Back to top

Innovatív mezőgazdaság – A KITE Zrt. sorozata, I. rész

Mosonmagyaróvár csodálatos kis városában él és dolgozik dr. Milics Gábor egyetemi docens. Az egyebek mellett a Magyarországi Precíziós Gazdálkodási Egyesület alapító elnökét a digitális agrárium jelenlegi helyzetéről kérdeztük.

dr. habil Milics Gábor, a Széchenyi István Egyetem egyetemi docense, a Magyarországi Precíziós Gazdálkodási Egyesület alapító elnöke
Kérem mutassa be az egyesületet! Milyen céllal jött létre?

A mintát a Nemzetközi Precíziós Gazdálkodási Egyesület (International Society for Precision Agriculture) adta. Ezt 1998-ban alapította Dr. Raj Khosla, a coloradói egyetem professzora. Fő célkitűzése, hogy olyan tudományos körökből érkező embereket fogjon össze, akik a precíziós gazdálkodás fejlesztésében segédkezhetnek, illetve a nemzetközi és európai precíziós konferenciákon részt vesznek. Magyarországot jelenleg én képviselem a szervezet munkájában, hiszen hosszú ideje látogatom mind a nemzetközi, mind az európai precíziós gazdálkodási konferenciákat. Mivel láttuk azt, hogy nálunk is kezd megkerülhetetlenné válni ez a gazdálkodási módszer, úgy éreztük, szükség van egy hazai szakmaközi szervezet életre hívására is. Azt gondoltuk, hogy ernyőszervezetként kell működjünk, tehát nem feltétlenül a tudományos körökből érkező embereket kell tömöríteni, hanem bárki számára nyitottnak kell lennünk, aki érdeklődik a téma iránt. Két éve, 2017-ben alakultunk meg, azóta dolgozunk azon, hogy a precíziós gazdálkodás minél szélesebb körben váljon ismertté a gazdálkodók körében. Az egyesület megalapításával, azon túl, hogy hazánkban a precíziós gazdálkodás elterjesztésében résztvevőket egy szervezetbe hívjuk, az volt a cél, hogy adjunk a munkának egy intézményi hátteret. Mint hivatalos szervezetnek, már lehetőségünk volt megpályázni az Európai Precíziós Gazdálkodási Konferencia lebonyolítását, hiszen nemzetközi szinten is fel tudjuk vállalni, hogy beállunk a szervezők közé. Ezt a jogot el is nyertük, 2021-ben Budapest lesz a helyszíne a „szerencsés” 13. szimpóziumnak.

Milyen kapcsolati tőkével rendelkezik az egyesület?

Már a megalakulásánál nagy volt az érdeklődés iránta. Az alakuló összejövetelre, annak ellenére, hogy nyáron volt, mintegy 50 ember jött el. Azóta folyamatosan fejlődünk, egyre inkább láthatóvá válunk, a legfelsőbb állami körökben is ismerik és elismerik a szervezet munkáját és céljait. Az Európai Konferencia előkészítését megkezdtük, ehhez támogatásáról biztosított bennünket Nagy István miniszter úr is. Legutóbb a Digitális Agrárakadémia előkészítő oktatási tananyagának összeállításában vettünk részt, amit a Nemzeti Agrárkamara részére készítettünk. Ernyőszervezetként tág a kapcsolatrendszerünk, látjuk, kik az országban a legismertebbek, a saját szakterületükön a legjobbak. Például, preventív gépüzemeltetés esetében tudjuk, hogy, ha a KITE-hez fordulunk, a náluk meglévő fejlett technológiai megoldások miatt releváns információkhoz jutunk, hiszen ott előre látják, hogy az adott gépet mikor kell szervizelni, mikor mennyi üzemóra van benne stb., tehát ők a legautentikusabb forrás. Az Agrárminisztériummal együttműködési megállapodást kötöttünk, és ezt mi sem fémjelzi jobban, mint hogy számos meghatározó személy mellett Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős államtitkár úr – elköteleződését mutatva a precíziós gazdálkodás ügye mellett – alapító tagként lépett be az egyesületbe.

Hogyan épül fel az egyesület?

