Mivel minden egyes eset más és más, a Polgári Törvénykönyv általános fogalmakkal dolgozik. A leglényegesebb: „Olyan szerződés alapján, amelyben a felek kölcsönös szolgáltatásokkal tartoznak, a kötelezett a hibás teljesítésért kellékszavatossággal tartozik.” Mit is jelent ez a hivatkozott traktorjavítási esetben? A felek kölcsönös szolgáltatásokkal tartoznak, mert a szerviz szolgáltatása a javítás, a traktor tulajdonosának a szolgáltatása a díj fizetése. Ha azonban a szerviz nem, vagy nem teljes körűen hárította el a hibát, akkor hibásan teljesített.
A traktor tulajdonosa nem fogyasztó
Hibás teljesítés esetén – ebben a konkrét esetben – a jogosult, a traktor tulajdonosa a következő igényeket támaszthatja:
Legelőször is kijavítást kérhet, tehát igényelheti, hogy szerviz ismételten foglalkozzon a traktorával, és hárítsa el azt a hibát, amivel eredetileg felkereste a szervizt.
Ha a szerviz a hibát nem tudja kijavítani, akkor megfelelő árleszállítást kérhet, tehát kérheti a díj részleges visszatérítését, ha a szerviz legalább a javítás egy részét elvégezte, vagy elállhat a szerződéstől, és kérheti vissza a teljes díjat, ha a szerviz a hibát nem tudta elhárítani.
Amennyiben a szerviz a kijavítást nem vállalja, úgy a tulajdonos a hibát mással is kijavíttathatja a kötelezett, tehát az első szerviz költségén.
Fontos, hogy a jogosult, jelen esetben a traktor tulajdonosa a hibát annak felfedezésekor a lehető legrövidebb időn belül közölni köteles a kötelezettel, a szervizzel, a késedelmes közlésből eredő kárért felelős. Olyan esetben, amikor a jogosult fogyasztó, a közlés határideje 2 hónap, azonban a traktor tulajdonosa nem minősül fogyasztónak, mert a traktor nem fogyasztási cikk, hanem jövedelemtermeléshez használt eszköz. Ha tehát tv-ben, rádióban a szolgáltatók szigorú felelősségéről hallunk, jusson eszünkbe, hogy ez az ilyen és ehhez hasonló eszközjavításra nem vonatkozik.
Amikor nincs kötelező jótállás
Mi a helyzet akkor, ha ugyanaz a hiba később újra jelentkezik? A hibás teljesítéssel kapcsolatos igények egy év alatt évülnek el, tehát ha a hiba ennél később jelentkezett újra, akkor a korábbi javítás nem kellő szakszerűségére nem hivatkozhatunk. Ha a hiba ennél korábban jelentkezik, akkor kérdés, hogy ez a korábbi javítás szakszerűtlenségére vezethető-e vissza, vagy esetleg egy teljesen új hibának minősül. Ez – vita esetén – szakkérdés, tehát igazságügyi szakértőnek kell megállapítania, hogy melyik félnek van igaza, és végső esetben bíróság dönt a felek között. Lényeges, hogy a hiba fennálltát és a kötelezett tevékenységével való összefüggését a jogosultnak kell bizonyítania.
Egy másik kérdés a jótállás. Ha újonnan vesszük a traktort, akkor – mivel tartós használatra rendelt dologról van szó – az eladó, a kötelezett köteles jótállást vállalni.
Ez annyiban különbözik a fentiekben tárgyalt szavatosságtól, hogy ebben az esetben az eladó felelőssége szigorúbb, a jótállási időn belül keletkező hibát mindenképpen az eladónak kell elhárítania.
Használt dolog esetén a törvény nem ír elő kötelező jótállást, tehát ha használt traktort vásárolunk, akkor azt a kockázatot is vállaljuk ezzel, hogy egy esetleges meghibásodás miatti igényt sokkal nehezebben tudunk érvényesíteni az eladóval szemben, ideértve a szavatossági igény érvényesítését is, mivel ez utóbbihoz azt kell bizonyítanunk, hogy a hiba fennállt már akkor, amikor a használt traktort átvettük.
Úgy véljük, a leírtak talán segítenek eligazodni a hibás teljesítéssel kapcsolatos legfontosabb szabályok között.
Dr. Cenner Tibor
cenner@cenner.hu