Back to top

Kis kerti tavaink ideális lakója: pettyes víziteknős

A hazai mocsári teknősök terráriumi tartása kizárt, hiszen azok védett állatok. Ám egy Észak-Amerikából származó, közeli rokonfajt egyre többen szaporítanak Európában. A pettyes víziteknősök (Clemmys guttata) ára még mindig elég borsos, de olykor-olykor feltűnnek a hazai szakkereskedésekben szaporított, eladó példányaik.

Ezek az apró termetű vízi­teknősök nagy hasonlóságot mutatnak az egyetlen hazai teknősfajunkkal.

Sekély vizet igényelnek

A különbség, hogy az amerikai rokon fekete testét kevesebb, de nagyobb, szabályos, sárgás színezetű petty borítja. A tetszetős állatok mérete jóval kisebb, átlagosan 8-12 cm-es páncélhosszt érnek el. Ennek köszönhetően igényes elhelyezésük is jóval könnyebb, mint a mozgékonyabb, nagyobb fajoké. A pettyes víziteknősök elterjedési területe Észak-Floridától, egészen Kanada déli részéig húzódik. Ebből következik, hogy a hőmérséklettel szem­ben meglehetősen tágtűrésűek. Nem túl jó úszók, inkább a vízinövényekkel sűrűn benőtt, sekélyebb – 20-30 cm mélységű – vizek lakói. Férőhelyüket is ehhez igazodva kell kialakítani.

Nagyjából 20 cm mélységű vizet kell biztosítani számukra, amely dúsan legyen berendezve élő vagy műnövényekkel és egyéb tereptárgyakkal. Ezek a teknősök keveset úsznak, inkább a vízalatti gyökerek, sziklák között mászkálnak. Alakítsunk ki számukra egy sekély részt, pl. egy rámpát, amelyen úgy is tudnak pihenni, hogy csak testük elülső része ér ki a vízből. A 20-26 °C-os víz mellett természetesen igényelnek egy megvilágított napozóhelyet, ahol felmelegíthetik a testüket. Ám elsősorban az előbb említett sekélyes részt fogják e célból felkeresni. A szárazföldön általában azok a nőstények tartózkodnak, amelyek a túl heves hímek elől menekülnek vagy azok, amelyek ideális tojásrakó helyet keresnek.

A pettyes vízi­teknősöket tavasztól-őszig szabadtéren is tarthatjuk. Ilyenkor mindenképpen védekeznünk kell a ragadozók ellen.

Szabadtéren a szárazföldi területüket is érdemes növényesíteni, így teknőseink bátrabban fogják felfedezni ezeket a részeket is. Táplálásukra a legmegfelelőbb a holt állapotban felkínált apróhal és az összetört csiga. Emellett természetesen férgeket, lárvákat, rovarokat, alsórendű rákokat is fogyasztanak. Némely egyedek a lágyabb vízinövényekből is eszegetnek. Társításuk során vegyük figyelembe, hogy a hímek rivalizálhatnak. Továbbá a szaporodási időszakban túlhajtott nőstényeknek néha pihenőt kell biztosítani, a hím időszakos eltávolításával.

Évente több fészekalj

Ivarérettségüket elterjedési területük északi részén csak 10-15 év alatt érik el, de fogságban már 3-4 évesen szaporításba vehetők. Szaporításuk előfeltétele egy enyhébb telelés. Erre megfelel egy olyan fényhiányosabb időszak, amely során 15-18 °C-on tartjuk az állatokat. Ezek a teknősök a szabadban csak egy-két évente szaporodnak, viszont terráriumban, jó tartás mellett egy nyári szezonban akár több olyan fészekaljat is rakhatnak, amelyek egyenként, általában egy-három tojást tartalmaznak. A tojásrakás előtt álló nőstények számára biztosítsunk olyan mélységű, laza szerkezetű talajt, amelybe egész testüket le tudják ásni. A kisteknősök ivararányát a hőmérséklet pontos beállításával ennél a fajnál is jó eséllyel lehet befolyásolni. A kikelő fiatalok meglehetősen gyámoltalanok. Eleinte csak 3-5 cm-es vízben tarthatjuk őket, lehetőleg vízinövények között. Első eleségként valamilyen élénk színű dolgot fognak elfogadni. Erre a célra leginkább a vörös szúnyoglárva felel meg. Ahogy cseperednek, fokozatosan átállhatunk a felnőtt egyedeknél javasolt tartástechnológiára. A pettyes víziteknősök nem védett állatok.

