Back to top

Amikor a traktor elromlik… A szerződésszegés következményei

Mit tehetünk, ha traktorunk elromlik, és a javítással megbízott szakember vagy cég nem hárította el a hibát? Korábban már foglalkoztunk a Polgári Törvény­könyvnek a szerződésszegéssel kapcsolatos szabályaival, de az érkező olvasói levelek alapján úgy gondoljuk, ez örökzöld téma, amit nem árt néha feleleveníteni.

Mivel minden egyes eset más és más, a Polgári Törvénykönyv általános fogalmakkal dolgozik. A leglényegesebb: „Olyan szerződés alapján, amelyben a felek kölcsönös szolgáltatásokkal tartoznak, a kötelezett a hibás teljesítésért kellékszavatossággal tartozik.” Mit is jelent ez a hivatkozott traktorjavítási esetben? A felek kölcsönös szolgáltatásokkal tartoznak, mert a szerviz szolgáltatása a javítás, a traktor tulajdonosának a szolgáltatása a díj fizetése. Ha azonban a szerviz nem, vagy nem teljes körűen hárította el a hibát, akkor hibásan teljesített.

A traktor tulajdonosa nem fogyasztó

Hibás teljesítés esetén – ebben a konkrét esetben – a jogosult, a traktor tulajdonosa a következő igényeket támaszthatja:

Legelőször is kijavítást kérhet, tehát igényelheti, hogy szerviz ismételten foglalkozzon a traktorával, és hárítsa el azt a hibát, amivel eredetileg felkereste a szervizt.

Ha a szerviz a hibát nem tudja kijavítani, akkor megfelelő árleszállítást kérhet, tehát kérheti a díj részleges visszatérítését, ha a szerviz legalább a javítás egy részét elvégezte, vagy elállhat a szerződéstől, és kérheti vissza a teljes díjat, ha a szerviz a hibát nem tudta elhárítani.

Amennyiben a szerviz a kijavítást nem vállalja, úgy a tulajdonos a hibát mással is kijavíttathatja a kötelezett, tehát az első szerviz költségén.

Fontos, hogy a jogosult, jelen esetben a traktor tulajdonosa a hibát annak felfedezésekor a lehető legrövidebb időn belül közölni köteles a kötelezettel, a szervizzel, a késedelmes közlésből eredő kárért felelős. Olyan esetben, amikor a jogosult fogyasztó, a közlés határideje 2 hónap, azonban a traktor tulajdonosa nem minősül fogyasztónak, mert a traktor nem fogyasztási cikk, hanem jövedelemtermeléshez használt eszköz. Ha tehát tv-ben, rádióban a szolgáltatók szigorú felelősségéről hallunk, jusson eszünkbe, hogy ez az ilyen és ehhez hasonló eszközjavításra nem vonatkozik.

Amikor nincs kötelező jótállás

Mi a helyzet akkor, ha ugyanaz a hiba később újra jelentkezik? A hibás teljesítéssel kapcsolatos igények egy év alatt évülnek el, tehát ha a hiba ennél később jelentkezett újra, akkor a korábbi javítás nem kellő szakszerűségére nem hivatkozhatunk. Ha a hiba ennél korábban jelentkezik, akkor kérdés, hogy ez a korábbi javítás szakszerűtlenségére vezethető-e vissza, vagy esetleg egy teljesen új hibának minősül. Ez – vita esetén – szakkérdés, tehát igazságügyi szakértőnek kell megállapítania, hogy melyik félnek van igaza, és végső esetben bíróság dönt a felek között. Lényeges, hogy a hiba fennálltát és a kötelezett tevékenységével való összefüggését a jogosultnak kell bizonyítania.

Egy másik kérdés a jótállás. Ha újonnan vesszük a traktort, akkor – mivel tartós használatra rendelt dologról van szó – az eladó, a kötelezett köteles jótállást vállalni.

Ez annyiban különbözik a fentiekben tárgyalt szavatosságtól, hogy ebben az esetben az eladó felelőssége szigorúbb, a jótállási időn belül keletkező hibát mindenképpen az eladónak kell elhárítania.

Használt dolog esetén a törvény nem ír elő kötelező jótállást, tehát ha használt traktort vásárolunk, akkor azt a kockázatot is vállaljuk ezzel, hogy egy esetleges meghibásodás miatti igényt sokkal nehezebben tudunk érvényesíteni az eladóval szemben, ideértve a szavatossági igény érvényesítését is, mivel ez utóbbihoz azt kell bizonyítanunk, hogy a hiba fennállt már akkor, amikor a használt traktort átvettük.