Folyamatosan alakul a felépítése. Látjuk, hogy a precíziós gazdálkodás alapjaiban is egy nagyon komplex rendszer. Van a szántóföldi vertikum, de teljesen más hozzáállást kíván a kertészeti vagy az állattenyészési ágazat, és ez utóbbi szintén tovább bontható. Nehéz eldönteni, hogy ezeknek az elemeknek egy szervezeten belül van-e a helyük, vagy külön kezeljük a témakörökhöz tartozó precíziós kérdéseket. Mi úgy döntöttünk, hogy együtt tartjuk az egyesületet, és munkacsoportokat hozunk létre a három említett ágazat stratégiai kérdéseinek megvitatására. Amikor bármelyik témában felmerül egy kérdés, a munkacsoportok összeülnek, és megkeresik a választ. A közgyűlés évente legalább egyszer, de ha indokolt, akár többször is ülésezik. Az elnökségünk hétfős, névsorát igyekeztünk úgy összeállítani, hogy cégfüggetlen, sokrétű legyen, és olyan emberek alkossák, akik széles rálátással vannak a precíziós gazdálkodás teljes vertikumára, így többek között tagja Hadászi László, a KITE Zrt. innovációs főigazgatója is.

Olvasható a honlapjukon, hogy egy digitális munkacsoportot is létre szeretnének hozni. Ennek mi lesz a feladata?

Ez a csoport különösen átfogó feladatokat kap majd. Azt érzékeltük, hogy mindhárom nagy terület ebbe az irányába indult el. Az adatgyűjtés és az adatforgalom is digitális hátteret kíván, mindennek ez lesz az alapja, megkerülhetetlenné fog válni. Azok a precíziósan gazdálkodók, akik az én látókörömben vannak, szintén abszolút digitális alapokon működnek, náluk ez már mindennapos. Ez a csapat az ezen a területen felmerülő kérdések megoldásán dolgozik majd.

Az egyesület mottója: A precíziós gazdálkodás és a digitális mezőgazdaság megismertetése, elfogadtatása, alkalmazásának elterjesztése és a gyakorlati tapasztalatok, új ismeretek megosztása Magyarországon. Ezt hogyan kívánják megvalósítani?

Az egyesület együtt dolgozik a PREGA konferencia szervezőcsapatával, teljes mellszélességgel kiállunk mögötte, mert azt valljuk, hogy egy ilyen konferenciát, ahol évente minden „precíziós ember” összejön, meg kell szervezni a rendszer propagálásának és a technológia elterjedésének érdekében. Klubnapokat is tartunk, amikor az egyesületi tagoknak olyan programokat szervezünk, amik a példaértékű megoldásokat mutatják be. Azokról a hírekről pedig, amik a precíziós gazdálkodással kapcsolatban jelennek meg a látókörünkben, akár a hazai, akár a nemzetközi színtéren, hírlevélben tájékoztatjuk a tagokat.

Hány tagot számlál most az egyesület, és hogyan lehet taggá válni?

Dr. habil Milics Gábor a Széchenyi István Egyetem habilitált egyetemi docense. Tanulmányait a Pécsi Tudományegyetemen végezte, ahol geográfus, majd turizmus menedzser diplomát szerzett. Egyetemi tanulmányai alatt a Svéd Mitthögskolan Egyetemen, valamint az egyesült királysági Wolwerhamptoni Egyetemen töltött egy-egy szemesztert, majd a japán Kansai Gaidai Egyetemen egy évet. Doktori fokozatát, amelynek címe „A térinformatika és a távérzékelés alkalmazása a precíziós (helyspecifikus) növénytermesztésben”, szintén a Pécsi Tudományegyetemen szerezte. Már ekkor, az akkoriban még Nyugat-magyarországi Egyetemhez tartozó mosonmagyaróvári Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Karon működő precíziós mezőgazdasággal foglalkozó kutatócsoport tagjaként, figyelme a helyspecifikus gazdálkodás felé irányult. Szakmai-tudományos vezetőjének köszönhetően rendszeresen részt vett az európai (ECPA), valamint a nemzetközi (ICPA) precíziós gazdálkodási konferenciákon. 2017-ben választották meg a Nemzetközi Precíziós Gazdálkodási Egyesület (ISPA) magyarországi képviselőjének, és ekkor lett tagja az Európai Precíziós Gazdálkodási Konferencia (ECPA) programbizottságának. 2019-ben precíziós mezőgazdasági szaktanácsadó képesítést szerzett. A Magyarországi Precíziós Gazdálkodási Egyesület alapító elnöke. Nős, két gyermeke van, Mosonmagyaróváron él.

