Back to top

Garamvári Vencel pezsgő élete

Garamvári Vencel ismert üzletembert, borászt és pezsgőkészítőt balatonlellei szőlőbirtokán látogattuk meg, hogy gratuláljunk neki a Magyar Bor Akadémia által neki ítélt életműdíjhoz.

Megmutatta szőlőbirtokát, ahol mértani pontossággal sorakoznak a tőkék, és részletesen elmesélte minden dűlő történetét. Amikor arra kértük, hogy hadd fényképezzük a leveleket bontogató tőkék mellett, a szemével akkor is azt kereste, mit javíthatna még rajtuk, két kattintás között lecsípett egy-egy oda nem illő hajtást. Élete egyrészt kalandos, másrészt nagyon is tudatosan megtervezett lépések sorozata. Eddig megélt éveit ő maga háromszor 25 éves életszakaszra osztja.

Borászat vagy műugrás

A kezdetet a szülői ház és az iskola jelentette. Első mentora, az édesapa meghatározta életútját. Szabómester volt a tanult szakmája, de művelt egy kis szőlőt is, ahol minden tőkének külön nevet adott, karácsonykor pedig nem volt menekvés a házi bor kóstolása elől. Öccse a budafoki pincegazdaságban dolgozott, így ki is jelölték a fiatal útját, beíratták a Budafoki Borgazdasági Technikumba. Azt nem kérdezték meg tőle, hogy szeretné-e.

Kezdetben nem szerette, de időközben megkedvelte az akkor nagyhírű iskolát, ahol kiváló békebeli tanároktól kapott borászati képzést, és 1959-ben pincemesteri oklevéllel érettségizett le.

Mégis jobban érdekelte a sport, az úszás és a műugrás, utóbbiban magyar bajnok is volt. Úgy gondolta, a sport lesz az élethivatása, az áll közel a szívéhez, ezért a Testnevelési Főiskolára jelentkezett. Az élet viszont közbeszólt, és visszavezette a borászathoz: a Testnevelési Főiskolára nem vették föl, a Kertészeti Főiskolára azonban igen. Szinte ugyanabban az időben súlyos balesete is megakadályozta, hogy folytatódhasson a műugrói karrierje. Igaz, nem adta föl egykönnyen, ha nem lehetett élsportoló, edzőként még a medencénél maradt. A Ferencvárosnál felajánlották neki a válogatott keret kapitányi posztját is, amit végül nem vállalt el. A diploma kézhezvétele után el kellett helyezkednie a szakmában, a budafoki Törley pezsgőüzemben pedig éppen üresedés volt, amit kihasznált. Így egyszerre volt edző és borász, ám végül az utóbbi győzött. Így ért véget az első 25 év.

A családi vállalkozás

Amikor saját pezsgőgyártásba fogtak, hamar fölfigyeltek a pezsgőikre, de szerinte akkor váltak sikeressé, amikor az új generáció átszervezte a pezsgő és a cég marketingjét. A francia pezsgők iránti tiszteletből francia névvel hozták forgalomba a pezsgőiket, ezért mindenki azt gondolta, hogy egy ismeretlen francia termék. Ezután váltottak, és a Garamvári név került a címkékre, aminek nagy sikere lett. Így történt, hogy a család beszállt az üzletbe: az egyik lány a marketinggel foglalkozik, a másik a kereskedelmi cég ügyvezető igazgatója, a feleség a pincészet igazgatója, a veje a szállítási, logisztikai menedzser, az unokaöcs a pincemester. Az idősebbik unoka most végzi a kertészeti egyetemet, ő fogja felváltani a mamát a pincészetnél, a kisebbik pedig valószínűleg közgazdásznak tanul, ő a kereskedelmet folytathatja majd. A cél, hogy a következő nemzedék megőrizze, továbbvigye és növelje a vállalkozást.

Mentorok és ambíciók

Második életszakaszának irányát dr. Török Sándor borász, mérnök határozta meg. Olyan impulzív személyiség volt, aki nagy tudásával és hozzáértésével el tudta varázsolni az embert – jellemzi mentorát Garamvári Vencel. Az 1960-as években föllendítette a pezsgőgyártást, tőle mindent meg lehetett tanulni a szakmáról. Így a fiatal borászból néhány év elteltével

az Állami Pincegazdaság budafoki pezsgőüzemének gyártásvezetője és több száz millió forintos beruházás irányítója lett.

