Back to top

Térdig ér a Visztula Varsónál

A Visztula vízszintje napról napra rohamosan apad, sok helyen a víz már csak térdig ér.

Az elmúlt néhány napban Varsónál a Visztula vízszintje jelentősen csökkent, a vízmérce csupán 44 centimétert mutatott. Néhány területen a helyzet még ennél is rosszabb, ugyanis a folyómeder csaknem teljesen kiszáradt.

Két hónappal ezelőtt a varsói hatóságok a Visztulán áthaladó hatalmas árhullámmal szembesültek, és a folyó szintje olyan magas volt, hogy volt, hogy többek között evakuálni kellett az épülő Dél-híd munkásait.

Most megfordult a helyzet,  a Visztula drámai módon kiszáradt. A folyón megtiltották a közlekedést. Az alacsony vízállás miatt számos hajóroncs került a felszínre.

Július 12-én, pénteken, a Visztula hivatalos vízmérője azt jelezte, hogy a folyó szintje mindössze 44 centiméter volt, és a Meteorológiai és Vízügyi Intézet szakértői azt jósolják, hogy a következő napokban tovább csökken majd.

A legsekélyebb jelenleg a Varsó óvárosa mellett lévő szakasz, itt térdig ér.  Egyszerűen át lehet sétálni a folyómeder nagy részén. Ezt a horgászok meg is teszik, akik térdig gázolnak a vízben és kézzel fogják ki a halakat.

A vízszint napról napra közelebb kerül a valaha mért legalacsonyabb értékhez, amit 2015 augusztusában mértek és 41 cm volt.

A Visztula Lengyelország legfontosabb és leghosszabb folyója, és a Balti-tenger vízgyűjtőjének legnagyobb folyója, amelynek hossza 1047 km.

Forrás: 
gazeta.pl

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Király Attila: A természet búcsúja

Király Attila matematika szakos középiskolai tanár Baján. A fotózás számára örök szenvedély, amely talán élete végéig elkíséri. Szüleitől már általános iskolás korában kapott fényképezőgépet, azonban a fotózás akkoriban a sok-sok rontott kép mellett még viszonylag költséges hobbinak számított, ezért letett róla.

Talajdúsító papírhulladékból

A talaj szerkezetének javítására irányuló kutatásokat végez a lengyelországi Opole Egyetem és a hulladékfeldolgozással foglalkozó Envipro Terratech cég: papírgyárakban keletkező hulladékokból terveznek talajdúsító keveréket készíteni.

Az EU új szabályokat fogadott el a víz öntözési célú újrafelhasználására

Az Európai Unió tagországai írásbeli eljárás keretében új szabályt fogadtak el, amely megkönnyíti a települési szennyvíz tisztítását, újrafelhasználását a mezőgazdasági öntözésben, csökkentve ezzel a vízhiány kockázatát - közölte az uniós tanács kedden.

#maradjotthon: csíráztassunk, kertészkedjünk

Ha már az ember egész nap össze van zárva a gyermekével, nyugodtan lehet a hagyományos csíráztatási kísérletet egy kicsit másképp is végezni. Ha nem éppen a tananyaghoz, hanem a tavaszhoz igazodva kísérletezünk, bátran szót ejthetünk másról is, mint sziklevelekről, oxigénről vagy mitokondriumról.

Csalók koronavírus elleni „csoda tejet” árulnak

A csalók kreativitása nem ismer határokat. Most COVID-19 „gyógyító” tejet árulnak csillagászati összegekért Lengyelországban. A tejkamara tiltakozik.

Nem, az ivóvíz nem pusztítja el a koronavírust

Az interneten és különböző közösségi média platformokon elterjedt egy olyan hír, mely szerint a rendszeres vízivás megóvhat minket a koronavírustól. Mítoszrombolás következik.

Merre tovább magyar mezőgazdaság?

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara frissítette március közepén kiadott elemzését, melyben a koronavírus-járvány hatását vizsgálta a mezőgazdaságra. A termesztés és feldolgozás folyamatosságának fenntartására több javaslatot is megfogalmazott a kamara, hangsúlyozva, hogy ebben az ágazatban, különösen az állattenyésztésben nem lehet egyik pillanatról a másikra leállni.

Lengyelországban megnyitják az ukrán vendégmunkások karantén központját

Két karantén központot nyitottak Gdańskban és Łódźban ukrán vendégmunkások számára, hogy vissza tudjanak térni a munkahelyükre.

Nehéz sorsú francia szamócák

Beérnek az első szamócák a jövő héten Franciaország Dél-nyugati részén, de nincs, aki leszedje, aki eladja és aki megvegye.

Mikroműanyagok: növekvő jelenlét már hazánk édesvizeiben is

A környezetre gyakorolt számos negatív hatás ellenére a globális műanyagtermelés jelenleg is nő. A világszerte előállított műanyagok mintegy 40 százaléka még a gyártás évében hulladékká válik. A hagyományos műanyaghulladékok jelentős része pedig bekerül a vizekbe. A Szent István Egyetem saját mintavételi és -előkészítési módszert fejlesztett ki a vizek vizsgálatához.