Jelenleg 65 tagunk van, de ez a szám folyamatosan növekszik, hiszen egyre több olyan ember kerül a látókörünkbe, akik érdeklődnek a precíziós gazdálkodás iránt. Csak az elmúlt héten hét új ember belépéséről döntöttünk. Ők most végeztek a Széchenyi István Egyetem Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Karán szervezett precíziós mezőgazdasági szakmérnök/szaktanácsadó szakon. Jogi és természetes személyek is taggá válhatnak, és nemcsak azon szervezetek jelentkezését várjuk, akik szakmailag segítik az egyesületet, hanem gazdálkodókat is, hiszen az a cél, hogy velük ismertessük meg a legújabb technológiai, technikai vívmányokat. A belépéshez egyébként csupán két egyesületi tag ajánlása kell. Mi ernyőszervezetként működünk. Van köztünk egyetemi kutató, oktató, szolgáltató, kereskedő és gazdálkodó is, hogy mindenki képviseltesse magát, aki valamilyen szinten érdekelt ezen a területen.

Mi a jövőkép az elnök szemszögéből? Mi lesz vele mondjuk öt év múlva?

Elsősorban azt szeretném, ha még létezne. Az én mandátumom még két évre szól, ezalatt meg kell szerveznünk a már említett európai konferenciát. Ez most a legfontosabb feladatunk.

Az egyesület elnökeként miként ítéli meg a precíziós gazdálkodás helyzetét Magyarországon? Milyen arányban terjedt el?

Számokat még nem tudok mondani, mert jelenleg nincsenek egzakt adataink, hiszen nincs meghatározott séma arra, hogy megszabjuk a határt azok között, akik precíziósan – szántóföldi kultúrák esetén helyspecifikusan – és azok között, akik nem precíziósan gazdálkodnak. Ennek a kérdésnek a tisztázásához először is azt kell megvizsgálnunk, hogy mik azok a technológiai elemek, amiknek a hiánya már azt jelenti, hogy valaki nem precíziósan gazdálkodik. Nézzük például a sorvezetés kérdését. Erre ma már rengeteg megoldás létezik, gyorsabban, pontosabban tudunk a segítségével dolgozni. De ennek használatát még ne tekintsük precíziós gazdálkodásnak! Ez egy technológiai lépés vagy fejlesztés, de ez még nem jelenti automatikusan a helyspecifikus gazdálkodást. Azt nevezhetjük precíziós gazdálkodásnak, ha a gazdálkodó a munkafolyamatokat helyspecifikusan végzi. De itt megint felmerül egy kérdés. Egy jól gépesített, intenzív technológiát követő, automatizált és differenciált munkálatokat végző gazdaságról kell ilyen esetben beszélünk, vagy egy olyan gazdaságról, ahol nem a legmodernebb eszközökkel dolgoznak, de a szemlélet már elmozdult az említett irányba. Az én olvasatomban ez utóbbiban is lehet precíziós gazdálkodást végezni.

Vagyis a szemléletnek még változnia kell?

Én úgy gondolom, hogy ez a legfontosabb. Az agráriumban dolgozó személy felfogása kell, hogy elmozduljon a precíziós/helyspecifikus irányba. Nem feltétlenül azzal kell kezdeni, hogy valaki megpróbál mindent maga megoldani, lecseréli a teljes gépparkját stb. Kiemelten fontosnak tartom emellett az oktatás jelenlétét minden, vezetői, döntéshozói és kezelői szinten is. Sokszereplős ez a piac. Van lehetőség állami egyetemi oktatásban is részt venni, ami átfogóbb; de kisebb szerveződések is vannak, amelyek „akadémiákat” vagy egyéb részképzéseket visznek. Ezek között meg kell találni, hogy kinek melyik a legmegfelelőbb forma.

Hol tart most az oktatás? Mennyire fejlett a tananyag?

A technológia kialakulása és annak gyakorlati alkalmazása hazánkban kb. 20-25 éves múltra tekint vissza. 1998-ban a felsőoktatásban kutatói szinten érkezett meg hazánkba a precíziós gazdálkodás. Ekkor még nem volt kiszolgálás, műszaki háttér. A következő lépés az volt, amikor már műszaki oldalról is jöttek a kutatási eredmények: mit érdemes használni, mit nem, megvalósítható-e bizonyos dolog, avagy nem. Ezek után léptek fel a gépkereskedők és a szolgáltató cégek, már kész technológiát láttunk, amit be tudtunk mutatni. Az utolsó lépcsőfok az, amin most állunk, amikor már a megtérülést is vizsgálhatjuk. Ez jelenti a gazdák felé a betörési lehetőséget, hiszen ezzel már maguk is meg tudják ítélni, hogy a különböző beruházási vagy technológiai lépéseket megéri-e megtenni.

dr. habil Milics Gábor, a Széchenyi István Egyetem egyetemi docense, a Magyarországi Precíziós Gazdálkodási Egyesület alapító elnöke

Miért éri meg belevágni?

