Back to top

D-vitaminban gazdagok a szoláriumozó tyúkok tojásai

A Martin Luther University Halle-Wittenberg (MLU) táplálkozási szakértőkből és agrárkutatókból álló egyik csoportja új módszert fedezett fel a tojások D-vitamintartalmának növelésére: a tyúkokat UV-fénnyel kell kezelni.

A vizsgálat a módszer gyakorlati megvalósítására irányult, így a kísérleteket nem laboratóriumban, hanem két baromfitelepen végezték. Két tyúkfajtával, különféle lámpák és eltérő megvilágítási körülmények összehasonlításával végeztek felméréseket. A kutatók amellett, hogy folyamatosan mérték az újonnan lerakott tojások D-vitamintartalmát, az UV-fénnyel végzett megvilágítás hatását is vizsgálták.

Az embertől eltérően a tyúkok az UV tartományban is látnak, így a megvilágítás beállítása kritikus fontosságú a csirketartásban,

mivel a fény befolyásolja az állatok viselkedését és a tojásrakást. Három héten át, napi 6 órás UV besugárzás hatására a D-vitamintartalom 3-4-szeresére nőtt.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság/pressemitteilungen.pr.uni-halle.de
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2019/28 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Magyarország legnagyobb pálinkabemutatója Gyulán

Gyulán szervezik meg Magyarország legnagyobb pálinkabemutatóját, az április 24-én kezdődő rendezvényen többek között az alma és csonthéjas termésű, vadontermő és bogyósgyümölcsökből készült, valamint a szőlő- és tönkölypálinkákat készítő szeszfőzdék szakmai elismerésben részesülhetnek - közölték a szervezők az MTI-vel.

A Szent István Egyetem is segíti az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság munkáját

A Szent István Egyetem (SZIE) is felkerült az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) nemzetközi listájára, az együttműködés értelmében az Egyetem több szakterületen is segíti az Európai Unió tudományos szervezetének munkáját.

A magas díjak miatt csökkent az élelmiszerautomaták száma

Mintegy hatvan százalékára esett a korábbi harmincötezerről az elmúlt másfél évben az élelmiszerautomaták száma a Nemzeti Automata Szövetség (NASZ) adatai szerint, ezért többek között azt javasolják, hogy a felügyeleti díjat az online pénztárgépek adatátviteli díjával megegyező szintre mérsékeljék - írja hétfői számában a Magyar Hírlap.

Száz éves a magyar óriásnyúl

Egy évszázaddal ezelőtt kezdődött el hazánkban az első világháború és a forradalmak okozta összeomlás eredményeképpen az a folyamat, melynek során kialakulhatott a magyar óriásnyúl. Eleink minden bizonnyal szívesen lemondtak volna róla, hiszen a nélkülözés, a kényszer szülötte.

Kevesebb élelmiszerhulladék

A Countdown áruházlánc által 2017-ben bevezetett The Odd Bunch kezdeményezés elindítása óta az új-zélandiak 500 tonna szépséghibás terméket fogyasztottak. Emily King élelmiszer-fenntarthatóság szakértő szerint a fogyasztóban a szabálytalan vagy torz formájú gyümölcsök fölkínálásán keresztül tudatosítható, hogy az étel tökéletes külleme nem létszükséglet.

Kell-e félnünk a madárinfluenzától? - Állatorvossal tisztázzuk a félreértéseket

A madárinfluenzát a híradásokból úgy ismerhetjük, mint a nagy tömegben tartott madárállományok betegségét. Sajnos azonban a kisgazdaságokban, vagy háztájiban tartott állatok ugyanúgy ki vannak téve a megbetegedésnek, mint nagyüzemekben tartott társaik.

A sokoldalú tyúktoll: lehet festővászon, hőszigetelő vagy lámpaernyő

Több milliónyi tonna tyúktoll keletkezik világszerte, de mit lehet vele kezdeni?

Alig hitte el, mit művel az emu a jószágaival

Az Ausztráliában tomboló tüzek az állattartó telepeket sem kímélték: a gazdák jó részének állatállománya és létesítményei látták kárát a lángoknak. Köztük volt Bryan Hayden is, aki a károk összegzése közben szokatlan jelenségnek volt szemtanúja.

Miért iszunk tejet?

Hogyan tett szert az emberiség a tej feldolgozásának képességére és miért? Eredetileg az emberi faj nem volt képes az állati tej megemésztésére, nem úgy, mint napjainkban, amikor is a tejtermelés az egyik vezető ágazata a modern kori mezőgazdaságnak. Vajon miért alakult úgy az emberi evolúció, hogy képesek lettünk tejet inni?

KSH: nagy különbségeket takar a mezőgazdasági árak szolid emelkedése

Tavaly decemberre a novemberi 5,2 százalékosról 0,6 százalékponttal 4,6 százalékosra szelídült a mezőgazdasági felvásárlási árak éves emelkedése, annak ellenére is, hogy a sertések felvásárlási ára 49,5 százalékkal magasabbra szökött - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) honlapján elérhető legfrissebb adatokból. A decemberi drágulás mértéke az egész évi 5,4 százalékos átlagnál is hajszállal alacsonyabb volt.