Back to top

Belgium sikere az afrikai sertéspestis elleni küzdelemben

Minden országnak, ahol az afrikai sertéspestis (ASP) vírusa már megjelent, hetente jelentenie kell a járványhelyzet alakulását az Állategészségügyi Világszervezetnek (OIE). Ez akkor sem maradhat el, ha nem történt újabb megbetegedés, elhullás. Belgium az elmúlt héten először hagyhatta üresen az újabb esetek/megbetegedések közlésére szolgáló sort az adatlapon.

Belgium a közel múltban jelentette be, hogy megkezdi az ország dél-keleti, fertőzött területének belső zónájában a vaddisznóállomány kilövését. Ezzel követi az Európai Unió  afrikai sertéspestis járvány felszámolásra vonatkozó útmutatását, mely szerint a vírust a lehető legkisebb területre kell koncentrálni. Amint az elhullások száma ebben a kis térségben jelentősen lecsökken, a megmaradt vaddisznókat kilövik, hogy elvágják a vírus terjedésének lehetőségét.

Hasonló eljárás bizonyult sikeresnek a Cseh Köztársaságban is, ahol a járványt felszámolták, eddig egyedüliként azon országok közül, ahol az ASP megjelent.

A vírus itt is, mint Belgiumban, csak vaddisznót fertőzött meg, a házisertés-állományt sikerült megvédeni a járványtól.  Az Európai Bizottság ez év áprilisától nyilvánította a Cseh Köztársaságot mentessé az ASP-től.
Belgiumban a járvány szempontjából a legrosszabb hónap ez év februárjában volt, ekkor összesen 217 fertőzött állatot jelentettek az Állategészségügyi Világszervezetnek. A legtöbb elhullott vaddisznót az ország déli részén, a francia határhoz nagyon közel, Tintigny (223) település melletti erdőkben találták. Belgiumnak nem csak azt sikerült megakadályozni, hogy a vírus a házisertés-állományokat megfertőzze, hanem azt is, hogy Franciaországba, Luxemburgba vagy a szintén nem távoli Németországba bejusson.

Forrás: 
pigprogress.net

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Új diagnosztikai módszerrel határozzák meg kutatók az ivarváltásra képes kétéltűek genetikai ivarát

Az Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézet Lendület Evolúciós Ökológiai Kutatócsoportja egy olyan molekuláris diagnosztikai módszert dolgozott ki, amely lehetővé teszi az erdei békák (Rana dalmatina) genetikai ivarának a meghatározását. Az új módszert a hazai populációkon alkalmazva kiderült, hogy az ember által átalakított élőhelyeken a békahímek egy része genetikailag nőstény.

Fejőrobotok Mezőhegyesen – sikeres a tehénállomány beszoktatása

Október 2-án 181 tehén áthajtásával kezdődött meg a 2,7 milliárd forintos beruházással elkészült robotizált istállók beüzemelése Mezőhegyesen, a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság tejgazdaságában. Ilyen léptékű beszoktatásra még nem volt példa, mint ahogy arra sem, hogy a tejtermelés az első napokban nem, hogy visszaesett volna, hanem 6%-kal nőtt.

A kutyák személyisége nem egyenletesen változik az életük folyamán

Ahogy az emberek esetében, úgy a kutyáknál is változik a személyiség a korral, de ezek a változások nem egyenletesen, hanem szakaszosan történnek - állapítják meg az ELTE Etológia Tanszék és a Bécsi Állatorvosi Egyetemen működő Clever Dog Lab munkatársai legújabb tanulmányukban. A kutatásban az etológusok 217 border collie-t vizsgáltak négy éven keresztül.

2,5 milliárd forint jut járványvédelmi rendszerek kialakítására

A baromfi- és sertéstartó telepek járványvédelmi rendszereinek kialakítására az Agrárminisztérium 2 milliárd forintos keretösszeggel hirdetett pályázatot. A Vidékfejlesztési Program keretében a gazdák 2020. május 1-jétől pályázhattak. Két pályázati körben összesen 349 db kérelem érkezett a Vidékfejlesztési Program Irányító Hatóságához, 5,4 milliárd forint igényével.

Magyar agár, székely nyúl, berkshire sertés

A Kistermelők Lapja októberi számában bemutatunk egy elkötelezett berkshire tenyésztőt, olvashatnak a székely nyúlfajta kitenyésztésének históriájáról, a hazai kutyafajtákat bemutató sorozatunkban a magyar agár került sorra, és meglátogatjuk a bagi autós piacot is. E mellett a hidegvérű lovak tenyésztése, a szarvasmarhák takarmányozása, a juhtartás témakörében is érdekes cikkeket lelhetnek.

Pingvinfióka kelt ki a Szegedi Vadasparkban

Pápaszemes pingvin (Spheniscus demersus) kelt ki a Szegedi Vadasparkban, a néhány hetes állat már elfogadja gondozója kezéből a halat - közölte Veprik Róbert igazgató. A fióka augusztusban kelt ki a tojásból. Kezdetben szülei, Törpapa és Grün szállították neki a táplálékul szolgáló halat, de a közelmúltban elkülönítették a csapat többi tagjától, hogy megszokja, az emberektől kap élelmet.

Állatorvosi készítményt csak legális forrásból szabad beszerezni

Az utóbbi időszakban a közösségi felületeken terjedő privát ajánlatok miatt a Nébih felhívja a hobbi- és haszonállattartók figyelmét, hogy állatgyógyászati készítményt kizárólag legális forrásból szabad beszerezniük, a vényköteles szerek felírására pedig csak az állatorvos jogosult!

Téli álomra hajtották fejüket a kaposvári ürgeház lakói

A hazánkban fokozottan védett, a pusztai életközösségben kulcsfajként számon tartott ürgekolóniák csökkenő száma és az egyes szigetszerű állományok romló állapota miatt merült fel e faj zárttéri szaporításának igénye. A Szent István Egyetem Kaposvári Campusának kutatói – a Raptorsprey Life+ program keretein belül – sikeresen fogták be a leendő tenyészállatokat.

Félmillió cápa halálára lenne szükség a vakcina kifejlesztéséhez

A koronavírus elleni vakcinák fejlesztése folyamatosan zajlik, jelenleg több fázisban tartanak a különféle fejlesztések. A vakcinákhoz azonban szükség lenne szkvalénre, amely a cápák májában található. Egyes feltételezések alapján, az elkövetkező hónapokban félmillió cápa leölése van tervben – ehhez természetesen az állatvédőknek is van egy-két szavuk.

A vizes élőhelyek szorgos fenntartói

Egykor 100 ezernél is több magyar házi bivaly élt az országban, a mezőgazdaság gépesítése azonban fordulópontot eredményezett, s a rendkívüli igavonó erejéről ismert fajta szinte teljesen eltűnt a magyar vidékről. Hogy a hazai populáció mérete idővel növekedésnek indult, az jórészt a bivalyok egy másik ismérvének, a vizes élőhelyek iránti „lelkesedésének” köszönhető.