Back to top

A mezőgazdaság hozzáadott értéke 5,3 százalékkal bővült tavaly

2018-ban a mezőgazdaság hozzáadott értéke 5,3%-kal bővült, ezzel a GDP növekedéséhez (4,9%) 0,2 százalékponttal járult hozzá – áll a Központi Statisztikai Hivatal most megjelent, Magyarország, 2018 című összegző kiadványában.

Az agrárium a nemzetgazdasági bruttó hozzáadott érték 4,3%-át állította elő - elemez a nak.hu. A beruházások 4,1%-át, 347,7 milliárd forintot fordítottak a mezőgazdaság fejlesztésére, összehasonlító áron számolva 8,3%-kal többet az egy évvel korábbinál. Ez részben annak köszönhető, hogy folytatódott a 2014–2020-as uniós költségvetési ciklus keretében a Vidékfejlesztési Program támogatásainak kifizetése.

A munkaerő-felmérés adatai szerint a foglalkoztatottak 4,8%-a, 214,9 ezer fő dolgozott az agrárszektorban. A teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete (256 ezer forint) csaknem 12%-kal múlta felül a 2017. évit.

A nemzetgazdasági átlagot kissé meghaladó bérkiáramlás ellenére a mezőgazdaságban az átlagfizetés 74 ezer forinttal elmaradt az országostól.

2018-ban az ország földterületének 57%-a állt mezőgazdasági művelés alatt. Az 5,3 millió hektár kiterjedésű mezőgazdasági terület több mint négyötödén szántóföldi gazdálkodás folyt. A szántó területe a 2017. évivel majdnem azonos maradt. A gyepek kiterjedése kissé zsugorodott az egy évvel korábbihoz képest, akárcsak a konyhakert és a szőlő területe, amelyek a művelési ágak között kisebb részarányt képviselnek.

A gyümölcsösök nagysága kismértékben meghaladta az egy évvel korábbit.

2018-ban az elhúzódó tél és a korán beköszöntött száraz, meleg időjárás leginkább a nyári betakarítású szántóföldi növények terméseredményére gyakorolt kedvezőtlen hatást. Továbbá bővült a szarvasmarha-, csökkent a juh- és  a baromfiállomány.

2018-ban a mezőgazdasági termelői árak – a 2017. évi 5,6%-os bővülés után – 2,7%-kal emelkedtek az előző évihez és 14%-kal 2010-hez viszonyítva.

A növényi termékek ára 5,8%-kal emelkedett, az élő állatok és állati termékeké 2,2%-kal mérséklődött. A gabonafélék ára közel tizedével nőtt (9,8%), a búzáé ennél nagyobb (12%), a kukoricáé (6,8%) kisebb mértékben. A kedvezőtlen időjárás Európa számos országában jelentős károkat okozott a termésben, ami felhajtotta a magyar gabona iránti keresletet és ezzel együtt az árakat. A zöldségfélék ára 16%-kal lett magasabb, legerőteljesebben a sárgarépa (39%), a vöröshagyma (37%), a karol és a fejes káposzta (34%) drágult. A burgonya ára 17%-kal emelkedett. A gyümölcsárak 14%-kal csökkentek, ám ezen belül az őszibaracké közel másfélszeresére (45%) emelkedett, az almáé viszont közel negyedével (-23%) csökkent. Az élő állatok közül a vágósertés árában volt jelentős csökkenés (-10%), míg a vágójuh ára 7,8%-kal nőtt. A tej ára alig változott (0,7%), az étkezési tyúktojásé 2,4%-kal nőtt.

Forrás: 
nak.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Egyelőre maradnak a hideg hajnalok

Csak kevés helyen öntözte számottevő csapadék a talajt a hét elején átvonult, és jelentős lehűlést hozó hidegfronthoz kötődően. A hét legvégéig is száraz, jellemzően napos idő segíti a kapás növények betakarítását, és a repce vetését. Ugyanakkor hideg hajnalokkal, többfelé talajmenti fagyokkal is számolni kell. Változékony, csapadékosabb, de enyhébb idő a jövő hét elejétől várható.

Bálázók új generációja

Tömörebb bálák, nagyobb hatékonyság: a francia- svájci KUHN piacra dobta a nagy szögletes bálázók új generációját.

Mi történik? Tömegesen jelölik meg zöld keresztekkel a földeket

A német gazdák tömegesen jelölik meg zöldre festett keresztekkel a földjeiket, hogy így hívják fel a figyelmet a kormány által szeptember elején elfogadott agrárkörnyezetvédelmi törvénycsomag lehetséges negatív következményeire – számol be az Agrarheute és a Die Welt.

Változóban a svájci mezőgazdaság

A svájci Szövetségi Statisztikai Hivatal legutóbbi jelentése szerint az országban jelenleg 50 852 mezőgazdasági üzem 1,04 millió hektáron gazdálkodik. A legutóbbi felméréshez képest a gazdaságok száma 1,5 százalékkal csökkent.

Nőttek az árupiaci árak

A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) árupiaci szekciójában a termények jegyzése továbbra is szünetel. A piaci szereplők a nemzetközi árutőzsdéken tájékozódhatnak a gabonafélék és az olajmagok különböző lejáratra szóló jegyzéseiről.

Áremelkedést várnak a kukoricatermelők

Áremelkedést várnak a kukoricatermelők a hamarosan felpörgő aratás után - értesült szerdai számában a Világgazdaság.

Egy év alatt több mint tíz százalékkal emelkedett a vágósertés ára

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) gyorstájékoztatója szerint 2019 júliusáig - az előző év hasonló időszakához képest - az élő állatok és az állati termékek termelői árszintje 4,8 százalékkal nőtt. A legjelentősebb áremelkedés a sertéspiacon következett be, míg a vágómarha árak lényegében stagnálnak, hol csökkennek, hol emelkednek egy kicsit.

A földek emberei

A munka öröméből, hogy hasznot hajtunk, hogy szép, amit csinálunk, eleinte semmit sem vettem észre. Minden ridegnek látszott, koszos volt, szúrt és fájt. A deréktáj igazi veszélyzóna. Életem első igazi paprikaszedésén, amikor alig tízévesen megkaptam a felnőtteknek járó duplasort és az ezzel járó felelősséget (egy szem nem sok, annyi nem maradhatott száron), apám, beavatásul, gúnyt űzött belőlem.

Benedek Elek, a gazda

Idén ünnepeljük Benedek Elek (1859. szeptember 30–1929. augusztus 17.) születésének 160. évfordulóját. Kevesen tudják, hogy az elsősorban meseíróként számon tartott író a föld gyermeke, aki szülőfalujában mintagazdaságot hozott létre, több ezer fát ültetett, és a Madarak és fák napjának lelkes támogatója, terjesztője volt.

Az emlékezés mellett a mai termelőkről sem szabad megfeledkezni

Az Országgyűlés tavaly döntött arról, hogy Nagyatádi Szabó István egykori földművelésügyi miniszter születésnapját, szeptember 17-ét a földművesek emléknapjává nyilvánítja. Az erről szóló országgyűlési határozat indoklása szerint ezen a napon „arról a földműves-társadalomról emlékezünk meg, amely jó- és balsorsában egyaránt készen áll a haza szolgálatára”.