Back to top

Melegedő, nagyrészt száraz idő segíti a mezőgazdasági munkákat

Sokfelé átnedvesedtek a talajok a múlt hét második felében, de a csapadék záporos, zivataros jellegéből adódóan továbbra is maradtak igen száraz területek az országban. A hűvös idő után a héten eleinte csak kis mértékben, majd a hét második felében határozottabban melegszik az idő, amire az érésben lévő gyümölcsöknek és a kapás növényeknek egyaránt nagy szüksége van.

Az elmúlt napokban sokfelé voltak záporok, zivatarok, néhol hevesebb felhőszakadások is az országban, és ezúttal – a megelőző időszakkal ellentétben – a déli, délnyugati országrészben hullott kevesebb csapadék. Jellemzően 5 és 15 mm közötti mennyiség esett, de foltokban 20-40 mm is előfordult. A Dunántúl déli felén valamint az északi, északkeleti határszélen azonban csak igen kevés vagy egyáltalán semmi csapadék nem volt. Az ország északi kétharmadán sokat javult a talajok vízellátottsága a múlt hét közepi állapotokhoz képest, főként a felszín közeli talajréteg nedvesedett át sokfelé.

Ugyanakkor a felső 50 cm-t tekintve továbbra is vannak területek, például Győr környékén, ahol az elmúlt egy hónapban a legkevesebb esett, illetve a Siófok – Sátoraljaújhely vonal mentén többfelé, ahol kritikusan száraz a talaj.

Az alsóbb, 50 és 100 cm közötti talajréteg nedvességtartalma a legtöbb helyen még kielégítő, bár június közepe óta csökkenő tendenciát mutat. 

A hőmérséklet mintegy 3-4 fokkal elmaradt az ilyenkor megszokott értékektől (4. ábra). A hűvös, a hét közepén többfelé 10 fok alatti hajnalok után napközben is csak 21, 26 fokig melegedett a levegő. A napi minimumhőmérséklet rekordja két napon is megdőlt.

Fotó: MTI: Sóki Tamás

A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április elsejétől számolt hőösszegek jelenleg többnyire 740 és 850 foknap között járnak az országban.  A 2018-as hőösszeg értékektől vett eddig is jelentős eltérés tovább nőtt, jelenleg mintegy 130-180 foknappal vannak elmaradva az idei értékek. A sokéves átlaghoz képesti többlet is csökkent, de még mindig 50-70 foknap körül alakul, és jellemzően keleten vannak ennél magasabb értékek. Így mindez azt is jelenti, hogy a növények fenológiai fázisai körülbelül a szokásos időben következnek be, nem úgy, mint 2018-ban, mikor több héttel megelőzték azt. Ugyanakkor sok növénynél kulcsfontosságú a májusi hőmérséklet, mely hónap az idén hűvösebb volt az átlagosnál, az akkor kialakult fejlődésbeli lemaradást a meleg június is csak részben pótolhatta, az az egész szezonon végighúzódhat.

A kalászos növények és az őszi káposztarepce az érés fenológiai fázisában vannak, a repcét és az árpát a legtöbb helyen már learatták, zajlik a búza aratása is.

A napraforgó és egyre többfelé a kukorica is virágzik, optimális fejlődésükhöz meleg, csapadékos időre lenne most szükség. Az elmúlt napok csapadéka jól jött számukra, de most már a melegre is nagy szükség lenne. Ugyanakkor a megnövekedett páratartalom a kórokozóknak is kedvezett.

Mi vár ránk?

Az előttünk álló héten jellemzően napos, gomolyfelhős időre van kilátás. A hét első felében nem várható számottevő csapadék, majd csütörtökön a Dunántúlon, pénteken országszerte, szombaton már csak északkeleten lehet elszórt záporokra, zivatarokra számítani, de területi átlagban ezekből sem valószínű nagy mennyiség.

Összességében a hét végére a legtöbb helyen veszítenek a talajok jelenlegi nedvességtartalmukból mind a felszín-közeli, mind a mélyebb rétegekben.

A hét első felében meglehetősen száraz lesz a levegő, 40% alatt alakul a relatív páratartalom a legmelegebb órákban, ami jót tesz a különböző kórokozók elleni védekezésben. A hét második felében kialakuló zivatarok környezetében kissé párásabbá válik majd a levegő. Szerdáig még többfelé zavarhatja napközben élénk szél a növényvédelmi munkákat, csütörtöktől azonban mérséklődik a légmozgás, és legfeljebb zivatarfelhők környékén támad fel átmenetileg a szél. Melegszik az idő, bár a hét első felében helyenként még 10 fok alá csökken a hajnali hőmérséklet, de napközben már 25 és 30 fok közé melegszik a levegő, tehát nagy lesz a napi hőingás. A hétvégétől egyre többfelé kell kánikulára, és ezzel együtt intenzív hőösszeg növekedésre számítani.

