Back to top

Az Egyesült Királyságban is felbukkant az ASP

Az erősen fertőző, és a disznókra nézve halálos afrikai sertéspestis vírussal fertőzött húst foglaltak le Észak-Írországban. Ez az első eset, hogy a betegség az Egyesült Királyság területén is felbukkant.

A hatóságok több, mint 300 kilogramm illegálisan behozott húst és tejterméket foglaltak le júniusban, mely egy reptéri utas poggyászából került elő. A Belfastban működő Agri-Food and Biosciences Institute laboratóriumában megerősítették, hogy a hús ASP-vel fertőzött. Ez a vírus pedig több hónapig is életképes a feldolgozott, sőt, a fagyasztott hústermékekben is.

Az Egyesült Királyság Mezőgazdasági, Környezetvédelmi és Vidékfejlesztési Minisztériuma (DEFRA) szerint

a vírus most fellelt DNS-töredékei nem jelentenek állategészségügyi veszélyt Észak-Írországra nézve, és nem is veszélyezteti az ország járvány-mentes státuszát sem.

Zoe Davies a Nemzeti Sertés Szövetségtől azonban arra figyelmeztet, hogy ez az eset jól mutatja, mennyire ki van téve az ország sertésállománya egy esetleges ASP fertőzésnek.

„Mindig is úgy tartottuk, hogy az Egyesült Királyság sertésállománya számára a legnagyobb veszély a fertőzött hússal behurcolt betegségekben rejlik, melyek aztán eljutnak az állattartót telepekig vagy a vaddisznó állományhoz” – tette hozzá Davies.

„Megvan rá az esély, hogy az afrikai sertéspestis vírusa már itt lapul az országban valakinek a hűtőjében, mivel az ellenőrzések a határainkon nem túl szigorúak. A veszély jelentős – és az ágazat számára nagyon is valós.”

A DEFRA nemrég jelentette be, hogy ASP ellenőrzési pontokat állítanak fel a kikötőknél és a reptereken, valamint egy poszter-kampány segítségével hívnák fel a betegséggel fertőzött országokból érkező turisták figyelmét a veszélyre, amit az általuk behozott hústermékek jelentenek.

Ugyan az ASP jelenleg az emberekre nem jelent veszélyt, de a tudósok arra figyelmeztetnek, hogy a sertések és az emberek közti biológiai hasonlóság miatt könnyen kialakulhat egy ránk nézve is veszélyes, mutáns vírustörzs.

A Nemzetközi Állatjárványügyi Hivatal adatai szerint

eddig közel 6000 helyen van afrikai sertéspestis járvány.

A betegség a fertőzött állatok mellett kullancsok segítségével is terjedhet. Éveken át életképes marad a fagyasztott húsban is, ami a húsfélék világkereskedelme szempontjából aggályos.

„Ha a fertőzött hús átjut a hatósági ellenőrzésen, és bekerül egy sertéstelepre Észak-Írországban, vagy az Egyesült Királyság bármelyik pontján, annak súlyos következményei lennének.” mondta Alistair Driver, a Pig World szerkesztője.

„Emiatt növelni kell az ellenőrzések és az ismeretterjesztés hatékonyságát a kikötőknél és a reptereken, valamint fel kell hívni a sertéstenyésztők figyelmét is arra, hogy

a húsfélék és az ételmaradékok feletetése a disznókkal nemcsak illegális, de súlyos állategészségügyi kockázatot is hordoz magában.”

A betegség Kínában már óriási káoszt okozott: a sertésállomány harmadát kellett leölni.

Európában a járvány lassú terjedése szintén aggodalmat és pánikot okozott. Belgiumban tavaly jelent meg, mire válaszként a dán kormány kerítésépítésbe kezdett a határon annak érdemékben, hogy a fertőzött vaddisznókat távol tartsák. Közben a Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezet (FAO) is „az élelmiszerbiztonság szempontjából komoly veszélyforrásnak” nyilvánított a betegséget.

Az Egyesült Királyságban a sertésszövetség útjára indította a #MuckFreeTruck kampányát, melynek célja hogy felhívja a fuvarozók és az ellátási láncban dolgozók figyelmét az állatszállító járművek tisztaságának fontosságára. Ezzel ugyanis megelőzhető a járványok terjedése.

