Back to top

Rekordszámú gazda részvételére számítanak az idei Magyarok Kenyere programban

Idén minden eddiginél szélesebb körben, a Kárpát-medence teljes gazdatársadalmát bevonva indítja útjára a Magyarok Kenyere – 15 millió búzaszem programot a MAGOSZ és a NAK. A 2011 óta futó, Magyar Örökség-díjas kezdeményezés célja, hogy a segítő szándékú gazdák búzájuk egy részét rászoruló magyar gyermekek részére ajánlhassák fel – határon innen és túl egyaránt.

A tavalyi esztendőben 19 magyarországi megyéből és 12 határon túli régióból több mint 5 ezren adományoztak, az összegyűjtött búza mennyisége pedig a 600 tonnát is meghaladta, így a programban résztvevők mintegy 80 ezer gyermeknek tudtak kenyeret biztosítani.

Az idei akció sajtótájékoztatóján Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (MAGOSZ) elnöke elmondta, minden lehetőséget és segítséget megadnak a gazdáknak ahhoz, hogy részt vehessenek a programban.

MMG - Rekordszámú részvételre számítanak az idei Magyarok Kenyere programban

 

Szavai szerint a tavalyi évi összesítés azt mutatta, az adakozókedv a kárpátaljai gazdák körében volt leginkább példaértékű, annak ellenére, hogy köztudott, mennyi nehézséggel kell szembenézniük a mindennapok során. Mindez pedig a nemzeti összetartozás erejét is jelzi, amely Nemeshanyban, az augusztus 10-i búzaösszeöntés ünnepén mutatkozik meg majd csak igazán.

„Ide érkezik a magyarok lakta településekről a búza, amelyből lisztet készítünk, s amelyből a Magyarok Kenyere is készül majd” – tette hozzá Jakab István.

Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke a budapesti beharangozón elmondta, a kezdeményezés népszerűségét jelzi, hogy a kezdeti évekhez képest mostanra meghatvanszorozódott az adományozók által felajánlott búza mennyisége. „A Kárpát-medence minden pontján lesznek gyűjtőhelyek, ahol július közepétől egy hónapon keresztül adhatják le a gazdák adományaikat” – hangsúlyozta. Az összegyűjtött búzát szeptemberben osztják szét a szervezők hátrányos helyzetben lévő gyerekekkel foglalkozó szervezetek között.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Mi a nagyobb kockázat?

Hogyan lehet gazdaságosan, a környezetet kímélve, mégis hatékonyan ellátni az emberiséget élelemmel? Erről beszéltek szakemberek a Gabonatermesztők Országos Szövetsége és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara évnyitó rendezvénye első panelbeszélgetésén. Az AGROmashEXPO színpadán növényvédőszer- és műtrágyagyártók képviselői beszéltek arról, hogy hogyan tudnak segíteni a fenntartható gazdálkodásban.

AM: fontos megőrizni a helyi és nemzeti kincseket

A globalizáció veszélyezteti a nemzeti értékeket, kultúrákat, ezért fontos megőrizni a helyi és nemzeti kincseket - hangsúlyozta Nagy István agrárminiszter, a Hungarikum Bizottság elnöke szerdán a Hungarikumok Klubja rendezvényén a Parlamentben.

Méhészeti egyesület: össze fog dőlni a mezőgazdaság a méhészek nélkül

Méhészek nélkül össze fog dőlni a mezőgazdaság, ezért az Európai Uniónak tisztességes piaci feltételeket kell biztosítania nekik - közölte az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke szerdán az M1 aktuális csatornán.

Ezért kell gyakran kezet mosni

Elgondolkodott már azon, vajon mennyi baktérium bújik meg a laptop-ján? Vagy azon, mi történik, ha nem mos kezet naponta többször is? Egy kísérlet igazán szemléletes példával mutatja be, mit okozhatnak a kezünkön és az eszközeinken maradt baktériumok.

Összefogtak a hazai hagymatermesztők, hogy folyamatosan legyen magyar hagyma a piacon

A rendszerváltozás óta jelentősen visszaesett a magyar hagymatermesztés, a termelők – a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szakmai segítségével – közösen dolgoznak azon, hogy a mostani 50-60 százalék helyett nagyobb részben tudják ellátni hazai hagymával a fogyasztókat. Az éves hagymafogyasztás hazánkban 10-12 kg/fő; a magyar hagyma gyorsan elfogy, több hónapig csak import van a piacon.

Lendületes volt a lengyel almalé-export

Jelentős mennyiségű volt 2018 és 2019 szeptember között a lengyel frissen préselt almalé exportja. Szokatlanul nagy mennyiséget vásárolt Magyarország is.

Kenyérdrágulás: itt a pékek részletes magyarázata a drágításra

Magas áfa, elszabadult benzinár, a malmok áremelése, a munkaerőhiány, haszon elmaradása miatti technológiai át nem állás - ezek jellemzik a sütőipari ágazatot. A túléléshez kétszámjegyű drágulásra van szükségük.

Hamarosan drágul a liszt és a kenyér

Az alapanyag-, energia- és munkabérköltségek emelkedése mellett az ASP-járvány miatt 3-5 forinttal növelik a liszt átadási árát a malmok január végétől. A pékségek 10-15 százalékos emelést terveznek a következő hetekben.

Újabb ügyek intézésében segítik a NAK falugazdászai a gazdálkodókat

Tovább bővült a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) feladatainak köre, a köztestület mintegy 600 fős országos falugazdász-hálózata újabb ügyek intézésében segíti a kamarai tagokat. A kamara végzi 2020. január 1-jétől a családi gazdaságok nyilvántartását; emellett átvesz a mezőőr-szolgálattal, hegyőrségekkel és a meg nem művelt mezőgazdasági területek nyilvántartásával kapcsolatos feladatokat is.

Túltermelés, alacsony árak, magára hagyott kaptárak- válságkezelés a méhészetben

Nemrég olvastam egy cikket a Méhészújságban, melynek címe „Válságban az ágazat?” volt. Igazán figyelemre méltó cikk, bár a címben nem helyénvaló a kérdőjel, a befejező mondata pedig idejét múlta, mert valóban válságban az ágazat.