Back to top

Melegedő, nagyrészt száraz idő segíti a mezőgazdasági munkákat

Sokfelé átnedvesedtek a talajok a múlt hét második felében, de a csapadék záporos, zivataros jellegéből adódóan továbbra is maradtak igen száraz területek az országban. A hűvös idő után a héten eleinte csak kis mértékben, majd a hét második felében határozottabban melegszik az idő, amire az érésben lévő gyümölcsöknek és a kapás növényeknek egyaránt nagy szüksége van.

Az elmúlt napokban sokfelé voltak záporok, zivatarok, néhol hevesebb felhőszakadások is az országban, és ezúttal – a megelőző időszakkal ellentétben – a déli, délnyugati országrészben hullott kevesebb csapadék. Jellemzően 5 és 15 mm közötti mennyiség esett, de foltokban 20-40 mm is előfordult. A Dunántúl déli felén valamint az északi, északkeleti határszélen azonban csak igen kevés vagy egyáltalán semmi csapadék nem volt. Az ország északi kétharmadán sokat javult a talajok vízellátottsága a múlt hét közepi állapotokhoz képest, főként a felszín közeli talajréteg nedvesedett át sokfelé.

Ugyanakkor a felső 50 cm-t tekintve továbbra is vannak területek, például Győr környékén, ahol az elmúlt egy hónapban a legkevesebb esett, illetve a Siófok – Sátoraljaújhely vonal mentén többfelé, ahol kritikusan száraz a talaj.

Az alsóbb, 50 és 100 cm közötti talajréteg nedvességtartalma a legtöbb helyen még kielégítő, bár június közepe óta csökkenő tendenciát mutat. 

A hőmérséklet mintegy 3-4 fokkal elmaradt az ilyenkor megszokott értékektől (4. ábra). A hűvös, a hét közepén többfelé 10 fok alatti hajnalok után napközben is csak 21, 26 fokig melegedett a levegő. A napi minimumhőmérséklet rekordja két napon is megdőlt.

Fotó: MTI: Sóki Tamás

A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április elsejétől számolt hőösszegek jelenleg többnyire 740 és 850 foknap között járnak az országban.  A 2018-as hőösszeg értékektől vett eddig is jelentős eltérés tovább nőtt, jelenleg mintegy 130-180 foknappal vannak elmaradva az idei értékek. A sokéves átlaghoz képesti többlet is csökkent, de még mindig 50-70 foknap körül alakul, és jellemzően keleten vannak ennél magasabb értékek. Így mindez azt is jelenti, hogy a növények fenológiai fázisai körülbelül a szokásos időben következnek be, nem úgy, mint 2018-ban, mikor több héttel megelőzték azt. Ugyanakkor sok növénynél kulcsfontosságú a májusi hőmérséklet, mely hónap az idén hűvösebb volt az átlagosnál, az akkor kialakult fejlődésbeli lemaradást a meleg június is csak részben pótolhatta, az az egész szezonon végighúzódhat.

A kalászos növények és az őszi káposztarepce az érés fenológiai fázisában vannak, a repcét és az árpát a legtöbb helyen már learatták, zajlik a búza aratása is.

A napraforgó és egyre többfelé a kukorica is virágzik, optimális fejlődésükhöz meleg, csapadékos időre lenne most szükség. Az elmúlt napok csapadéka jól jött számukra, de most már a melegre is nagy szükség lenne. Ugyanakkor a megnövekedett páratartalom a kórokozóknak is kedvezett.

Mi vár ránk?

Az előttünk álló héten jellemzően napos, gomolyfelhős időre van kilátás. A hét első felében nem várható számottevő csapadék, majd csütörtökön a Dunántúlon, pénteken országszerte, szombaton már csak északkeleten lehet elszórt záporokra, zivatarokra számítani, de területi átlagban ezekből sem valószínű nagy mennyiség.

Összességében a hét végére a legtöbb helyen veszítenek a talajok jelenlegi nedvességtartalmukból mind a felszín-közeli, mind a mélyebb rétegekben.

A hét első felében meglehetősen száraz lesz a levegő, 40% alatt alakul a relatív páratartalom a legmelegebb órákban, ami jót tesz a különböző kórokozók elleni védekezésben. A hét második felében kialakuló zivatarok környezetében kissé párásabbá válik majd a levegő. Szerdáig még többfelé zavarhatja napközben élénk szél a növényvédelmi munkákat, csütörtöktől azonban mérséklődik a légmozgás, és legfeljebb zivatarfelhők környékén támad fel átmenetileg a szél. Melegszik az idő, bár a hét első felében helyenként még 10 fok alá csökken a hajnali hőmérséklet, de napközben már 25 és 30 fok közé melegszik a levegő, tehát nagy lesz a napi hőingás. A hétvégétől egyre többfelé kell kánikulára, és ezzel együtt intenzív hőösszeg növekedésre számítani.