A jótálláshoz visszatérve még annyit fontos elmondanunk, hogy új traktor vásárlása esetén, ha az a jótállási időn belül elromlik, és a javítása sikertelen, annak kicserélését is kérhetjük, annak ellenére, hogy a traktor nem fogyasztási cikk.

Úgy véljük, a leírtak talán segí­tenek eligazodni a hibás teljesítéssel kapcsolatos legfontosabb szabályok között.

Dr. Cenner Tibor

cenner@cenner.hu

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2019/7 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Változatos témák a SMARTFARMON

Alig több mint két hét múlva kezdetét veszi az egyik leginnovatívabb, legnagyobb szabású precíziós gazdálkodásról szóló konferencia, a SMARTFARM. A Bábolnai Gazdanapok keretében megrendezett eseményre számos kiállító és előadó érkezik, akik közül néhányan röviden bemutatkoztak lapunknak.

Szabadon jönnek-mennek a tehenek: fejőrobot a kisgazdaságban

Munkaerőhiánnyal nem csak a nagyobb mezőgazdasági üzemek, hanem a kisebb gazdaságok is küszködnek manapság. A Csákberény melletti Orond-pusztai tehenészet egy magyar családi vállalkozásból született 14 éve, ahol már mintagazdasági körülmények között készítenek tejtermékeket és sajtokat. A fejős állomány egyelőre 20 tehénből áll.

Önvezető kombájn saját kútfőből

A magántulajdonú mezőgazdasági szolgáltató cégként működő holland HuizingHarvest a legnagyobb gépgyártók területének tartott fejlesztésbe vágott bele, és kísérleti projektként önvezetővé alakítanak egy egyszerű kivitelű, kínai gyártmányú kombájnt.

Korlátlanul és korlátozottan - A termőföld örökléséről

Az elmúlt időben több olvasónk tett fel kérdéseket a termőföldek örökléséről, ezért úgy gondoljuk, célszerű összefoglalni az erre vonatkozó rendelkezések lényegét. Azt már többször taglaltuk, hogy a Földforgalmi Törvény értelmében nem földműves 1 hektárig, földműves 300 hektár mértékig szerezhet termőföldtulajdont.

Robotizált fejlődésmonitoring nemesítőknek

Az Illinois Egyetem két tanára által alapított EarthSense egy olyan robottal törne be a piacra, mely képes önállóan megfigyelni a nagy sortávolságra vetett haszonnövények – azaz elsősorban a kukorica – kísérleti parcelláit, és nyomon követni a növények fenotí­pusos megjelenését, illetve fenológiai fejlődését.

Új motorok az AVERO kombájnokhoz

A CLAAS szokásos, szakújságíróknak rendezett nemzetközi konferencián mutatta be idei újdonságait Franciaországban a napokban. A német vállalat látványos bemutatóval és éjszakai fotózással várta a világ számos országából összetoborzott sajtósokat. Sorozatunkat az új motorokkal szerelt AVERO kombájnokkal folytatjuk.

Nem tiltja be az elefántcsont-kereskedelmet a belföldi piacokon a CITES

A veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló washingtoni egyezmény (CITES) kiterjesztéséről Genfben folyó tanácskozás résztvevői egyetértettek arról, hogy egyelőre nem tiltják be az elefántcsont-kereskedelmet a belföldi piacokon, köztük a sokat bírált Japánban.

Swarm: a mezőgazdasági gépesítés jövője?

Általánosnak látszik a vélekedés, hogy a gumikerekekkel szerelt erőgépek elérték ésszerű határaikat, és a jövőben a rajokban – elterjedt angol kifejezéssel swarm – együttműködő, autonóm működésre képes gépek meghatározó szerepet játszhatnak a szántóföldi munkákban.

Ezzel az applikációval növelhető az alma terméshozama

Milyen jó lenne tudni, mikor jött el a megfelelő időpont az alma öntözésére, trágyázásra és permetezésére. A termelőknek nem kell már ilyen kérdéseken rágódniuk. Szerbiában kifejlesztettek egy mezőgazdasági alkalmazást, kifejezetten almatermelők részére.

A magasfeszültségű gyomirtótól a permeteződrónokig

Augusztus 29-30-án hét év után újra az észak-németországi Pinneberg térségében, Ellerhoopban gyűlnek össze a faiskolai gépek, berendezések, eszközök gyártói és forgalmazói, hogy megmutassák a szakmai közönségnek legújabb fejlesztéseiket. Az eseményre mintegy hatezer látogatót várnak, akik közel 300 cég választékát, szolgáltatását tekinthetik meg.