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2019/6 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Az állatorvosi rendelőben is fő a biztonság járvány idején

Az állatorvosi rendelőbe lépve is másképpen kell viselkednünk, mint a vészhelyzet kihirdetése előtt. Belépéskor haladéktalanul fertőtlenítsük kezünket a bejáratnál található fertőtlenítőszerrel, ne feledjük, hogy a kilincs különösen veszélyes ragályfogó lehet. Lehetőleg egy állattal egy kísérőszemély tartson, és a váróhelyiségben kizárólag az erre kijelölt területen tartózkodjon.

Indiai törpeviador – angol nemesítés

Az indiai törpeviadort (más néven töpe cornish) ma már egyre gyakrabban látjuk kisállat-kiállításokon, ugyanis ennek a különleges megjelenésű díszbaromfifajtának világszerte növekszik tenyésztőtábora. Európán kívül különösen népszerű Észak-Amerikában, de Délkelet Ázsiában is keresett.

A méheket nem lehet karanténba zárni

Most, mikor e sorokat papírra vetem, kb. három hét telt el azóta, hogy elkezdődött az „őrület”, egy láthatatlan ellenség felforgatta a világ életét. Nézzük, mit tudunk, milyen hatással van eddig, ez a nem egész egy hónap a méhészekre, illetve a hazai méhészeti ágazatra.

A krízishelyzetben is biztosítják a takarmányellátást

Az UBM Csoport hazánk vezető takarmánygyártója, piacvezető gabona- és növényi fehérjekereskedő cégcsoportja hetekkel ezelőtt felállította operatív stábját, a vírus következményeire azonban már korábban megkezdte felkészülését. Varga Gábor vezérigazgató-helyettessel beszélgettünk a kialakult helyzetről és a kilátásokról.

Újra megjelent Magyarországon a madárinfluenza

A madárinfluenza H5N8 altípusának jelenlétét igazolta március 25-én egy Bács-Kiskun megyei kacsatartó gazdaságban a Nébih laboratóriuma. Az állategészségügyi szakemberek az érintett 32.500 pecsenyekacsa leölését már gyanú alapján megkezdték. A járványügyi nyomozás folyamatban van.

Letaszították trónjáról 39 év után a kubai szupertejelő tehenet

Marília, egy brazil tehén fosztotta meg trónjától az eddigi rekordot tartó kubai királynőt, Fehér Tőgyet a tejelési versenyen, ezzel 39 éves Guinnes rekordot döntött meg.

ASP: a vadaskertek űzött vadja lett a vaddisznó

Az afrikai sertéspestis továbbra is jelentős gazdasági és vadgazdálkodási problémát okoz hazánkban, és egyelőre úgy tűnik a vadászatra jogosultak intézkedései nem elégségesek a kór megfékezésére. Ennek értelmében az országos főállatorvos új határozatot hozott az ASP féken tartására, amely intézkedések drasztikus lépéseket hordoznak magukkal.

A mezőgazdaságban nem állhat meg az élet

A kormány a szakmai szervezetekkel együtt, már a gazdaság újraindításán is dolgozik – olvasható a Magyar Mezőgazdaság e heti, 2020/13. számában. A lapból az is megtudható, hogy félteni kell-e állatainkat és nekünk félnünk kell-e tőlük a koronavírus miatt. Kárpát-medencei gazdák rovatunkban a Vajdaságba látogatunk. Aktuális mellékletünk, a Géppiac a héten a szemenként vető gépeket veszi górcső alá.

Az éhező macskákat is segítik Madridban

Sok száz macska került veszélybe a spanyol fővárosban, mivel a bezárt közparkokban élő állatokat a kijárási korlátozások miatt senki sem tudja etetni.

A bárány nem marad a nyakunkon

A kamionok mennek, az élőállatexport kisebb fennakadásokkal halad, egyszóval nem kell attól tartanunk, hogy a termelők nyakán maradnak a húsvéti olasz exportra nevelt bárányok. A járványügyi helyzet azon nem változtatott, hogy az embereknek enniük kell. Azonban vélhetőleg nem ez lesz az az időszak, amikor magyar vásárlók tömegei szoknak rá a juhhúsra.