„Arra is bátorítjuk az állattartókat, hogy egyértelmű figyelmeztetéseket helyezzenek el a telepek mentén található gyalogutaknál, amikkel figyelmeztetik a nagyközönséget arra, hogy ne etessék a sertéseket.”

Forrás: 
The Guardian

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Az anyacsere gyakorisága 2.

Az anyák minősége is évjáratfüggő, mint a boroké, az anyák nevelését legjobban befolyásoló tényező az időjárás - írja Buczkó Endre a Méhészet 2018. szeptemberi számában (10-11. old.). Ugyanakkor Ádám Gabriella méhészmesterrel (Tiszaszentimre) is egyet kell értsek, hogy „első éves vagy második éves, szezon eleji vagy szezon utáni, nem mindegy".

A méhek spiroplasmosisa

Sajnos, újra beszélni kell egy méhbetegségről, mivel ismét megjelent a hazai méhek kórtani vizsgálatai során. „A méhek spiroplasmosisa” címmel 11 évvel ezelőtt jelent meg írásom a Méhészetben. A jelen összefoglalás részben megismétli az ott leírtakat, részben kiegészíti újabb irodalmi ismeretekkel.

Ősi viador Indiából – Az asil tyúk

Az Indiából származó asil tyúk a viadorfajták legősibb csoportjához tartozik. Ezt a csoportot az indiai társadalom felső rétegének nagy megbecsülése övezte, s a szomszédos országokban szintén ismeretes volt. Számos különböző változat létezéséről tudunk.

Atkakezelés anyazárkázással 2.

Mivel a vegyszerek egyre szaporodnak a környezetünkben, és „rejtélyes” módon pusztulnak méheink, fontos, hogy legalább a méhész használjon minél kevesebb vegyszert a méhek kezelésekor. Erre ad lehetőséget az őszi anyazárkázás, így az anya nem tud petét rakni, a fiasításban pedig nem tud az atkapopuláció tovább fejlődni.

Útmutató a méhekért

A világ vegyszertermelése 2004 és 2014 között megduplázódott. Az EU különféle hatóságai is mintegy 22 ezer vegyi anyag használatára adtak engedélyt.

Előtérben a környezeti hatások – 31. Nyúltenyésztési Tudományos Nap

Idén 31. alkalommal került megrendezésre a Nyúl­tenyésztési Tudományos Nap a Kaposvári Egyetemen. A konferencián 11 előadást hallgathatott meg a közel 100 fős szakmai közönség. A rendezvény színvonalát emelte két külföldi kutató is mintegy félórás előadásával. Mindketten Olaszországból a Padovai Egyetemről érkeztek.

A mézhamisítás múltja

„A mézhamisítás Európa-szerte óriási méreteket öltött” – írta a Hazánk című folyóirat. A téma most időszerűbb, mint valaha! Az Európai Parlament (EP) 2018. március 1-jei állásfoglalása is súlyozottan foglalkozik a mézhamisítással. A fenti idézet viszont csaknem 120 éves...

A sajtkészítés alapanyaga a tej – A sajtkészítés ABC-je (1.)

Egyre több kistermelő kezd sajtgyártásba. Sokan készítenek kiváló kézműves termékeket, ugyanakkor megjelennek a piacon a gyengébb minőségű, esetenként hibás sajtok is. Ezért – segítségképpen – a következőkben egy szakcikksorozatban ismertetjük a sajtgyártással kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat, a sajtkészítés feltételeit, technológiai folyamatait.

A Mikulás is szeret vonatozni

Hull a pelyhes fehér hó… hangzott a kedves dallam az EGERERDŐ Zrt. Mikulásjáratain. A nagy népszerűségnek örvendő programon közel kétezren vettek részt december 7-én és 8-án, a Felsőtárkányi és a Szilvásváradi Állami Erdei Vasúton, illetve a Mátravasúton.

Szép élet a juhé: a juh- és kecskehús nem csak finom, egészséges is

„A birka sokoldalú jószág, nem csak finom a húsa és egészséges a teje, de legelőink karbantartását is elvégzik”- magyarázta „A JUH Ász. Mindenünk a birka” szlogen alatt futó kampány megnyitóján Feldman Zsolt, mezőgazdaságért felelős államtitkár. A budaörsi Auchan áruházban tartott rendezvényen Liptai Zoltán mesterszakácsnak köszönhetően juh- és kecskehúsból készült ételeket is megkóstolhattunk.