Egy jó szemlélettel a gazda a termésbiztonságot növel, inputanyagot takarít meg, magasabb hozamot érhet el. Tehát hatékonyabb lesz a gazdálkodás, nagyobb lesz a jövedelem. Továbbá a gazdaság fel tudja építeni a saját adathátterét. Kvázi egy veszteségfeltárást tud végezni, mikor, hol, mit éri meg termeszteni, és milyen technológiát éri meg alkalmazni. Azt bizton mondhatom, hogy minél később vág bele valaki, annál nehezebben tagozódik bele ebbe a digitális agrárvilágba, hiszen a fejlődés nem áll meg, egyre többen állnak át erre a gazdálkodási formára, a rendszer folyamatosan épül. Véleményem szerint a technológia kommunikációja sokat segíthet az elterjedésében, hogy amennyiben valaki átáll a precíziós gazdálkodásra, akkor sikeresebb gazdálkodást vihet.

Mi lehet a hátránya, vagy inkább mik lehetnek a buktatói a precíziós gazdálkodás bevezetésének?

Ha valaki nagyon gyorsan akar belevágni, akkor elcsúszhat abba az irányba, hogy a kezdetekkor magas összegeket fektet be az eszközökbe, és ha nincs meg a megfelelő tudás a háttérben, akár döntéshozói, akár kezelői szinten, ami kiaknázza az abban rejlő lehetőségeket, sokat veszthet az átálláson, hiszen nem hozza a gazdálkodása a remélt eredményeket a megfelelő időben. A másik hátránya, hogy türelem kell hozzá, hiszen pontos mérések szükségesek. Vissza kell mérni az adott folyamatokat, kalibrálni kell, ez pedig időbe kerül. Márpedig, ha ez nincs meg, akkor fals adatok születhetnek, amik rossz irányba vihetik a döntéshozatalt. Amennyiben ebbe kellő időt fektetünk, akkor pozitív lesz a mérleg. Én azt látom, hogy aki az elején sikereket ér el, az biztosan tovább lép.

Hogyan ítélhető meg az információfeldolgozás, a big-data kérdésköre?

Korábban viszonylag kevés adat alapján döntötték el, hogy az adott táblán hogyan kell gazdálkodni. Ma már rengeteg adatunk lehet egy tábláról, mondjuk egy hozamtérkép vagy egy műholdfelvétel alapján. Azonban ezeket valójában nem kell külön-külön kezelni, hiszen ezek segítenek a táblát zónákra bontani, tehát máris kevesebb adat alapján döntünk az adott terület műveléséről. A big-data kérdéskör akkor válik fontossá, amikor egy adott gazdálkodásban szinte mindent adatalapon vizsgálunk, és ezeknek a méréseknek az eredményei beépülnek a döntéshozatalba. A szaktanácsadási folyamat éppen ezt szolgálja. A gazdálkodó a szaktanácsadó cégnek megadja az adatait, amit egy séma alapján feldolgoznak, az eredmény pedig egy értéknövelt információ lesz, ami segíti a döntéshozatalt, és így pozitív irányba lendíti a gazdálkodást. Felértékelődik majd a szaktanácsadó cégek szerepe, mert a gazdálkodónak nem kell feltétlenül tudnia a választ minden, a gazdaságban felmerülő kérdésre, hiszen ezért vannak a szakemberek, akik nem mellesleg a legújabb kutatási eredményeket is ismerik. Ha valaki jól akar gazdálkodni, akkor érdemes egy jó szaktanácsadó céget igénybe venni. De azt is figyelembe kell venni, hogy a döntés és annak felelőssége a gazdálkodóé.

Nemzetközi összehasonlításban hogyan állunk a precíziós gazdálkodással?

