Back to top

Kis kerti tavaink ideális lakója: pettyes víziteknős

A hazai mocsári teknősök terráriumi tartása kizárt, hiszen azok védett állatok. Ám egy Észak-Amerikából származó, közeli rokonfajt egyre többen szaporítanak Európában. A pettyes víziteknősök (Clemmys guttata) ára még mindig elég borsos, de olykor-olykor feltűnnek a hazai szakkereskedésekben szaporított, eladó példányaik.

Ezek az apró termetű vízi­teknősök nagy hasonlóságot mutatnak az egyetlen hazai teknősfajunkkal.

Sekély vizet igényelnek

A különbség, hogy az amerikai rokon fekete testét kevesebb, de nagyobb, szabályos, sárgás színezetű petty borítja. A tetszetős állatok mérete jóval kisebb, átlagosan 8-12 cm-es páncélhosszt érnek el. Ennek köszönhetően igényes elhelyezésük is jóval könnyebb, mint a mozgékonyabb, nagyobb fajoké. A pettyes víziteknősök elterjedési területe Észak-Floridától, egészen Kanada déli részéig húzódik. Ebből következik, hogy a hőmérséklettel szem­ben meglehetősen tágtűrésűek. Nem túl jó úszók, inkább a vízinövényekkel sűrűn benőtt, sekélyebb – 20-30 cm mélységű – vizek lakói. Férőhelyüket is ehhez igazodva kell kialakítani.

Nagyjából 20 cm mélységű vizet kell biztosítani számukra, amely dúsan legyen berendezve élő vagy műnövényekkel és egyéb tereptárgyakkal. Ezek a teknősök keveset úsznak, inkább a vízalatti gyökerek, sziklák között mászkálnak. Alakítsunk ki számukra egy sekély részt, pl. egy rámpát, amelyen úgy is tudnak pihenni, hogy csak testük elülső része ér ki a vízből. A 20-26 °C-os víz mellett természetesen igényelnek egy megvilágított napozóhelyet, ahol felmelegíthetik a testüket. Ám elsősorban az előbb említett sekélyes részt fogják e célból felkeresni. A szárazföldön általában azok a nőstények tartózkodnak, amelyek a túl heves hímek elől menekülnek vagy azok, amelyek ideális tojásrakó helyet keresnek.

A pettyes vízi­teknősöket tavasztól-őszig szabadtéren is tarthatjuk. Ilyenkor mindenképpen védekeznünk kell a ragadozók ellen.

Szabadtéren a szárazföldi területüket is érdemes növényesíteni, így teknőseink bátrabban fogják felfedezni ezeket a részeket is. Táplálásukra a legmegfelelőbb a holt állapotban felkínált apróhal és az összetört csiga. Emellett természetesen férgeket, lárvákat, rovarokat, alsórendű rákokat is fogyasztanak. Némely egyedek a lágyabb vízinövényekből is eszegetnek. Társításuk során vegyük figyelembe, hogy a hímek rivalizálhatnak. Továbbá a szaporodási időszakban túlhajtott nőstényeknek néha pihenőt kell biztosítani, a hím időszakos eltávolításával.

Évente több fészekalj

Ivarérettségüket elterjedési területük északi részén csak 10-15 év alatt érik el, de fogságban már 3-4 évesen szaporításba vehetők. Szaporításuk előfeltétele egy enyhébb telelés. Erre megfelel egy olyan fényhiányosabb időszak, amely során 15-18 °C-on tartjuk az állatokat. Ezek a teknősök a szabadban csak egy-két évente szaporodnak, viszont terráriumban, jó tartás mellett egy nyári szezonban akár több olyan fészekaljat is rakhatnak, amelyek egyenként, általában egy-három tojást tartalmaznak. A tojásrakás előtt álló nőstények számára biztosítsunk olyan mélységű, laza szerkezetű talajt, amelybe egész testüket le tudják ásni. A kisteknősök ivararányát a hőmérséklet pontos beállításával ennél a fajnál is jó eséllyel lehet befolyásolni. A kikelő fiatalok meglehetősen gyámoltalanok. Eleinte csak 3-5 cm-es vízben tarthatjuk őket, lehetőleg vízinövények között. Első eleségként valamilyen élénk színű dolgot fognak elfogadni. Erre a célra leginkább a vörös szúnyoglárva felel meg. Ahogy cseperednek, fokozatosan átállhatunk a felnőtt egyedeknél javasolt tartástechnológiára. A pettyes víziteknősök nem védett állatok.