Az időjárási adatokat az Országos Meteorológiai Szolgálat biztosítja.

Forrás: 
met.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Ételt ne dobj ki – zöldség, gyümölcs

Világszerte 820 millió ember éhezik, és kétmilliárd fő szenved az alultápláltságtól. Szakemberek szerint az éhezők számának csökkentéséhez először az élelmiszer-veszteséget és -pazarlást kell mérsékelni. Erre SAVE FOOD néven világméretű programot is indított az Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet (FAO). Azonban a pazarlás vagy takarékosság a konyhában kezdődik.

Idén is félmillió gyermek jut friss zöldséghez, gyümölcshöz és tejtermékhez az iskolaprogramokban

Több százezer gyermek jut friss zöldséghez, gyümölcshöz, valamint tejtermékhez az iskolatej-, valamint az iskolagyümölcs- és iskolazöldség programokon keresztül, amelyre a kormány ebben a tanévben összesen 7,81 milliárd forintot fordít. Az iskolagyümölcs- és iskolazöldség programban 2309 általános iskola 536 ezer tanulója, az iskolatej programban pedig 2678 iskola 435 ezer diákja vesz részt.

Olvad a jég a Himaláján: a növények meg egyre jobban benépesítik a Mount Everest térségét

Egy új jelentés szerint a Mount Everest körüli területek újabb részein kezdett el nőni a növényzet, mivel a hőmérséklet növekedése megolvasztja a jeget a Himaláján.

Egy lehetséges válasz a klímaváltozásra: agroerdészet

Kolumbiában korábban a marhatenyésztők erdőket irtottak ki, hogy legelőhöz jussanak, manapság azonban egy tesztprogram keretében fákat ültetnek, és a szarvasmarhák gyümölcsöt és cserjéket is esznek. A gazdák tehát úgy növelik a jövedelmüket, hogy közben védik az esőerdőket is.

Fontos az önmérséklet

Dr. Nagy Balázs, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természetföldrajzi Tanszékének docense, az ELTE Földrajztudományi Központjának vezetője, a Földgömb magazin főszerkesztője. Geográfus és klímakutató, több expedíció tagja és vezetője, amelyek az Antarktiszon és az Andokban kutatják az éghajlat változásait. Kíváncsiak voltunk, mit mond a jövőről.

A ginkgo biloba fák soha nem halnak meg - A kutatók azt hiszik, tudják miért

Egyszerűen nincs beprogramozva az öregedésre, és egész életében a betegségek, valamint az aszály okozta betegségek leküzdését segítő kemikáliákat termel a páfrányfenyő - állapították meg amerikai és kínai kutatók, megfejtve a fafaj hosszú életének titkát. A prehisztorikus korból származó növény maradványait 200 millió éves kövületekben is megtalálták.

Gyorsabb, egyszerűbb metszés: a szőlőültetvények előmetszése

A szőlőültetvények metszése alapvető termesztéstechnológiai művelet, melyet kézzel vagy gépesítve, de minden ültetvényben elvégzünk. Az előmetszéssel megkönnyíthetjük a metszést végzők munkáját és lerövidíthetjük az erre fordított időt.

Az őszi vetések jól telelnek, de a csapadékra még várni kell

Nagyrészt ködös, párás, eseménytelen időjárású hét áll mögöttünk, csak magasabb hegységeinkben és helyenként a Dunántúlon sütött ki a nap hosszabb időszakokra. Az igazi téli idő komolyabb fagyokkal, hótakaróval továbbra is várat magára.

KSH: a sertés- és a gyümölcsárak felpörgették a mezőgazdasági felvásárlási árak emelkedését

Tavaly novemberben elsősorban a gyümölcsök és a sertés felvásárlási árának jelentős emelkedése miatt az októberi 2,3 százalékosról 5,2 százalékosra ugrott a mezőgazdasági termelői árak éves növekedése - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adataiból.

Megtartó anyaföld

Azok többsége, akik a magyar nemzet jövőjéért felelősséget éreznek, egyetértenek abban, hogy a globalizációval járó kihívások közül az egyik legnagyobb probléma a szülőföldről való elvándorlás. Az ősi föld elhagyása a kárpátaljai magyarok körében oly jelentős mértékűvé vált a mögöttünk hagyott években, hogy egyik napról a másikra megállítani lehetetlen.