Az időjárási adatokat az Országos Meteorológiai Szolgálat biztosítja.

Forrás: 
met.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Támadnak a meztelencsigák – Növényvédelmi előrejelzés 35. hét

Kevés ép növény marad a kertünkben, ha nem védekezünk a csapadékos időt kihasználva felszaporodott meztelencsigák, főleg a spanyolcsiga ellen. Léteznek „szelíd” módszerek is, érdemes kipróbálni. Rohamosan szaporodnak továbbá a zöld vándorpoloskák, de itt az ideje egyebek között a foltosszárnyú muslica elleni védelemnek is. A folyamatosan érő gyümölcsök mellett inkább vörösboros illatcsapdával gyérítsük, mint vegyszerrel.

Útmutatóval segíti a NAK az öntözésfejlesztést

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara útmutatót készített az öntözést támogató hazai és uniós ösztönzőkről, ezzel is segítve az öntözési közösségek létrejöttét.

Nem lesz nagy termés, mégis lefelé megy a gabona ára – miért?

Európai szemszögből érthetetlen, miért lefelé megy a gabona ára, miközben a kontinens egészén kicsik a hozamok. A világ legnagyobb gabonatermelő országaiban azonban éppen fordított a helyzet, az oroszországi termésbecslést például épp a minap korrigálták ismét felfelé. És a dollárral, illetve rubellel szemben masszívan erősödő euró sem kedvez az itteni gazdáknak – mutat rá az agrarhetute.com cikke.

Fügét mutattak? Meglepetést hozott az esztendő

A hazai fügefák és -bokrok idén valóban fügét mutattak, mert a mostani telünk és a fagyos tavasz nem tette próbára e mediterrán gyümölcsfajt. Az óvatos tulajdonosok védték a téltől a vesszőket, de meglepetésre kiderült, hogy túlzott volt a félelmük.

Pálinka életműdíjas vegyészmérnök

Az ő vásárlóik kevésbé árérzékenyek, elvárják a legmagasabb minőséget - az igényes pálinka még mindig keresett termék. Csalló Jenő, a Csalló pálinka névadó tulajdonosa több évtizedes kiemelkedő munkájáért tavaly pálinka életműdíjat kapott.

Ki, mekkora kibocsátó?

A Climate TRACE nonprofit szervezetekből álló csoport az eddigi becslések helyett jövőre már pontos adatokat szolgáltat a Föld légkörébe kerülő szén-dioxid-kibocsátásról. Az adatgyűjtésre okos algoritmusokat és műholdakat használnak fel. Ha kooperációnak sikerülne megvalósítani a valós idejű adatszolgáltatást, az új irányokat adhat a jövő évi ENSZ következő klímacsúcsán.

A pandémia hatása, nyári aratás, hogy áll a csemegekukorica itthon - a hét legfontosabb hírei

Termelési oldalról kevésbé rázta meg a magyar agráriumot a koronavírus-járvány, piaci oldalról azonban komoly hatások mutatkoznak – értékelte az utóbbi hónapok történéseit Csányi Sándor – olvasható a Magyar Mezőgazdaság e heti számában.

Nemzeti öntözési mintaprogram

A klímaváltozás jelentős hatással van a mezőgazdaságra, például az egyenetlen csapadékeloszlás miatt a legnagyobb összeget aszálykárra fizetik ki a kárenyhítési alapból – hangzott el a minap egy agrárkonferencián. Emellett közismert, hogy az agrártárca 2024-ig százezer hektárral kívánja növelni a jelenleg öntözhető területek nagyságát.

Csemegekukorica: növekvő igény, csökkenő termelői kedv

Az idén 33 ezer hektárnyi lehet a magyar csemegekukorica vetésterülete. Az ágazat ezen a nyáron is biztató képet mutat, néhány kisebb-nagyobb hibától eltekintve. Betakarítás közben kerestük meg Kis Józsefet, az AGRO MARKETING ’95. Kft. ügyvezető tulajdonosát.

A klímaváltozás átalakítja a madarak méreteit

Érdekes megállapításra jutott egy spanyol kutatócsoport, miután két fülemüle populációban vizsgált egyedek szárnyfesztávolságát mérték. A vizsgálatok szerint az eddigi adatok alapján csökkent ezen énekesmadarak szárnyfesztávolsága, amit a kutatók a felmelegedésre vezettek vissza.