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2019/6 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A sivatagi róka nem házi kutya!

E bájos kutyaféle egyelőre még nem veszélyeztetett, de állománya mindinkább ritkul. Számos példányt fognak be hobbicélra, élőhelye is szűkül, nem beszélve arról, hogy a mind nagyobb számban tartott, illetve elvadult kutyák is nagy veszélyt jelentenek számára a vadonban. Amellett, hogy meg is ölhetik, még olyan halálos betegségeket is terjesztenek, amelyekre a sivatagi rókák különösen érzékenyek.

Kihalás szélén egy magyar őshonos háziállatfajta

Mindössze 250-300 egyed. Ennyi a létszáma azon magyar parlagi kecskéknek hazánkban, amely a záloga lehet a fajta fennmaradásnak. Az egyedi megjelenésű, hosszú szőrű, tincses kecskék felkutatását Erdélyben is elkezdték, hogy a kihalás széléről visszahozzák ezt az őshonos magyar háziállatfajtát.

ASP: a kis vágóhidak egy része lehúzhatja a rolót Kínában

Bő egy esztendeje, hogy megjelent az afrikai sertéspestis (ASP) Kínában, a világ első számú sertéstermelő országában. A járvány hatalmas károkat okozott ez idő alatt a távol-keleti országban, amelynek kormánya minden eszközt bevet a védekezés során. Ez év novembertől nagyszabású ellenőrzéssel szűrik ki, mely vágóhidak nem tartják be a szigorodó előírásokat.

Százhalombattán kettévágta, Gyótapusztán mézet termel vele

Gyótapusztán látogattam meg egy méhészt, aki sok – különösen a pályájukat kezdő – méhész szempontjából ideális helyen, környezetben tevékenykedik. De az idősebb generáció szemében is irigylésre méltó méhészetet mutatunk be: a 77 éves Johanidesz János korát meghazudtoló frissessége, gondolkodása sok korosodó kollégának adhat erőt.

ASP: újabb 13 ezer állatot ölnek le Romániában

Csaknem 13 ezer újabb sertés elpusztításáról döntött pénteken a romániai állategészségügyi és élelmiszerbiztonsági szakhatóság (ANSVSA), miután afrikai sertéspestis (ASP) vírusát mutatták ki egy Arges és egy Olt megyei farmon - közölte a Mediafax hírügynökség.

A hullámos nem törpepapagáj!

Sajnos még napjainkban is gyakran előfordul, hogy a hullámos papagájt tévesen törpepapagájnak nevezik, s ebből számos félreértés is akad. Hajdan ugyanis, amíg a ma törpepapagájnak nevezett fajok nem jelentek meg Magyarországon, addig a hullámos papagájt – mivel ez volt a nálunk előforduló legkisebb papagájfaj, melyhez könnyen hozzá lehetett jutni – törpepapagájnak nevezték.

Egy szárnyas az ókorból - A római galamb

A 2018 decemberében meghirdetett húsgalamb­program kiterjedésének hatására várható, hogy a hazai óriásgalambfajták (magyar óriásgalamb, alföldi bugagalamb, magyar óriás begyes, szalontai óriás­galamb) mellett a galambhústermelésben a külföldi fajták (mondén, strasszer, texán, római, king, carneau, stb.), és a hibridek (például az euro-pigeon, és a hubbell) is szerepet kapnak.

Vedd fel a nyúlcipőt, és fuss!

Nyúlnyelven ezt kommunikálják fajtársaiknak az üregi nyulak, amikor farkuk fehér alsó felét meneküléskor felcsapják, s a kivillanó szín, akárcsak minket a mentőautó villogó fénye, vizuálisan riaszt.

A neonikotinoidok hatása a varroára

Világos bizonyítékok állnak rendelkezésre arról, hogy a neonikotinoid rovarölő szerek („neo”-k) jelenléte a környezetben, és a világméretekben elterjedt ektoparazita, a Varroa destructor, fontos stressztényezők a méhek túlélésében, eddig nem volt tudományos vizsgálat arra, hogy ez a két faktor hogyan hat egymásra.

Egy extrém díszmadár - A kaffer szarvasvarjú

Megbecsülni sem lehet, hogy ma Magyarországon hány madárfajt tartanak házikedvencként, de az biztos, hogy egyre több különleges tollas érkezik hazánkba. Igaz, eközben egyes, régebben közönséges fajok kegyvesztettek lettek. A kaffer szarvasvarjú az előbbiek közé tartozik.