Back to top

Munkaerőhiány: Ukrajna lehet a fő küldő ország

Miután a magyar gazdaságból 2017–2021 között generációs okokból rengeteg aktív korú dolgozó esik ki, így máshonnan kell pótolni a szükséges munkaerőt.

Elsősorban India és Kelet-Ázsia felé tekintenek a toborzócégek – közölte Bányai Tibor, az EKI Logisztik Kft. projektigazgatója, a Bányai & Partners Consulting Kft. ügyvezetője. Az ukrajnai munkaerő-kölcsönzésre szakosodott, kijevi és odesszai irodákat fenntartó cég vezetője a Világgazdaságnak elmondta:

a harmadik országbeli munkavállalók két éve megkönnyített foglalkoztatása szélesre tárta a kapukat a munkaerő-kölcsönzők előtt, akiknek segítségével a következő négy-öt évben biztosítani lehet a a magyar feldolgozóiparból és a vendéglátásból egyre inkább hiányzó dolgozókat.

Bányai Tibor szerint nem a harmadik országbeli munkavállalók, hanem a magyarországi munkáltatók azok, akiknek egy része, mindenekelőtt a kis- és középvállalkozók, idegenkedik az együttműködéstől. Az iparban – feldolgozóiparban, építőiparban – a legnagyobb a nyitottság a nem uniós országokból érkezők alkalmazására, de a vendéglátásban és a szállodaiparban például még nem történt meg az áttörés. Az üzemeltetők ragaszkodnak a magyarul beszélő pincérhez, holott némi átszervezéssel tökéletesen beilleszthetők a gépezetbe a csak idegen nyelven beszélők is. A többnyelvűség, illetve az angol mint összekötő és közvetítő nyelv, egyre kevésbé nélkülözhető a munkahelyekről.

Multinacionális cégeknél már többnyire jól együtt dolgoznak különböző munkakörökben különböző anyanyelvű és kultúrájú emberek,

ez a tendencia gyűrűzik most le a gazdaság további szektoraiba, és a különböző nagyságú és típusú foglalkoztatói rétegekbe

– fejtette ki Bányai Tibor. A fejvadász és munkaerő-kölcsönzési piaci szakértő rámutatott: miután a magyar gazdaságból 2017–2021 között generációs okokból mintegy 150 ezer aktív korú dolgozó esik ki, nincs más megoldás, mint máshonnan pótolni a szükséges munkaerőt. A harmadik országok közül Magyarország esetében elsősorban Ukrajnából és minimálisan Szerbiából lehet sikeres a munkaerő-kölcsönzés.

Forrás: 
Világgazdaság

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Merre tovább magyar mezőgazdaság?

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara frissítette március közepén kiadott elemzését, melyben a koronavírus-járvány hatását vizsgálta a mezőgazdaságra. A termesztés és feldolgozás folyamatosságának fenntartására több javaslatot is megfogalmazott a kamara, hangsúlyozva, hogy ebben az ágazatban, különösen az állattenyésztésben nem lehet egyik pillanatról a másikra leállni.

Aktuális jogi kérdés: mi is az a „vis maior”, alkalmazható-e járvány idején?

Az elmúlt hetekben-napokban a világ egy olyan problémával szembesült, amihez csak kevés hasonló fordult elő az elmúlt évtizedekben. Magyarországon is vészhelyzet alakult ki, mely a mezőgazdaságban érdekelteket is érinti. Felmerül a kérdés, hogy ez a helyzet tekinthető-e ún. „vis maior”-nak. A vis maior régi római jogi fogalom, amit a mai jogrendszerek is átvettek, jelentése: ellenállhatatlan erő.

A mezőgazdasági munkákat nem akadályozza a kijárási korlátozás

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) felhívja a mezőgazdaságban tevékenykedők figyelmét arra, hogy a 2020. március 28-ától érvényes kijárási korlátozások – a kamara kérésének megfelelően – lehetővé teszik a mezőgazdasági munkák végzését.

Németország: beutazási tilalom a szezonális munkavállalóknak

A koronavírus-járvány elleni harcban, a vírus terjedését megállítandó a berlini szövetségi belügyminisztérium március 25-én megtiltotta a mezőgazdaság szempontjából nélkülözhetetlen szezonális munkavállalók beutazását. Menekültekkel és hazai munkaerővel pótolnák a hiányt.

A francia mezőgazdasági miniszter kérése a tétlen emberekhez: "menjenek ki a földekre dolgozni"

A koronavírus-járvány terjedése miatt lelassult francia gazdaság ösztönzése céljából a francia kormány a hazai termékek fogyasztására buzdított kedden, a mezőgazdasági miniszter pedig a kényszerszabadságon lévő és tétlenné vált embereket arra kérte, hogy "menjenek ki a földekre dolgozni", ezzel segítve az idénymunkások nélkül maradt mezőgazdaságot.

Végveszélyben a kisüzemi sörfőzdék

A többség forgalmának akár a 80-90 százalékát a vendéglátóhelyeken értékesített csapolt sör adta. A bezáró éttermek és kocsmák sok esetben a korábbi szállítmányokat sem fizették még ki.

Szükség van a munkaerőre ebben a helyzetben is

Azonnali intézkedésekre tett javaslatot a zöldség-gyümölcs ágazat működésének biztosítására a FruitVeB vészhelyzeti akciócsoportja. Elsősorban a folyamatos áruellátást, valamint a zavartalan munkavégzést tartják szem előtt.

Március első felében még alig csökkent a GKI konjunktúraindexe

Márciusban meglepően kevéssé csökkent a GKI konjunktúraindexe, az üzleti várakozások kissé romlottak, a fogyasztóiak változatlanok maradtak - közölte a GKI Gazdaságkutató Zrt. az MTI-vel.

Idénymunkások helyett az egyetemistákra és a nyugdíjasokra számít az olasz mezőgazdaság

Az élelmiszer ellátás fennakadásának megelőzése miatt az egyetemistákat és a nyugdíjasokat is bevetnék Olaszországban a külföldi idénymunkások helyett.

A koronavírus hatása a tulipánokra

A holland kertészetetek is igen nehéz helyzetbe kerültek a koronavírus-járvány miatt, a piacon lévő virágok 42 százaléka elpusztul, mert nem találnak rá vevőt. A holland mezőgazdasági szervezetek azonnali védelmi intézkedéseket követelnek a kormánytól.