nap

Idén 31. alkalommal került megrendezésre a Nyúl­tenyésztési Tudományos Nap a Kaposvári Egyetemen. A konferencián 11 előadást hallgathatott meg a közel 100 fős szakmai közönség. A rendezvény színvonalát emelte két külföldi kutató is mintegy félórás előadásával. Mindketten Olaszországból a Padovai Egyetemről érkeztek.

Egy kicsiny kutyaféle – Sivatagi róka

Ma már nem csupán a nyugat-európai állatbörzéken, hanem olykor már Prágában is hozzá lehet jutni sivatagi rókához (Vulpes zerda). Ez a faj a legkisebb és talán legbájosabb kutyaféle, így nem csoda, hogy borsos ára ellenére olykor haza is visznek egy-egy ilyen homok-színű sivataglakót. A bajok általában ekkor kezdődnek, ugyanis hamar kiderül, hogy a sivatagi róka nem kutya!

Galambfajta elszánt tenyésztőknek

Úgy tűnik, hazánkban a nemzeti galambfajták tartása virágzik, ugyanakkor ez nem minden fajtára igaz. Vannak olyanok, melyek sosem mennek ki a divatból, mint például a magyar óriásgalamb, melynek állománya állandónak mondható. Előfordulnak azonban olyanok is, melyek eddig sosem jelentek meg nagyobb számban a portákon és a kiállításokon. Ilyen például a ceglédi rövidcsőrű is.

ASP: keresni kell az elhullott vaddisznókat, jutalom jár érte

Egyre komolyabb intézkedéseket hoznak a lengyelek az ASP terjedésének megakadályozására. Azt tervezik, hogy jutalmat adnak az elhullott vaddisznók bejelentőinek. Jelenleg a sertéspestis terjedési sebessége havonta 2 kilométer.

Ultrahangos riasztó és a jog

Egy alföldi gazda állattartó telepet működtet. A telepével szomszédos ingatlan tulajdonosa, védendő saját ingatlanát, értékeit, ultrahangos állatriasztókat helyezett üzembe. Ezek a riasztók kétségkívül eredményesen működtek, mert távol tartották a kártevőket a szomszéd ingatlanától. Azonban a riasztók hatósugara túlterjedt a szomszéd ingatlanán.