Magyarországon a precíziósan gazdálkodók minimum egy technológiai lépcsőfokkal feljebb vannak, mint a nem precíziósan gazdálkodók. Hozamot, területteljesítményt tudnak növelni, inputanyag-fogyasztást csökkenteni, így eredményesebbek tudnak lenni. Ha külföldi összehasonlítást teszünk, akkor kiderül, hogy egyáltalán nem vagyunk lemaradva sem európai, sem világszinten. A gépkereskedő cégek jóvoltából Magyarországon is időben jelentek meg a technológiai elemek. A komplex technológiai sorok rendelkezésre állnak. Néhány dologban van csak hátrányunk, így például a robotizációban, az adatok valós felhasználásában, de ha teljes egészében vizsgáljuk a kérdéskört, egyáltalán nem járnak előrébb külföldön sem.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2019/29 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Szemek a levegőben - drón 10 ezer hektárhoz

Nauru 500 C néven kifejezetten a nagy gazdaságok igényeit szem előtt tartva fejlesztette ki megfigyelő drónját a brazíliai XMobots vállalat. A drónt négy órás repülési ideje a gyártó szerint sokféle térképezési, megfigyelési feladatra teszi ideálissá a nagy, tízezer hektárosnál nagyobb növénytermesztő gazdaságok, illetve földbirtokok kezelői számára.

Álomberuházás Derecskén: termálvízzel fűtött palántanevelő

Tizenkét hajós, termálvízzel fűtött, korszerű növényházzal bővült a KITE Zrt. derecskei kertészeti telephelye. Gazdasági és környezetvédelmi célok is indokolták a fejlesztést, a beruházással teljesültek a célok, kiváló minőségű, egyöntetű palántákkal szolgálhatják ki megrendelőiket, hatékonyabb energia- és kevesebb munkaerő-fölhasználással, és a palántavelési időszak is meghosszabbítható.

Hollandiában is kiemelt feladat a precíziós technológiák terjesztése

A SMARTFARM konferencia évről évre igyekszik megismertetni a gazdákkal a leginnovatívabb agrártechnológiákat. Az idei rendezvényen szó esett arról is, hogyan tesznek hasonlóképpen az agrárium szakemberei Hollandiában, erős kormányzati hátszéllel.

Technológia és agrárismeretek együtt: precíziós gazdálkodás

Az uniós támogatásoknak köszönhetően az elmúlt évtizedekben a magyar mezőgazdaság eszközparkja alapjaiban újult meg, a precíziós gazdálkodás rohamos fejlődése azonban most egy újabb technológiai váltást indított el. Miért van erre szükség - kérdeztük Gyuricza Csabát, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) főigazgatóját, akivel a Bábolnai Gazdanapokon beszélgettünk.

Nagy területhez kellenek a nagy gépek

A precíziós gazdálkodás egyebek mellett méretcsökkenést is jelent. Van-e ezeknek az óriás gépeknek jövője – kérdeztük a Bábolnai Gazdanapok gépkiállítói standján dr. Virág Istvántól, az Agrotec Magyarország Kft. precíziós gazdálkodás termékmenedzserétől.

Az SDF felújította törökországi traktorgyárát

A Same Deutz-Fahr (SDF) Csoport 10 millió eurós beruházással modernizálta a törökországi Bandirmában található traktorgyárát, ahol 50 és 105 LE közötti motorteljesítményű traktorokat gyártanak. Részben újjáépített, megújított és modernizált gyárban ezután 15 ezer traktor készülhet.

„Már akkor elkezdődött a precíziós gazdálkodás, amikor lejöttünk a fáról” – kerekasztal-beszélgetés a SMARTFARM-on

A Bábolnai Gazdanapok háromnapos SMARTFARM konferenciájának második napján a talajmenedzsment témaköre került a középpontba, amely kapcsán az előadók a témát átfogóan kivesézve, egész nap hasznos információkkal és tanáccsal látták el a konferenciára látogatókat.

Földi irányítású légi permetezés

A Bábolnai Gazdanapok keretében az innovatív technológiai megoldások képviseletében drónbemutatót is megtekinthettek az érdeklődők az Agro-Way Kft. jóvoltából.

A gépek többre lennének képesek

A precíziós gazdálkodás nem feltétlenül a legmodernebb, akár a GPS technológia alkalmazásával kezdődik, hanem azzal, hogy jobban megismerjük a rendelkezésünkre álló technológiai lehetőségeket - mondja Dr. Virág István, az Agrotec Magyarország Kft. precíziós gazdálkodás termékmenedzsere. A drága gépek vásárlása csak akkor térül meg, ha élni is tudunk a gépekben meglévő adottságokkal.

A Fliegl felvásárolta a szerves­trágya-szórási vil­ágrekordot is tartó Brochard pótkocsigyárat

Július elején jött létre az adás-vételi szerződés a német Fliegl Agrartechnik és a francia Brochard Constructeur között, a francia pótkocsi gyár átvételéről.