Magyarországon 1970-ben nem volt gyakori, hogy valaki nyugati országban fejleszti a szaktudását, ő mégis néhány hónapra egy németországi nagy pezsgőgyárba mehetett gyakorlatra. Sokkal többet hoztam haza, mint amivel kimentem – értékeli a külföldön töltött hónapokat.

Hazatérése után nem tétlenkedett, 1972-ben, ahogyan ő fogalmaz, „visszalopta” a Törley nevet. Úgy gondolta, itt az idő, hogy ismét használatba vegyék a régi márkanevet. Meglátogatta Törley Dezsőt, aki akkor a Műegyetem adjunktusa volt, azután, már mint gyáregységvezető, lecserélte a bejáraton a cégtáblát Törleyre. Ez akkor nagy merészség volt, de mindenki túlélte – emlékszik vissza. 1977-ig volt a pezsgőgyár igazgatója, és még ma is az lenne, ha az élet közbe nem szól. A pezsgőüzemért mindig vetélkedés folyt, mert elegáns prémiumterméket készített, ráadásul árbevétel és profit szempontjából is kiemelkedett. A Hungarovin exportvállalathoz csatolták a pezsgőüzemet is. Garamvári Vencel pedig a pezsgőgyártás helyett a cég termelési, majd értékesítési igazgatója lett. Izgalmas időszak kezdődött, rengeteget utazott, jelentős üzleteket kötött egyebek között Kanadában, az USA-ban, Japánban, Ausztráliában és közben sokat látott, tanult és tapasztalt.

Ötvenéves volt, amikor Magyarországot elérte a rendszerváltás, és azzal zárult élete középső szakasza, amiről úgy emlékezik meg, hogy amit elért, azt Török Sándornak és a saját ambícióinak köszönheti.

Bor- és pezsgőbirodalom

A történet egy hölggyel folytatódik. Zsuzsával 1988-ban ismerkedett meg, és azóta felesége, társa az életben és az üzletben. Azt mondja, ő nemcsak a mentora lett, hanem egy áldás: „Amikor Zsuzsa belépett az életembe, olyan kapcsolat kezdődött, ami sokkal többet adott, mint amit az ember akár csak elgondolni is képes volt.”

A rendszerváltás kezdetén a privatizáció kérdése a Hungarovint is megosztotta. Vencel azt az álláspontot képviselte, hogy meg kell őrizni a pezsgőüzemet, a tradicionális nevet, és tovább kell dolgozni. Ezzel a koncepcióval azonban alulmaradt, megszüntették az állását.

Nem sokáig kellett gondolkodnia, hogyan folytassa tovább, hamarosan prémium italok importjára és exportjára alapított vállalkozás társtulajdonosaként kamatoztatta ezen a téren megszerzett tapasztalatait.

Úgy gondolta, hogy Zsuzsával, aki közgazdászként egy cég vezérigazgatója volt, indít közös vállalkozást Vinárium néven, amely az idén lesz épp 30 éves. Megvásároltak egy pincét Budafokon és prémium borokat termelő borászok termékeit értékesítették minőségi gasztronómiai helyeken, idehaza és külföldön. Úgy gondolta, hogy a borászatban egyedi alkotóként kell megjelenni.

Azt tapasztalta ugyanis, hogy olyan termelők felé fordul majd a figyelem, akik kézben tartják az egész struktúrát, a szőlőtermelést, a borkészítést, az eladást és a marketinget. Ez a koncepció volt a saját szőlészeti és borászati tevékenységének alapja is. Balatonlellén vásároltak szőlőterületeket, és megépült a pincészet. Az álma az volt, hogy minden égtáj felé a saját szőlőjét láthassa. Ez a 84 hektár szőlő és a lellei borászat termeli az alapbort a később alakult budafoki pezsgővállalkozáshoz. A budafoki pince ugyanis kicsinek bizonyult, helyette másikat vásároltak, amely pezsgőgyártásra is megfelelt. Így kezdődött a saját pezsgő története. Mindig is vágyott a tradicionális pezsgőkészítésre, amivel elegánssá, egyedivé, utánozhatatlanná lehet tenni a pezsgőt. Amit a fogyasztó bont föl először.

