Back to top

Kállay László: Gondos szülő

Kállay László Egerben él. Még kisgyermek volt, amikor édesapja megismertette az akkor elérhető filmes fotózási technikával, amatőr laborálással. Főként a természet részleteit örökíti meg, de szívesen készít portrékat, szociofotókat, életképeket, sportfelvételeket és összetett mondanivalókat sugárzó montázsokat.

Természetfotói többségét a Bükkben készíti, a helyszínek elérésében az EGERERDŐ Zrt.-től kap támogatást. Műveit 30 önálló kiállításán láthatta a közönség. Még többször szerepeltek fotói közös kiállításokon, köztük számos díjazott alkotás is van. Tagja a Heves Megyei Fotóklubnak, a Magyar Alkotóművészek Országos Szövetségének és a Magyar Fotóművészek Világszövetségének. 2013-ban megszerezte fotóművész diplomáját. Örömmel adja át tapasztalatait a tanulni vágyó, feltörekvő képalkotóknak.

Úgy véli, hogy a fotósoknak a szerencsén múló pillanatok mellett, áldozatokat is kell hozniuk, hogy megörökíthessék a természet utánozhatatlan szépségeit.

A felkészülés, a technikai és természeti ismeretek folyamatos tanulása elsődleges fontosságú, és türelemre, kitartásra is szükség van.

Gondos szülő
Gondos szülő
Fotó: Kállay László

„Kedves ismerőseim vendégeként kerültem közel egy feketerigó-családhoz. Mint a természetet kedvelő fotós, érdeklődve figyeltem a fészküket, a szülők szorgalmas, fáradtságot nem ismerő munkáját, amint néhány percenként hordták az ennivalót a fiókáknak. Óvatosan elfoglaltam ’lőállásomat’ és exponáltam egy sorozatot.

Ezek a madarak nem féltek az embertől, hozzászoktak közelségükhöz, így fel sem merült bennem annak a fotós etikának a betartása, hogy miattam esetleg elhagyják a fészket, mert a természetben az életben maradás ösztöne erősebb az utódnevelésnél.

Szívet melengető élmény volt néhány méterről megfigyelni és fotózni az ilyen óvatos élőlényeket, annak tudatában, hogy két hét múlva a kisrigók már kirepültek a fészekből.”

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2019/3 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Melyik állat alszik a legkevesebbet?

Nagyon eltérő az állatok alvási ideje. Van amelyik szinte egész nap alszik, de olyan is akad, aki beéri tíz perc pihenéssel. A legkevesebbet alvó állatok listája nem csak a kevés alvásidő miatt érdekes.

A nyest - Erdőből a városba

A nyest a görénynél jóval nagyobb; tömött, puha bundája szürkésbarna, torka és melle fehér, néha sárgásfehér, mely szín kétfelé ágazva a lábaira is lehúzódik. Farka dúsan szőrözött. Testtömege 1,5-2,3 kilogramm, a hímek nagyobbak.

„Aggasztóan” fogynak a rovarok és a pókok Németországban

Egyre csökken a rovarok és pókok száma a németországi erdőkben és füves területeken – állítják kutatók, akik szerint az intenzív mezőgazdasági termelés a felelős az „aggasztó” mutatókért.

Menedékhelyek az ökológiai "sivatagban"

Az élőhely-mozaikok közötti kapcsolatot teremtő természetközeli élőhelysávok és -foltok ökológiai folyosóként működnek, menedékhelyet teremtve a növény- és állatvilág számára. A különféle mezőgazdasági művelések alatt álló területek "monotonitását" is megtörik, ám érdemes tudni azt is: bizonyos emberi tevékenységek komoly veszélyt jelentenek rájuk.

A fákat a jövőnek is ültetjük

Egy kislevelű hárs elültetésével Szarvasra is elérkezett az Agrárminisztérium Országfásítási Programja. A program célja erdőállományaink javítása, valamint erdőterületeink nagyságának növelése – mondta Farkas Sándor, a Szarvasi Vízi Színház előtti ligetes területen, a faültetés előtti sajtótájékoztatón.

A medve nem játék

A hazai és a román hírportálok is folyamatosan cikkeznek a jelenlegi medvehelyzetről. Rendszeres medvetámadások látnak napvilágot az „információs sztrádán”, különösen Székelyföldön ismétlődő a probléma. A támadások gyakorta halálos kimenetelűek.

Fenntartható "okosvárosok" - Országfásításról, városi zöldfelületi rendszerekről az Agrárakadémián

Mi a szerepük a városkörnyéki zárt erdőségeknek a települések klímájának javításában? Miben segítik a szakképzett favizsgálók és faápolók a települések értékes fáinak megóvását? Milyenek a fenntartható, „okosvárosok"? Ezekről a kérdésekről folytattak eszmecserét a szakemberek a Magyar Mezőgazdaság Kft. által a Budapesti Corvinus Egyetem Székesfehérvári Campusán rendezett Agrárakadémián.

A természet megismerése: erdészeti és vadászati kiállítás nyílt Baktalórántházán

Erdészeti és vadászati kiállítással bővült a baktalórántházi Dégenfeld Kastélymúzeum. A tárlat kialakítását a NYÍRERDŐ Zrt. saját forrásból finanszírozta.

Miniatűr énekesünk

A kis poszáta szinte egész Európában fészkelő madár, de állománya helyenként változhat. Magyarországon becslések szerint mintegy 90 ezer pár él, az állomány gyenge fogyatkozása figyelhető meg. Nem véletlenül kapta a nevét, valóban a legkisebb a hazánkban fészkelő öt poszátafaj közül, tömege mindössze 12 gramm.

Az országfásítási program célja az erdősültség növelése

Magyarország erdős, fás felületeinek erőteljesebb növelése érdekében indította el az Agrárminisztérium az Országfásítási programot - közölte a tárca miniszterhelyettese szerdán Szolnokon.