Arra a kérdésre, hogy mit tart a legnagyobb eredménynek az életben, mire a legbüszkébb, azt mondja, hogy nem az aranyérmek, amikkel falakat lehetne beborítani. Az igazi eredményt a lehetőségek felismerése és a jó időben való cselekvés hozta, ez a legnagyobb sikere.

A legbüszkébb arra vagyok – mondja –, hogy létrehoztam két jól működő, lélegző szervezetet, amelyeknek a család minden tagja részese, és a családtagok elfogadták tőlünk ezt az utat. Jó dolog az unokámmal vitatkozni szakmai kérdésekről. Azt vallom, hogy a fiataloknak mindig jobbnak kell lenniük az idősebbeknél. Arra a megjegyzésemre, hogy ezzel eléggé feladta nekik a leckét, csak annyit mond elégedett mosollyal: Igyekeztem, hogy így legyen.

Forrás: 
Kertbarát Magazin
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertbarát Magazin 2019/5-6 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Másszunk ki a palackból - folyóbor trendek Amszterdamból

Újdonságok, trendek és érdekességek a folyóborok 11. alkalommal megrendezett versenyén. A folyó-, vagy inkább a helyszínen palackozott borok, nem a silány minőséget képviselik. Ezt bizonyítja az is, hogy egyre többen neveznek a folyóborok versenyére, tavalyhoz képest idén 40 százalékkal több bort bíráltak Amszterdamban.

Gyorsabb, egyszerűbb metszés: a szőlőültetvények előmetszése

A szőlőültetvények metszése alapvető termesztéstechnológiai művelet, melyet kézzel vagy gépesítve, de minden ültetvényben elvégzünk. Az előmetszéssel megkönnyíthetjük a metszést végzők munkáját és lerövidíthetjük az erre fordított időt.

Vince nap a balatonlellei Kishegyen

Január 22-e, Vince napja különösen jeles nap a borászok életében, ugyanis ezen a napon jósolják meg az adott évben várható termést. A hagyományt a lellei Kishegyen is tartják szombaton, ahol vesszőt és mangalicát is vágnak.

Forralt bor: egy igazi lélekmelengető ital

A tél mindezidáig megtréfált bennünket. Az igazi forraltborfogyasztók legnagyobb bánatára nem jöttek igazán a hidegek, az arcra piros színt festő, a kezünket gémberítő zimankó. Pedig a forraltborhoz nem csak megfelelő alapanyagok, hanem megfelelő külső körülmények is szükségeltetnek.

Egy kiemelkedő borsor a DiBonistól

Kevés olyan borbemutatón vehettünk idáig részt, ahol az első tételtől az utolsóig csak elismeréssel tudtunk szólni. Ilyen kivételes élményben volt részünk a Vajdaságból érkező DiBonis Borászatnak köszönhetően, akik a Magyar Sommelier Szövetség meghívására mutatkoztak be a Stex Házban, Budapesten.

Erősödik az állami bormarketing tevékenység

Ez év elejétől a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) a magyar borral kapcsolatos egységes állami kommunikációért és a borturizmusért felel, míg az Agrárminisztérium (AM) irányítása alatt működő Agrármarketing Centrum (AMC) a közösségi bormarketing állami feladatait látja el.

Bőséges szőlőtermést jósoltak Ópusztaszeren

Bőséges szőlőtermést jósoltak a környékbeli hegyközségek gazdái és a Kárpát-medencei borrendek képviselői az Ópusztaszeri Nemzeti Történelmi Emlékparkban Szent Vince napjához kapcsolódó ünnepségen.

Szőlőtermesztés az Alföldön 2019-ben

A klímaváltozás egyesek szerint lerágott csont, mások szerint igen fontos kérdés, amivel foglalkozni kell. Nem akarok állást foglalni, csak röviden bemutatni a 2019. év meteorológiai eseményeit, amit a vegetációs időszakban az alföldi szőlőtermesztésben tapasztaltunk.

Az Agrármarketing Centrumhoz kerül a közösségi bormarketing

Szétválasztják a közösségi bormarketinggel és a klasszikus borturizmussal kapcsolatos feladatokat.

Magyar Bor Nagydíj 2019

A Magyar Borszakírók Köre negyedik alkalommal értékelte azokat a magyar termelők által készített fehér és vörös - száraz és félszáraz - borokat, amelyeket tagjai az elmúlt évben kóstolhattak, és tapasztalataik alapján ezekből összeállították a legjobbaknak ítélt „Super 12” listájukat.